A földi pokol vár Dibuszékra – petárdázásról, megfélemlítésről meséltek a Fradi legendái a Mandinernek (VIDEÓ)

Csütörtök este a Ferencváros labdarúgócsapata Görögországban vendégeskedik, az Olympiakosz otthonában lépnek pályára Dibuszék a harmadik számú európai sorozat, a Konferencialiga idei első tavaszi párharcában. A tét a nyolcaddöntőbe jutás. Mint ismert, a két gárda legutóbb 1996-ban mérkőzött meg egymással, akkor az UEFA-kupában a Fradi itthon 3–1-re nyert, míg idegenben egy 2–2-es döntetlen után jutott tovább.

Ellentétes előjelek

Az athéniak háza táján jelenleg zajlik az élet, a párharc előtt ismét edzőt váltottak, szűk egy esztendőn belül már az ötödik tréner irányít majd, a Sevillával – tavaly Budapesten – Európa-ligát nyerő José Luis Mendilibar. A Fradi ezzel szemben nyugodtan és jó formában készülhet az első mérkőzésre, három idei bajnokijának mindegyikét megnyerte Dejan Sztankovics gárdája, az együttes gólkirálya, Varga Barnabás ráadásul ismét ihletett formába lendült – már öt gólnál jár tavasszal!

Annak a bizonyos 28 évvel ezelőtti párharcnak viszont a Fradi vágott neki sűrű edzőváltások közepette: Novák Dezső a BL-selejtező kudarca után távozott, így a budapesti mérkőzésen az addigi segítője, Mucha József ült a kispadon, a visszavágón pedig már a frissen kinevezett legenda, Varga Zoltán.

„Dermesztő visszagondolni”

A Fradi UEFA-kupában lejátszott Olympiakosz elleni 1996-os párharcának mind a 180 percét a zöld-fehérek kapujában töltötte Szeiler József, akiben élénken élnek a fantasztikus hangulatú meccseken szerzett emlékek.

„Számomra szerencsésen alakult az az időszak, mert Hajdu Attila mögött általában csak a kispadon ültem, de a svéd Göteborg elleni BL-selejtezőn a posztriválisom megsérült, így én lettem az első számú kapus. Több mint egy évet nem védtem előtte, ezért nagyon izgalmas időszakként emlékszem azokra a hónapokra. A svédek ellen sajnos nem jutottunk be újra a Bajnokok Ligájába, ezért a korábbi sikeredzőt, Novák Dezsőt kikezdték, távozott, így a másodedzője, Mucha József készítette fel a csapatot a görögök elleni első mérkőzésre. A nemzetközi találkozót megelőző, Csepel elleni bajnokin egy védésem után az egyik csepeli játékos és Zavadszky Gabi szemből talppal belém csúszott egy párharc során. A stoplinyomok a nyakamon, az arcomon és a mellkasomon is meglátszódtak, hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy fogok védeni.

Nyelni, enni alig tudtam. A legendás Bodnár Józsi masszőr három napig folyamatosan dolgozott rajtam és a meccsre elmúltak a fájdalmaim. Emlékszem, milyen sok sérültünk volt, de a meccs végül ragyogóan sikerült. Emlékezetes gólokkal 3–1-re nyertünk, Arany Laci gólja különösen extra volt” – mesélte Szeiler József.

„Az idegenbeli visszavágón az volt az érdekes, hogy közben új edzőnk lett, Varga Zoltánnal készültünk a találkozóra. Dermesztő visszagondolni, milyen elképesztő hangulatot csináltak a görög szurkolók. Idegen volt számunkra az a gyűlölet, ahogy fogadtak:

Azóta is sokszor eszembe jut, hogy ezekért a meccsekért volt érdemes annyit dolgozni az edzéseken, megérte ez a sok szenvedés. Éreztük, hogy jók vagyunk, Miriuta Laci szabadrúgása megnyugtatott minket az első félidőben, és úgy éreztük, egy percig sem kérdéses a továbbjutásunk. Limperger is emlékezetes gólt szerzett a fordulás után, így végül 2–2 lett, s 5–3-as összesítéssel jutottunk tovább” – mondta a korábbi kapus, aki jelenleg televíziós szakértőként dolgozik.

„Az Olympiakosz magasabban jegyzett csapat volt, mint mi, így óriási sikerként könyvelhettük el a továbbjutást. A maiaknak is akkor lesz részük hasonlóban, ha inspirálóan hat rájuk a görögországi közeg. Ez a keret hozzá lehet szokva a pokoli hangulathoz, hiszen a Fradi-szurkolók parádés atmoszférát tudnak teremteni. Az akkori keretünk is nagy vagányokból állt, Nyilas, Miriuta, Telek és még sorolhatnám a neveket. Mindannyiunkat feldobott az ellenséges hangulat. Szívesen emlékszem vissza arra a párharcra, illetve a következő körben a Newcastle United ellenire, azok voltak pályafutásom csúcsmérkőzései! Részletesen megmaradtak a fejemben, mint amikor a gyerekek mesélik az óriási élményeiket. Számomra ezek voltak azok!” – érzékeltette az emlékek jelentőségét Szeiler József.

Nincs mitől tartani?

Az UEFA-kupában lejátszott 1996-os Olympiakosz–Ferencváros mérkőzésen (2–2) a kezdőcsapat tagjaként végigjátszotta a találkozót Szűcs Mihály, aki pokoli hangulatú visszavágóról őriz emlékeket.

„Annyiból másabb most a helyzet, hogy mi itthon kezdtünk, a mostaniak viszont majd a visszavágót játsszák Budapesten. A srácok azonban már többször is bizonyították, hogy az is fekszik nekik, ha idegenben kezdenek és itthon kell kivívniuk a továbbjutást. Természetesen minden nemzetközi meccs más, de a debreceni győzelem után már gőzerővel készülhetnek a görögök ellen, én roppant bizakodó vagyok a párharc előtt” – jelentette ki a korábbi védő. 

Emlékszem, akkor az első meccsen elszenvedett vereség ellenére milyen magabiztosak voltak a görögök. Elképzelni nem tudták, hogy ne jutnának tovább, aztán jött a teljes döbbenet. Nagyon jó csapatunk volt, Nyilas, Miriuta és még sorolhatnám. Fantasztikus élményeket őrzök arról a szezonról” – emlékezett Szűcs Mihály.

„Halljuk a híreket, hogy áll a bál az Olympiakosznál, ennek ellenére nem hiszem, hogy döntően befolyásolnák a háttérben zajló események a találkozót. Az athéni csapat játékosai komoly minőséget képviselnek, és mindenki tisztában van vele, hogy a nemzetközi kupamérkőzésen 100 százalékot kell nyújtania. A Fradi teljesítményét azonban ismerjük, nálunk magasabban jegyzett csapatok ellen is remekeltek a mieink az utóbbi években, így nincs mitől tartanunk, egészséges önbizalommal utazhatunk” – tette hozzá a négyszeres bajnok hátvéd.

„A bajnoki mérkőzéseken látottakhoz képest várhatóan zártabb futballt játszik majd csütörtökön a csapat, bár ősszel Firenzében is meglehetősen nyíltan játszottak, és csodálatosan működtek a letámadásaink. Sztankovicsnak szerencsére megvan a merítési lehetősége, Debrecenben is láthattuk: Varga remek hatékonysággal termel elöl, Zaki (Zachariassen – a szerk.) pedig mindig fontos pillanatokban tud segíteni. A régi csapatban Páling Zsolt volt ilyen nélkülözhetetlen szereplője a gárdának, mindig ott volt, ahol kellett. Jó látni ezeket a karaktereket a mai csapatban is” – fogalmazott Szűcs.

„Megnéztem az 1996-os meccs összefoglalóját, és félelmetesen fájó volt látni, hogy az akkori csapatból mennyi játékos és segítő távozott már az élők sorából. Simon Tibor, Zavadszky, Nagy Norbert és Eisemann László masszőr sincs már velünk. Megdöbbentő, hogy eltelt 28 év... Az is előttem van, hogyan próbáltak bennünket megfélemlíteni. 

 A pokoli hangulat azonban garantált, de nem hiszem, hogy ne dobná fel a játékosainkat ez az atmoszféra. Mi is hozzá voltunk szokva, hogy pokoli hangulatban játszottunk az Üllői úton, számukra sem újdonság” – zárta gondolatait a Ferencvárost 20 éven át szolgáló Szűcs Mihály.

Fotó: Facebook/Olympiacos FC