nagyon sajnáljuk, hogy a szurkolóink nem lehetnek ott velünk a Levszki-stadionban. Sem ők, sem mi, játékosok nem tehetünk erről, mégis mi isszuk meg a levét… Mindenhová elkísértek bennünket, rendre elképesztő buzdítást kapunk tőlük, de nem tudunk mást tenni, már csak miattuk is győznünk kell Bulgáriában”
– fogalmazott a játékos.
Styles a 75-szörös válogatott Nagy Ádámmal való közös játékról beszélve elmondta, hogy hihetetlenül tehetséges, remek játékosnak tartja a középpályásként kövzetlenül mellette játszó csapattársát, akivel egyre inkább összeszoktak, és úgy érzi jól kiegészítik egymást. Stlyles hangsúlyozta, Nagy Ádám túl van hetvenöt válogatottságon, és „ezt sehol sem adják ingyen”, majd hozzátette, számára megtiszteltetés mellette játszani.
Felidézte, hogy bár a pályán szerepköréből fakadóan is a kemény harcmodor jellemzi a játékát, fiatalon egyáltalán nem volt ennyire harcias. „Kifejezetten nyugodt gyerek voltam, na és csatárt játszottam, esetleg támadó középpályást, így kemény belépőkre sem igen volt szükség tőlem. Viszonylag későn csúsztam hátrébb a pályán, és lettem védekező középpályás. Mostanra nagyon megkedveltem ezt a pozíciót. Élvezem a játékot, mélységből indulva átlátom a pályát, csatárként már nem sok hasznomat vennék” – mondta.
Styles alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott személyiségű embernek tartja magát, akinek ugyan időre van szüksége, míg egy társaságban feloldódik, de nem visszahúzódó, és megvan a kellő önbizalma.