Abból a mondatból sem érezni bántó szándékot, hogy „az európai parasztnak már elege van Brüsszel zöldpolitikájából”,
A Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága február 29-ei határozatában „rasszista tartalmú nyilatkozatáért” három hónapra eltiltotta Mészöly Gézát, az Újpest vezetőedzőjét. A hír jóval többekhez jutott el, mint ahányan követik a magyar focit,
és akik nem ismerik a nyilatkozatot, bizonyára azt hiszik, Mészöly valamiféle lealacsonyító hasonlatot vagy a faji megkülönböztetés korából származó kifejezést használt.
„Hát nem szerettem én se játszani ilyen nagydarab feka ellen, aki ott megtartja a labdát, és megcsúsztatja. Szerintem kulcs volt, hogy ő be tudott jönni, és szerkezeti váltással hihetetlen labdabirtoklást tudtunk elérni” – mondta az Újpest edzője Franklin Sasere kapcsán a Diósgyőr ellen megnyert mérkőzés utáni sajtótájékoztatón.
A rasszizmus azt a meggyőződést jelenti, amely szerint a bőrszín „igazolja valamely személynek vagy személyek valamely csoportjának a lealacsonyítását, vagy valamely személynek vagy személyek valamely csoportjának a felsőbbrendűségét” – szól az Európa Tanács meghatározása. „Az a labdarúgó vagy sportszakember, aki mást vagy bármilyen személyekből álló csoportot rasszizmus formájában emberi méltóságában megsért, ideértve a bőrszínre, vallásra, etnikai hovatartozásra, szexuális irányultságra való sértést, fegyelmi vétséget követ el” – fogalmaz a labdarúgó-szövetség fegyelmi szabályzata.
Aki meghallgatta vagy elolvasta a nyilatkozatot, annak világos, hogy
Mészöly Géza nem használt lealacsonyító vagy felsőbbrendűségre utaló kifejezést, sőt kifejezetten dicsérően szólt a nigériai támadóról.
Így egyetlen megoldása maradt az egyenletnek: dicséretében Mészöly bőrszínre utaló sértő kifejezést használt. De a „nagydarab feka” szókapcsolatot akárhogy nézzük is, elég nehéz sértőnek nevezni. A feka szó jó néhány alkalommal elhangzott tévés beszélgetős műsorok vendégeitől, rádiós műsorvezetőktől, népszerű tehetségkutatók zsűritagjaitól, és nemhogy médiahatósági eljárás nem indult, felhördülés sem volt.
Sőt, még azok a sajtótermékek, amelyek most rasszistának nevezik Mészöly nyilatkozatát, maguk is jó néhányszor alkalmazták a kifejezést.
„Tuskóvígjátékot feka csajokkal is lehet forgatni” – ezzel a címmel írt filmrecenziót az Index 2017-ben. „…az egész azért van, mert az istennek lemerült a telefonja, érted, egy ilyen feka csávó az isten, de lemerült, és akkor nem tudja irányítani a világot” – olvasható a 444 cikkében, amely a Super Bowl-döntő reklámjait taglalta. „És azt ismerik, amikor a feka meg a zsidó hülyét csinál a Ku Klux Klánból?” – ekként ajánlott olvasói figyelmébe öt évvel ezelőtt egy filmet a 24.hu. „Akkoriban bele voltunk bolondulva a feka zenébe” – idézi a roma (vagy cigány?) hiphopegyüttesként számontartott Fekete Vonat egyik tagját a HVG.
A »fekete« (értsd színes bőrű) szó értékítélettől mentes, mert semleges (éppen az akarva-akaratlanul is bántó »néger« szó kiváltására született) szleng megfelelője”
– szögezi le a lelátói vadhajtásoktól meglehetősen távol álló Élet és Irodalom szerzője.
Az egy másik írás tárgya lehet, hogy a néger szó sértő-e, mindenesetre azzal nehéz vitába szállni, hogy a feka értékítélettől mentes, semleges szó, hiszen a fekete rövidítése.
Ha a fekete szót megpróbálnánk lecserélni, bajban lennénk. Az Egyesült Államokban dívó polkorrektség ugyanis zsákutcának bizonyul: miután a közelmúltban kitalálták, hogy a Blacket leváltják az Afro-Americanre, utóbbit is dobták az African-American javára. A forradalmi hevületű nyelvújítás ingatag voltát jelzi, hogy az olykor szélsőséges akciókra vetemedő Black Lives Mattert sem African-American Lives Matternek nevezik. Ráadásul a fekete szavunkat nincs is mivel kiváltani – mert
ha görcsösen belepréseljük is nyelvünkbe az afrikai-amerikai kifejezést, mit használjunk a más kontinenseken élő feketékre?
Afrikai-európai, afrikai-ázsiai? És egyáltalán: az afrikai szó magában foglalja többek közt a földrészen élő világos bőrű arabokat, búrokat, berbereket is – tehát a bőrszín körülírására minimum problémás.
A politika vagy a közvélemény nyomása gyakran befolyásolja egy-egy pőre szó megítélését, pedig mindig a kontextust, nem magát a szót kell nézni. A boltban senki nem háborodik fel a parasztkenyér nevén,
és abból a mondatból sem érezni bántó szándékot, hogy „az európai parasztnak már elege van Brüsszel zöldpolitikájából”,
pedig sokan használják sértő értelemben a paraszt szót. Még a nigger is lehet semleges, sőt pozitív töltetű bizonyos környezetben, bizonyítja ezt számtalan fekete énekes népszerű – és természetesen nem szankcionált – dalszövege. És viszont: a polkorrekt kifejezést is lehet bántó módon használni. De ha nem szándékok, hanem szavak ellen hadakozunk, oda jutunk, mint azok a kávézók, amelyek törölték itallapjukról a „rasszista” fekete kávé megnevezést, helyette „tej nélküli kávét” lehet rendelni.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Újbuda korábbi, fideszes polgármesterjelöltje, Király Nóra leszögezte: „Sem politikusként, sem pedig magánemberként nem engedhető meg, hogy valaki ilyen kijelentéseket tegyen”.
Egyre érzékenyebbek.
A Nap Híre szerint szürreális méreteket öltött a kommentszekciókban elszabaduló rasszista indulatcunami és burkolt cigányozás.
A megalázott labdarúgó felemelte szavát a feketék védelmében.
Arcsi, a weimari vizslánk a puszta létezésével bizonyítja és igazolja a rasszizmusunkat.
A feminizmusra és kultúrára gyakorolt hatását fogják vizsgálni az előadáson.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
