Szoboszlai Dominik bemutatta a Liverpool új hazai mezét (VIDEÓ)
Emléket állítanak az 1984-es BEK-sikernek.
Bocsák Bence szerint az elmúlt három Eb-t tekintve a magyar válogatott most lehet a legmagabiztosabb. Nagyinterjú a nemzeti csapatról, a magyar foci angliai megítéléséről, leendő topjátékosainkról és a transzferguru érdeklődéséről.
Fotó: Liverpool FC/Facebook
Még csak 25 éves, de már komoly nemzetközi hírnevet szerzett magának az Egyesült Királyságban Bocsák Bence. A ködös Albionban élő, korábban Londonban tanuló fiatal sportújságíró közel harmincezer követővel rendelkezik a közösségi oldalán: az igazi sportági különlegességekre és átigazolási hírekre éhes bázisát aprólékos, precíz, szorgalmas munkával építette fel. A magyar Fabrizio Romano a Mandinernek mesélt pályafutásának elindulásáról, nyáron megjelenő könyvéről és arról, hogy világhírű olasz kollégája is követi a Twitteren, avagy az X-en!
Közeledik a rendkívül kiélezett angol labdarúgó Premier League-szezon utolsó néhány mérkőzése. Egy olyan idény végéhez érünk, amelyben újra fontos szerepet kaptak magyar válogatott játékosok. Mennyire lehet elégedett Kerkez Milos és Szoboszlai Dominik az első PL-szezonjával?
Az elmúlt években a Brexit nem segítette a magyar játékosok Angliába igazolását, de a Szoboszlai-sztori újra visszaemelte hazánk futballját a korábbi, méltó helyére. Olyannyira el vannak ragadtatva tőle Angliában, hogy például a BBC-n engem is megkérdeztek róla, de Kerkez Milos is bizonyította, milyen értékes igazolás volt. Már 20 évesen komoly szerepet kap a Premier League-ben, topcsapatok figyelik, igazán extra PL-játékos.
A magyarok fantasztikus teljesítménye is hozzájárult a kiemelt figyelemhez, az is jól mutatja, hogy a szezonban 15 ezer új követővel bővült a Twitter-oldalam, gyakorlatilag megdupláztam a követőim számát.
Most már ott tartunk, hogy holland és német játékosmegfigyelők is rám írnak, hogy mi a véleményem bizonyos játékosokról, hogy beleillene-e ebbe vagy abba a csapatba. Megnőtt az érdeklődés a munkám iránt, még Fabrizio Romano is követ a közösségi oldalon, pedig ezt nem sok ember mondhatja el magáról.
Ezt is ajánljuk a témában
Emléket állítanak az 1984-es BEK-sikernek.
Akkor adja magát a kérdés, hogy látod, kik lehetnek a jövő Szoboszlai Dominikjai?
Meglátásom szerint a fiatal magyar tehetségek közül az Eintracht Frankfurtba igazoló Lisztes Krisztián, a FC Köbenhavn U19-es együttesében szereplő Németh Hunor és a belga másodosztályban remek idényt záró Vancsa Zalán lehet az, akire szép pályafutás várhat topszinten. A Lommelben extra szezont futott Vancsa holtversenyben második helyen zárt a kanadai táblázaton, nem vitás, már most helye van az Eb-re készülő válogatottban. Fejlődése jól mutatja az utat a többieknek is. Jelenleg a belga másodosztályban játszanak Európa legtehetségesebb fiatal játékosai, és amit Vancsa ott produkált, az rendkívül kiemelkedő. Olyan dinamikája és sebessége van, hogy a hajrára beállva akár már az Eb-n is komoly problémát okozhat a fáradt védőknek.
Úgy sejtem, a sportág iránt érzett elkötelezettséged alapján focista akartál lenni. Hogy jött a pályaválasztás?
Persze, az akartam lenni. Gyerekként még Magyarországon, aztán a család Angliába költözése után a csatornán túl is fociztam alacsonyabb osztályban, de eljött az idő, amikor észre kellett vennem, hogy nem ez a pályám. Ráadásul a gerincferdülésem miatt az orvosok sem javasolták a focit, amíg növésben vagyok. Édesapám többször járt Londonban a munkája miatt, egyszer hozott egy-egy Manchester United- és Liverpool-sapkát nekünk. A manchesteres lett a kisebb testvéremé, átadtam neki, így az enyém maradt a liverpooli ereklye. Azóta követem a klub mindennapjait, tinédzserként még angol nyelvű blogot is vezettem a Liverpool akadémistáiról, akkor még többen szerepeltek ott a magyarok közül is. Valószínűleg ott dőlt el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.
Hogy emlékszel a saját berobbanásodra?
A bloggal párhuzamosan egyre jobban beleástam magam a futballisták életútjaiba, így jutottam el a kanadai szupertehetségig, Alphonso Daviesig. Az első interjúm az általános iskolai edzőjével volt, aki összekötött az ügynökével, a vele készült anyag pedig éppen a 2020-as BL-döntő napján jelent meg. A Bayern München legyőzte a PSG-t, a német csapat ezzel triplázott, Davies pedig az első kanadai BL-győztes labdarúgó lett. Még nem volt 20 éves, a karrierje berobbant, a cikket pedig felkapták, tulajdonképpen így indult az egész. A világjárvány alatt készítettem egy saját weboldalt, aztán dolgoztam presenterként, az utóbbi időben rendszeresen publikálok a World Soccer magazinban, a Daily Mirror és a Daily Star hasábjain is feltűnik a nevem, és ott vannak még a mai világban egyre népszerűbb podcastok. Az első komolyabb alkotásom a Liverpool-himnuszként aposztrofált You'll never walk alone rövid történetét dolgozza fel,
idén nyár végén viszont megjelenik a Rise of the Underdogs című első könyvem, amely a meglepetéseket, a kiscsapatok nagy sikereit helyezi fókuszba.
Találtam hozzá egy szimpatikus kiadót, így 24 fejezetnyi érdekes focisztorit kínálok az olvasóknak. Mindegyik fejezet egy csapat szenzációs útjáról szól: szerepel benne a legutóbbi vb-n remeklő Marokkó, vagy az elmúlt két vb-n menetelő Horvátország, de természetesen a magyar válogatott története is nagy sztori. Az 1986-os vb után sokáig nem jutottunk ki nagy tornára, 2016 óta viszont zsinórban harmadszor is az Eb mezőnyében vitézkedhet a magyar csapat. Jól érzékelteti a szövetségnél a háttérben zajló profi munkát és a nemzeti csapat fejlődését, hogy Callum Styles és Kerkez Milos is a magyar válogatottat választotta. De igaz ez Willi Orbanra is. Az Angliában játszó két fiatalembernek hiába magyar a nagymamája, korábban nem biztos, hogy bármelyikük is elfogadta volna a magyar csapat meghívóját, ha nem látja a garanciát a fejlődésre.
Többször is megkeserítettük az elmúlt években az angol válogatott sorsát, Angliában milyen a híre a magyar labdarúgásnak?
Úgy látom, az egész sikerszéria valójában 2016-ban kezdődött. Azelőtt nem igazán beszéltek a magyarokról, a magyar futballról, a portugálok elleni 3–3-as lyoni döntetlenre azonban mindenki emlékszik. Tényleg mindenki, még az angolok közül is. Korábban Gera Zoltánt ismerték, de aztán eligazolt Angliából, és lassan minden magyar kikopott a szigetországból. Szoboszlai és Kerkez viszont újra „életet lehelt” a magyar futball jó hírébe és pozitív megítélésébe. Az előző Eb-n is szenzációt okoztunk a vb-győztes franciák ellen döntetlennel és a Nemzetek Ligájában is léptünk egy szintet. Oda-vissza megvertük az angolokat, emlékszem a másnapi újságok címlapjaira, azt írták, megalázó módon gulyást főztünk Southgate csapatából.
Mire lehet képes ez a magyar csapat az idei Európa-bajnokságon?
Veretlenül megyünk, nagyon bízom a csoportból való továbbjutásban. Papíron mi vagyunk a legkevésbé esélyesek, de bizonyítottuk már, hogy nem lehet lebecsülni a magyarokat. Az elmúlt három Eb-t tekintve most lehetünk a legmagabiztosabbak. Topbajnokságban szereplő játékosaink vannak, optimista légkörben készülhetnek a srácok, még Rossi is kiemelte, mennyire felemelő a keretnek ez a sok lehetőség. Egyedül a hazai pályán szereplő németektől tartok kicsit, őket az Eb végső sikerére is esélyesnek tartom, Nagelsmann remek munkát végez. Szóval összességében izgatott vagyok, a skótok elleni találkozót ráadásul a lelátóról szurkolhatom majd végig!
Említetted, hogy Szoboszlai Dominik a szezonban hamar letette a névjegyét Liverpoolban. Hétről hétre láthatjuk, hogy a szurkolók odáig vannak érte, de milyen a megítélése szakmai körökben?
Rendkívül hamar beilleszkedett, kiegyensúlyozott teljesítményre képes, remekül kommunikál, így tényleg komoly jövő állhat előtte a Premier League-ben. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy sosem szerepelt még olyan játékos a Liverpoolban, aki ennyire népszerű lenne a hazájában, mint Szoboszlai. Gondoljunk bele, amikor bejelentették az angliai szerződését, akkor tartott Magyarországon egy sajtótájékoztatót. Beszéltem jó pár újságíróval, de ilyet még nem hallottak.
Régóta nem volt magyar PL-játékosunk, pláne, ilyen topklubban szereplő. Érthető, hogy nagy a felhajtás körülötte, de erre még Liverpoolban sem számítottak.
Szalah például nagyon népszerű Egyiptomban, de nem özönlik el a liverpooli meccseket az egyiptomi újságírók, hogy megkérdezzék Jürgen Klopp véleményét a támadóról! Néhány hónapja jártam Dél-Koreában, ott érzékeltem hasonlót. A Tottenhamban lassan tíz éve kiválóan futballozó Son Heung-min valódi nemzeti hős az országban, minden utcasarkon ott virít az arca a posztereken, az óriásplakátokon, mindenki vele akar reklámozni. Amikor Spurs-meccset közvetít a televízió, akkor a londoni klub logója helyett Son arca a csapat szimbóluma a képernyők sarkában! Ha utóbbi nem is reális, a reklámok tekintetében nem vagyunk messze ettől a szinttől Szoboszlai esetében sem.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden a fociról szól!