Sportágtörténeti csúcsot jelentett, amikor több mint 700 vívó adta le nevezését a budapesti párbajtőr Grand Prixre. Azonban megdöbbenni semmi esetre sem lehetett a mamutmezőnyön: egy nemzetközileg egyre inkább teret nyerő sportág legnépesebb szakágának egyik legmagasabb presztízsű versenyéről volt szó, ami az olimpiai kvalifikációs időszak utolsó kiemelt világranglistaszorzójával pályafutásokat lehetett képes megváltoztatni. Ha meg nem is döbbentő, mégis jó leírni: Párizs előtt az utolsó fontos állomás volt Budapest. Ami aztán közel tökéletesen sikerült a magyaroknak.
Kun Anna megnyeri harmadik hazai döntőjét
A nők versenyében rég nem látott számban, hatan jutottak fel vívóink a hatvannégyes főtáblára. Fontos részsiker az ilyen, de sajnos amit hosszú távon megalapoz a stabil jó csapatszereplés, azzal már elkéstünk erre az olimpiai ciklusra, mert bár fiatal csapatunk olyan bravúrokra képes, mint bő fél éve egy tusra kerülni egy Európa-bajnoki címtől, az olimpiai kvalifikációtól már elesett.
Ennek szomorú következménye, hogy egyéniben is csak egy vívót küldhetünk Párizsba – amely nemzetenkénti helyért szoros verseny alakult ki a kvalifikációs időszak vége előtt két versennyel Kun Anna és Muhari Eszter között.
Akik mindketten szédületesen jól vívtak. A csuklóműtétből visszatérő Kun Anna a nyolcaddöntőben kétszeres egyéni világbajnokot vert, az olasz Fiamingót, majd a negyeddöntőben az uralkodó csapat olimpiai bajnok észtek egyikét, Kirput. Változatos akciókkal, kis hátrányokban is türelmesen, előnyt sosem herdálva – a profizmus és a mély vívótudás annyira összeért benne, hogy a nap végén mikrofon előtt is bátran ki tudta mondani: „mindig volt mihez nyúlnom, mert szerencsére meg vagyok tanítva vívni.”
Muhari eközben az elődöntőig a négy évvel ezelőtti budapesti Grand Prix-győztes, uralkodó Európa-bajnok francia Alexandra Louis Mariet búcsúztatta, nagy fölénnyel.
Mindketten tetézni tudták. Kun Anna tavaly élete fordításával, 9-14-től győzte le az azóta már uralkodó világbajnok Marie-Florence Candassamyt. Most semmi ilyesmire nem volt szükség, végig kézben tartotta az asszót, és jutott el három év alatt a harmadik budapesti döntőjébe. Muhari pedig a négy évvel ezelőtt Budapesten világbajnok brazil-olasz Nathalie Möllhausent, a mezőny tán legnagyobb tudású vívóját verte meg a nap legszebb pengevezetésű párharcában, ezer néző előtt.