Olimpiai bajnokokat előzött be az új vezető
Balogh Gábort választották hétfőn elnökké a Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) rendkívüli közgyűlésén.
Konszenzus a sportágon belül, egy életpályamodell, valamint egy sportágfejlesztési program kidolgozása, mindez egy olimpia évében...
A korábbi olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok klasszis decemberben került sportága élére, és egyből fejest ugrott a mélyvízbe, hiszen nemcsak, hogy békét kell teremtenie, hanem az olimpia évében egyből eredményt is kell produkálnia, ráadásul egy széles körű sportágfejlesztési koncepciót is ki kell dolgoznia. A beszélgetés során többek között arról is szó esik, mi lesz azokkal a versenyzőkkel, akiket át kell képezni a kereskedelmi tévékben látott Exatlon- és Ninja Warriors-versenyekre, amelyet a sportágon belül csak akadálysportként emlegetnek. Balogh Gábor nyilatkozott lapunknak.
Tavaly decemberben egyedüli jelöltként lett az öttusaszövetség elnöke. Milyen tervekkel érkezett, hiszen a sportágon belül is nyílt titok volt, hogy két pártra szakadt az öttusatársadalom. Mennyire sikerült ilyen rövid idő alatt egyfajta konszenzust kialakítania?
Ez bizony nem egy gyors folyamat, ehhez nagyon sok embernek kell önmagába néznie és persze, magas színvonalon végezni a munkáját, nap mint nap. Az új elnökség 11 fős, egy szakmai vezetőséget sikerült összehozni. Az olimpiai bajnok Mizsér Attila lett a főtitkár, az egyik alelnök a női szakág egyetlen magyar ötkarikás bajnoka, Vörös Zsuzsa, a másik alelnök az úgynevezett ezüstgeneráció jeles tagja, Sárfalvi Péter. A MOB-ot képviselő Fábián László olimpiai bajnokot szintén nem kell bemutatni, a Testnevelési Egyetem rektora, dr. Sterbenz Tamás többek között a képzésekben és a világszínvonalú sportdiagnosztikai háttér biztosításával segíthet sokat, az NSÜ vezérigazgatója, Bíró Péter tapasztalatára és kapcsolatrendszerére is nagyon nagy szükségünk van, Beke Zsuzsa pedig a kommunikáció terén tud sokat segíteni. A Belügyminisztériumot képviselő Parrag Norbert rendőrezredes, valamint a Honvédelmi Minisztérium részéről dr. Eleki Zoltán ezredes főtestnevelőként az úgynevezett életpályamodell felépítésében, ezen belül a rendvédelmi és honvédelmi szakképzésben lehet a legfőbb támaszunk. Továbbá van még egy nagy segítségem Tóth Zoltán személyében, aki a Magyar Diáksport Szövetség mellett már az öttusasportban is általános alelnökként dolgozik. A fő célunk, hogy a sportágon belül egy olyan szeretetteljes környezetet alakítsunk ki, amelyben a klubok is partnerek lesznek, de a legfontosabb, hogy a versenyzők érezzék jól és biztonságban magukat, hiszen csak így lehet kiemelkedő teljesítményt felmutatni. Ebben a folyamatban nem leszek megalkuvó!
Említette az úgynevezett életpályamodell kialakítását. Erről mit lehet bővebben tudni?
Minden versenyző sport melletti képzésében és azoknak, akik a rendvédelem illetve a honvédelem terén való szolgálatra fogékonyak vagy nyitottak, a későbbiekben a civil munkájukban is szeretnénk segíteni. Ennek érdekében minél több releváns képzést nyújtó egyetemmel és szakképző intézménnyel szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hiszen
nem mindenkiből lesz válogatott versenyző, ám senkinek sem szeretnénk elengedni a kezét. Már csak azért sem, hogy a szülők is érezzék: egy abszolút támogató és inspiráló közegben sportol nap mint nap a gyermekük.
Emlékszem, annak idején nekem is rengeteget jelentett, hogy a gödöllői egyetem kihelyezett szakától milyen sok támogatást kaptam, hiszen az edzések mellett szinte percről percre be kellett osztanom a napomat.
Ha már az olimpia is szóba került: a párizsi játékok lesz az utolsó olyan ötkarikás esemény, ahol még a lovaglás szerepel a programban, melyet felvált az úgynevezett akadálysport, az OCR, ráadásul a lövészet helyett már régebb óta az úgynevezett lézerlövészettel kombinált futás, a laser-run szerepel. Mindezzel szoros összefüggésben komoly sportágfejlesztési stratégiába kezdenek. Hol tartanak?
A kormány elé kívánunk terjeszteni egy sportágfejlesztési koncepciót, amely reményeink szerint májusig el is készül. Szeretnénk elérni, hogy 2025-től az összes szakmai műhellyel – az olimpiára való felkészítéssel szoros egységben – egy eredményességet alapul vevő, de új elemeket is tartalmazó támogatási rendszerben dolgozzunk együtt. Ez egy minőségirányítási rendszer, amelyben fontos lesz a tömegbázis szélesítése, a sportág népszerűsítése, a klubok és a szakemberek magasfokú képzése és továbbképzése, valamint az ön által is említett új szám, az OCR-rel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztés, amely Párizs után el kell kezdődjön, ha nem akarunk az eredményességben lemaradni.
Az akadálysport kétségkívül látványos számnak ígérkezik, nyilván a fiatal versenyzők körében ez nagy népszerűségnek is örvend, ám egy 25-30 éves öttusázó (aki még ráadásul jó is volt lovaglásban) komoly gondban lesz. Az év elején visszavonuló világbajnok, Kovács Sarolta nem is titkolta: az általa rendkívül kedvelt lovaglás helyébe lépő akadálysport is okozta a búcsúját. Adja magát a kérdés: a rutinosabb versenyzőket miként képzik át?
Ezzel kapcsolatban hadd kezdjem egy személyes benyomással:
nagy örömmel tölt el, hogy a lovaglás még Párizsban a programban maradt, megható érzés lesz személyesen átélni a történelmi, utolsó versenyt.
Kovács Sacihoz hasonlóan nekem is a kedvenc számom volt, mintegy nyolc éven át. Nagyon szomorú vagyok, hogy el kell búcsúznunk a lovaglástól, ám nem tudunk mit tenni: vérzik a szívünk, de lehajtott fejjel megyünk és dolgozunk tovább! Ami pedig az OCR-rel kapcsolatos aggodalmakat illeti: üzenem, nem kell megijedni! Ez mindenki számára egy új dolog, a fiatalabbak már most nagyon kedvelik, de szerintem sok gyakorlással ebben a számban is lehet tartósan kiemelkedő eredményeket produkálni, a szakértők azt mondják, hogy egyáltalán nem vagyunk lemaradva.
Mit kell tudni az akadálysportról és a versenypályáról?
A televízióban látott Exatlon- vagy Ninja Warrior-versenyekhez hasonló pályán kell végig menni a versenyzőknek,
amely hasonlít egy 18 ugrásos lovaspályához, mivel itt is akadályok vannak, és itt sem szabad sokat hibázni, egyfajta vízválasztó lesz tehát, ha valaki például kétszer leesik az egyik elemnél. Az infrastrukturális fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy Budapesten szeretnénk létrehozni egy könnyen megközelíthető öttusacentrumot, amely létesítményben mind az öt számban készülhetnek a versenyzők, valamint jussunk el odáig, hogy minden klub, ahol sportági fejlesztés zajlik, rendelkezzen OCR-pályával.
Párizsban két férfi és két női versenyzők állhat majd rajthoz, eddig Bőhm Csaba és Gulyás Michelle szerzett kvótát, s bár a hazai rendezésű Európa-bajnokságon nem, de több versenyen, így a Világkupán is ki lehet vívni az indulási jogot. Milyen ötkarikás szereplésről álmodozik?
Mindenképpen olimpiai éremben gondolkodunk, és hiszek abban, hogy a megújult szakmai vezetéssel méltóképpen tudjuk fejleszteni a megújult öttusát, amelyben még egyszer hangsúlyozom: nem mi, hanem a versenyzők a legfontosabbak!
Ezt is ajánljuk a témában
Balogh Gábort választották hétfőn elnökké a Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) rendkívüli közgyűlésén.
Ezt is ajánljuk a témában
A NOB végrehajtó bizottsága magyar szempontból is sorsdöntő ajánlásokat tett: az öttusa és a súlyemelés programba kerülését támogatja a Los Angeles-i olimpiára, az ökölvívásét viszont nem.
Ezt is ajánljuk a témában
A politikus a közelgő választásokra hivatkozva mondott le tisztségéről.
Nyitókép: Balogh Gábor megválasztásához és terveihez Schmitt Pál is gratulált! Fotó: MÖSZ/Róth Tamás