Elengedheti a Ferencváros magyar válogatott játékosát
Botka Endre a Nice ellen másodpercekre lépett pályára, utána dühösen ment az öltözőbe, nem ünnepelt a többiekkel.
A Ferencváros válogatott védőjének támadására reagált az áldozat. Két hét múlva Budapesten újra összecsaphatnak a felek.
Szikrázóan kemény belépőkkel „kedveskedett” Joseph Paintsilnek Botka Endre. A Ferencváros gól nélküli döntetlent ért el korábbi játékosának belga csapata, a Genk otthonában, így három fordulót követően továbbra is veretlen a labdarúgó Konferencialiga „F” csoportjában. Kevésbé volt látványos a találkozó, mint az olasz Fiorentina otthonában (2-2), annál pikánsabb volt két régi játszótárs összecsapása. Botka nem kímélte a 2017-2018-as szezonban a Fradit erősító ghánait, aki miután a magyar hátvéd sárga lapot kapott, egyre inkább rájátszott a szabálytalanságokra, hogy kiállítsák a bekket. Dejan Sztankovics is érzékelte a veszélyt, és a félidőben lecserélte a kicsit túlpörgő játékosát. Botka Endre a lefújás után azt mondta, nem lett volna baj, ha a pályán marad.
„Bőven maradt még bennem energia, tudtam volna kezelni a helyzetet, de ez volt a legbiztonságosabb, mert utána volt egy olyan fault, amiért Magyarországon ki is állítottak volna. Nagyon kedvelem őt, jó gyerek, tudtam azt, hogy nem szereti ha oda rugdosnak neki főleg a legelején.
Érezhető volt, hogy utána amikor labdát kapott már várta a szeretet csomagot, talán ez kicsit el is bizonytalanította.
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtuk ezt a párharcot folytatni. Van, hogy Instagramon szoktunk beszélgetni. Ha kirak olyan sztorit, akkor mindig reagálunk egymás történéseire. Nagyon kedvelem, és megmaradt ez a kapcsolat” – nyilatkozta Botka Endre az M4Sportnak a Paintsillel való külön csatájáról és arról, hogy a pályán kívül, a távolság ellenére tartják a kapcsolatot.
Legközelebb november 9-én, Budapesten, a Ferencváros – Genk újabb Konferencialiga-összecsapáson ápolhatják a kétoldalú kapcsolatokat Botkáék. Paintsil – aki viharos körülmények között távozott a Ferencvárostól – kicsit amúgy is feledékeny, vagy diplomáciai iskolába járt. Mindenesetre a rugdosódásról szót sem ejtett, a magyar bajnokot dicsérte, egyedül amiatt sopánkodott, hogy nem tudott gólt lőni, csak kapufáig jutott. Hiába, az idő mindent megszépít.
„Nem rossz az eredmény, de győzni szerettünk volna. Nagyon jó csapat ellen játszottunk értékes döntetlent. Mindkét együttes nyerhetett volna. Természetesem, ahogy mindig, most is gólt akartam szerezni. Dibusz Dénessel szemben különösen motivált voltam, sajnos nem sikerült betalálnom, talán legközelebb.
Értékelem a Fradi szurkolóit és azt, amilyen barátságosan fogadott a klub annak idején.
Tényleg olyan, mint egy család. Jó érzésekkel utazom majd Budapestre” – tekintett előre Joseph Paintsil.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt