Világsztár úszók, akik Milák Kristófhoz hasonlóan hullámvölgybe kerültek

Az éppen a hétvégi, budapesti Világkupán is elindult világklasszis, az olimpiai és világbajnok Chad le Clos többek között azt is őszintén bevallotta: különböző problémái miatt 2023-ban alig edzett, de a csúcsforma elmaradása ellenére azért is fontosnak tartotta, hogy rajthoz álljon a viadalon, mert már immár teljes erőbedobással készül a februári, dohai vb-re és a jövő nyári párizsi olimpiára:

Chad azt is bevallotta:  rendkívül eredményes pályafutása alatt ő is került már hullámvölgybe, a londoni ötkarikás diadala után például ötödik lett egy Világkupa-versenyen, és 2021-ben is volt egy komolyabb visszaesése, ám sosem esett kétségbe. hiszen „a láng sosem aludt ki, mivel én nem úszó vagyok, hanem egy harcos!”

Vagy itt van például minden idők legzseniálisabb mellúszó-királya, Adam Peaty története. A többszörös olimpiai világ- és Európa-bajnok klasszis 2022 májusában egy edzőteremben a lábát törte (emiatt kihagyta a budapesti világbajnokságot is), lelkileg mélypontra került, nyolc év után elveszítette 2014 óta tartó veretlenségét, majd 2023 márciusában nyilvánosságra hozta: mentális problémákkal is küszködik, ezért visszalépett a brit országos bajnokságtól, majd a fukuokai vb-től is – jelen állás szerint csoda lenne, ha kivívná a szereplési jogot, és láthatnánk őt a jövő nyári, párizsi olimpián. Budapesten, a Világkupán rajtkőre állt, de sok köszönet nem volt benne: világcsúcstartóként 100 méteren – legjobbjától 3 másodperccel, azaz méterekkel elmaradva – 4. lett, 50 méteren másodikként csapott a célba.

Az amerikai Caeleb Dressel drámája szó szerint a szemünk előtt zajlott, hiszen a hétszeres olimpiai és tizennégyszeres világbajnok klasszis a tavalyi, budapesti vébén csomagolt össze idő előtt, és hiába nevezett be nyolc számra, kettő után visszalépett, éppen az egyik legjobban várt viadal, a 100 méteres pillangóúszás döntője előtt, amelyen Milák Kristóffal mérte volna össze az erejét. Dressel lépése annyira váratlan volt, hogy sem a nemzetközi, sem az amerikai média nem talált választ a miértre. Mindenesetre Lindsay Mintenko, az USA úszóválogatottja ügyvezető igazgatója próbálta magyarázni a magyarázhatatlant: „Nem tehettünk mást, Caeleb hosszú távú egészségügyi állapotát kellett szem előtt tartanunk, így bármilyen keményen készült a vb-re, be kell lássuk: jelenleg nincs olyan fittségi állapotban, hogy megfeleljen a követelményeknek”  

Az gyorsan kiderült: Dressel nem Covid-fertőzés, hanem mentális problémák miatt döntött úgy, hogy félbeszakítva a világbajnoki szereplését, idő előtt hazautazik. A klasszis korábban sem volt mindig stabil lelki állapotban: 2013 őszén – amikor a csillaga éppen kezdett felragyogni, hiszen ifjúsági világbajnok lett, s a világ legfiatalabb úszójaként törte át a 19 másodperces álomhatárt az 50 yardos mellúszásban – öt hónapra hátat fordított a sportágnak. Amikor újrakezdte, elárulta: a hit segítségével tért vissza az uszodába. 

A visszatérés remekül sikerült, ezt bizonyítja, hogy a tokiói olimpián öt számban is aranyérmes lett. De egy későbbi interjúban elárulta, továbbra is nehézségekkel küszködik. 

„Bármilyen sikeres volt számomra az olimpia, elveszettnek éreztem magam, éppen ezért szerettem volna elszakadni az uszoda világától, bármennyire is ez az éltető közegem. Nyomorúságos hónapokon vagyok túl.”  

Elismerte: pánikrohamai voltak, hiszen kizsigerelte őt az állandó reflektorfény.

Nem kisebb klasszis, mint az azóta már végleg visszavonult Michael Phelps sem titkolta: hosszú pályafutása során többször is lelki problémákkal küszködött. Minden idők egyik legsikeresebb olimpikonja (23-szor akasztották a nyakába az aranyérmet Athéntól Rióig) éppen az állandó megfelelési kényszer miatt esett gyakran szorongott, és az sem titok: depressziója odáig fajult, hogy gyakran az alkoholba és a drogba menekült. Az azóta már az uszodák világától elbúcsúzó klasszis egy interjúban elárulta: azóta érzi magát felhőtlenül boldognak, mióta visszavonult az élsporttól és megszületett a kisfia.

Az egyik legszebb hazai történet Risztov Éváé, aki sosem tagadta: az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina miatt kezdett el úszni, hatévesen. 13 évesen már felnőtt bajnoki aranyakat nyert, 1999-ben hatszoros bajnok lett, és végérvényesen kiderült: minden úszásnemben ott van az esélyesek között. 2000-ben a dunkerque-i ifjúsági Eb-n három számban is (200m pillangó, 400m gyors, 800m gyors) a nyakába akasztották az aranyérmet, és mindössze 15 éves volt, amikor részt vehetett a sydneyi olimpián. S bár három számban is a futottak még mezőnyében végzett, saját bevallása szerint csodaként élte meg a lehetőséget, hiszen „a hódmezővásárhelyi nyitott medencéből, ahol telente lefagyott a papucsunk és a fürdőköpenyünk, jutottam el az ötkarikás játékokra.” 

Mindezek után azonban a kiugró nemzetközi eredmények elmaradtak, azaz a legtöbb világversenyen „csak” ezüstérmet nyert, nem véletlenül aggatták rá az „Ezüstlány” nevet. Az athéni olimpiára remek formában, éremért utazott, ám 400m gyorson csupán (legjobb idejétől több másodpercre elmaradva) negyedik lett. Ez volt az a pont, amikor lelkileg összetört, és a televízió kamerái előtt elsírta magát, és lelki problémáiról is mesélt. 2005-ben folyamatosan betegeskedett, a világbajnokságon leszerepelt, magyar bajnok is csak egyetlen számban, 800m gyorson lett, ezzel együtt mindenkit megdöbbentett, amikor 2005 októberében – mindössze 20 évesen – bejelentette visszavonulását. 

Ezt követően sok mindennel próbálkozott: úszóiskolát nyitott, vízilabdázott, elkezdte a főiskolai tanulmányait, sőt még a motokrossz világába is belekóstolt. Ez az időszak 2009-ig tartott, ekkor Orendi Mihály meggyőzte, hogy foglalkozzon a nyílt vízi úszással. Kapóra jött, hogy a 10 km-es táv a 2008-as pekingi olimpián került az ötkarikás játékok programjába. 

A történet innentől kezdve ismert: Risztov Éva – négy év kemény felkészülés és buktatóktól sem mentes időszak után – Londonban pályafutása csúcsára ért: a rajt előtt pár órával a helyszínre érkező édesanyja szeme láttára, a 10 kilométeres távon olimpiai bajnok lett! 

Nyitókép Milák Kristóf – kimerülve... Fotó: MTI/Derencsényi István