Akad, akinek a Paks menetelése, másnak a Fradi látványos góljai, a Fehérvár feltámadása vagy épp az Újpest összeomlása marad meg leginkább a szezon első feléből. Összeállításunkban azokat a futballistákat mutatjuk be, akik rendkívül sokat tettek csapatuk eredményességéért. Meg azokat, akik a legnagyobb csalódást okozták.
Szappanos Péter (Paksi FC) – A földöntúli bravúrok sem hiányoztak!
A tolnaiak meglepetésszerű őszi bajnoki címe nagy részben annak is köszönhető (mint arról korábbi összeállításunkban is írtunk), hogy látványosan stabilabbá vált a csapat védelme. Míg az előző idényekben – a támadósorhoz hasonlóan – a hátsó alakzat is rendkívül gólerős volt (2020/21-ben 64, a következő idényben 63, tavaly pedig 57 alkalommal kapitulált a védelem), ősszel 17 mérkőzésen mindössze 21 gólt kapott a csapat.
Ebben oroszlánrésze van a nyáron Kispestről érkezett Szappanos Péternek, aki már nem nevezhető fiatal kezdőnek, bár az is igaz, hogy 33 évesen a legjobb kapuskorban van.
Az első fordulótól kirobbanthatatlan volt a tolnaiak kapujából, és ezt számos bravúrral meg is szolgálta. A legemlékezetesebb alakítását a Debrecen elleni idegenbeli mérkőzésen láthattuk, amikor Dzsudzsák Balázs tizenegyesét kiütötte, majd a válogatottsági rekorder ismétlését is földöntúli bravúrral tolta szögletre (ezt a teljesítményt az MLSZ a hónap védésének is választotta – joggal...). Szappanos Pétert Marco Rossi szövetségi kapitány már korábban felfedezte, több éve a válogatott bő keretének is tagja, címeres mezben a tavalyi, Görögország elleni találkozón debütált. Mindenki számára megnyugtató lehet, hogy Dibusz Dénes és Gulácsi Péter mögött ilyen remek kapus áll a nemzeti csapat rendelkezésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Erre senki nem számított: hét év után először fordul elő, hogy az őszi záráskor nem a Ferencváros áll a tabella élén. Összeszedtük, minek köszönhető, hogy a téli szünet előtt a Paks vezeti az NB I mezőnyét.
A gólpasszkirály, Mohammed Abu Fani (Ferencváros)
A bajnokcsapat vezetőit sokszor érte kritika a múltban, hogy olyan idegenlégiósokat is szerződtettek, akik semmilyen hasznára nem váltak a csapatnak, és csak a helyet foglalták a fiatal, magyar tehetségek elől. (A közelmúltból csupán néhány példa: biztos, hogy sokan már nem is emlékeznek az óriási tehetségének kikiáltott szerb Zseljko Gavrics, a dán Nikolai Baden Frederiksen vagy éppen az algériai Mehdi Budzsemaa nevére...) Az idei szezonban viszont elégedetten dörzsölhették a tenyerüket az elöljárók, hiszen szinte az összes légiós bevált: a francia Ibrahima Cissével megszilárdult a védelem, a több poszton is használható lett-marokkói Cebrail Mackreckis lendületet hozott a Fradi játékába, míg a szintén szerb Alekszandar Pesics sorsdöntő gólokat szerzett.
De közülük is kiemelkedik az izraeli válogatott Mohammed Abu Fani, aki pályafutása során először állt légiósnak (érdekesség: az aláírását megelőző napon még hazája válogatottjában, az újpesti Szusza Ferenc stadionban lépett pályára, és győzték le 2-1-re Fehéroroszországot), s a Fradiban rögtön bizonyította: valóban kivételes képességű futballista. A szezonban két találata mellett tíz assziszt is szerepel neve mellett, így toronymagasan ő lett az NB I gólpasszkirálya, ráadásul 53 százalékos hatékonyságukkal az ő beadásai a legveszélyesebbek a magyar élvonalban.
Varga Barnabás (Ferencváros) – Az osztrák negyedosztályból a válogatottba
Sokan, sokszor megénekelték már, hogy az elmúlt négy évben mekkora utat is járt be a Fradi és a magyar válogatott újdonsült gólzsákja. A 29 éves támadó a pályafutását ugyan Szombathelyen kezdte, de hamar az osztrák negyedosztályba szerződött: az SV Erebau játékosa lett. 2016 nyarán már az első osztályú Mattersburghoz igazolt, s miután a tartalékcsapatban hét meccsen hét gólt szerzett, hamarosan a legjobbak között is bizonyíthatott.
Első élvonalbeli találatát októberben, a St. Pölten ellen szerezte, de többnyire továbbra is a „tarcsik” között villoghatott, 19 meccsen tizenkilencszer volt eredményes.
Ezután a másodosztályú Lafnitz következett (29 mérkőzés/11 gólos mutatóval), majd 2020-ban tért vissza a magyar labdarúgás körforgásába: az akkor másodosztályú Gyirmóthoz írt alá. Az NB II-ben is megvillantotta tehetségét: 24 mérkőzésen szerzett 12 találatával a győriek házi gólkirálya lett, majd a feljutást követően az NB I-ben sem tudták leállítani: miközben a Gyirmót tökutolsó lett, Varga Barnabás (13 találattal) a góllövőlista harmadik helyén zárt.
Le is csapott rá a magyar tehetségeket kiemelten figyelő Paks, és innen már nem volt megállás: miután a támadó 31 mérkőzésen 24-szer volt eredményes (és ezzel hatalmas előnnyel lett gólkirály), a bajnok Ferencvároshoz írt alá – a hírek szerint az FTC vezetői 800 ezer eurót sem sajnáltak Vargáért. S hogy remek vásárt csinált a Fradi, mi sem bizonyítja jobban, hogy
a támadó valósággal berobbant az FTC-be: 19 tétmérkőzésen tizenhétszer volt eredményes, emellett hét gólpasszt is kiosztott.
Természetesen ezt a teljesítményt Marco Rossi szövetségi kapitány sem hagyhatta szó nélkül: Varga Barnabás a márciusi, Bulgária elleni Eb-selejtezőn debütált címeres mezben, és azóta hét fellépésén négygólt is szerzett, azaz kulcsszerepe volt a csapatban, amely csoportgyőzelemmel vívta ki az Eb-részvételt. Az ősz második felére lesérült, ám azóta jobban van, és ha így folytatja, az NB I-ben újra gólkirályi címet szerezhet, és a kontinensviadal egyik nagy felfedezettje lehet...
Senkó Zsombor (Zalaegerszegi TE) – Megbántott egy kisgyermeket – most az ő lelkét kell ápolni...
A még mindig csak 21 éves futballista karrierje sokat ígérően kezdődött: 2016 és 2019 között a Juventus akadémiáján pallérozódott, tagja volt a torinói U19-es együttes BL-menetelésének, ennek is köszönhette, hogy 2022 januárjában két Serie A-s bajnokin (a Napoli és az AS Roma ellen) az első csapat kispadján foglalhatott helyet. 2023 januárjában szerződött, Diósgyőrbe ám a legemlékezetesebb alakítása nem egy hatalmas bravúr, hanem egy balszerencsés mozdulat volt.
Miután végre lehetőséget kapott az első csapatban, a szurkolók ellenszenvét azzal váltotta ki, hogy az MTK elleni mérkőzés második félidejében
kivédte egy születésnapja alkalmából kezdőrúgást elvégző kisgyermek lövését, aki el is pityeredett bánatában.
Senkónak nem is volt sokáig maradása Diósgyőrben, nyáron örömmel fogadta el a Zalaegerszeg ajánlatát, egyrészt mert ezzel hazatért, másrészt mert a klub addigi első számú hálóőre, Demjén Patrik éppen az MTK-hoz írt alá, ezzel felszabadult a helye a kezdőben. Eleinte meg is kapta a bizalmat a szakmai stábtól, de miután hat bajnokin 17 gólt kapott (közöttük jó néhány potyát is), a ZTE vezetői gyorsan leigazolták a rutinos, éppen csapat nélküli Dombó Dávidot. A történtekkel kapcsolatban Sallói István sportigazgató csupán annyit mondott: „Nem bántuk meg Zsombor szerződtetését, de most kicsit ápolni kell a lelkét”. Ezzel együtt nem lennénk meglepve, ha a kapus a téli felkészülést már nem Zalaegerszegen kezdené el...
Cseri Tamás (Mezőkövesd-Zsóry) – 2020-ban még az NB I legjobbjának választották...
A Mezőkövesd őszi gyengélkedésének hátterében sok minden állhat (rossz igazolások, egyszemélyes csatársor, sokat hibázó védelem), de az is tény, hogy a csapat technikás középpályása (akit 2020-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség választásán az OTP Bank Liga legjobb mezőnyjátékosának választottak) igencsak árnyéka volt önmagának.
Pedig Cseri Tamás az elmúlt években egyértelműen a kövesdiek kulcsjátákosának számított. Nem véletlen, hogy Marco Rossitól is meghívót kapott, és nem csak a Nemzetek Ligájában, nem csak a San Marino elleni vb-selejtezőn, hanem a 2020-as Eb-n is szerephez jutott: csereként állt be az emlékezetes, Franciaország elleni csoportmérkőzésen. Lehet azt mondani róla, hogy későn érő típus, de éppen ezért érthetetlen, hogy az előző évekhez képest ezen az őszön csak árnyéka volt önmagának. A Mezőkövesd NB I-ben maradása nagyban függ Cseri Tamás tavaszi produktumától is...
Kiss Tamás (Újpest FC) – Aki 0-4 után is bulizni ment...
A még mindig csak 23 éves futballista azzal már beírta magát a magyar futball történelemkönyvébe, hogy ő volt az első 2000. január 1. után született játékos, aki bemutatkozott az NB I-ben: a Szombathelyi Haladás színeiben éppen hét éve, 2016 decemberében, a Videoton ellen a szünetben debütált, ráadásul már 16 évesen és 11 hónaposan, a hetedik bajnokiján gólt szerzett (a Honvéd ellen).
Reményteljesen indult a pályafutása,
a támadó hamar ki is tűnt a tehetségével, első idényében 16 meccsen négyszer volt eredményes, nagy részben az ő teljesítményének köszönhetően maradt NB I-es a Haladás. Nem volt meglepő, hogy Kissre hamar lecsaptak a riválisok, végül a Puskás Akadémiához írt alá. Felcsúton is volt jó néhány kiemelkedő mérkőzése, de a szókimondó vezetőedző, Hornyák Zsolt többször meg is dorgálta őt. Nem volt meglepő, hogy kölcsönadták (Diósgyőrbe), majd a visszatérés után válogatott formába lendült.
Hollandiába szerződött (Cambuur), és Marco Rossi is behívta a válogatott keretbe. A támadó csereként lépett pályára a San Marino és a Lengyelország elleni vb-selejtezőkön is. A nyáron szerződött Újpestre, ám a biztató kezdés után (akárcsak a csapat) ő is alaposan visszaesett. S amivel mindezt tetézte: az utolsó meccs, a Kisvárda elleni szégyenteljes vereség (0-4) után csapattársával bulizni ment...
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Kiakadt a Ferencváros vezetőedzője.
Ennél drámaibb végjátékot kitalálni sem lehetne.
Hatékonysága alapján az európai élmezőnybe tartozik.
Paksról jelentkeztek be Varga Barnabás helyére: Tóth Barna boldogan pótolná a szeptemberi vb-selejtezőkön három gólt szerző Fradi-csatárt, a szurkolók azonban nincsenek meggyőződve az alkalmasságáról.
Kiütéses fővárosi siker a labdarúgó Magyar Kupában.
Ennyi pénzért még senki sem igazolt el az NB I-ből.
Mindegy, hogy bizonyítható-e, éppen elég a gyanú, a szóbeszéd, a komoly ismertséggel rendelkező balliberális állítása, és a kormánybűnöst meg lehet, sőt meg kell lincselni. Horváth K. József írása.
Brüsszel agresszív nyomása és Zágráb nyomulása pontosan ilyen kiszolgáltatott helyzetbe akarja kényszeríteni Magyarországot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
