A kielégítő választ magam is keresem, miért alakult így – annyira viszont ismerem magam, hogy pontosan érzékeljem: meg sem tudtam közelíteni teljesítőképességem száz százalékát, ami a csúcsteljesítményhez elengedhetetlen, én pedig nem szeretem beérni kevesebbel.
Ez most egy nagyon mély hullámvölgy, viszont szeretném hangsúlyozni, hogy mindez nem párosul semmiféle kétségbeeséssel.
Elfogadtam, és őszintén remélem, mindenki más is el tudja fogadni, hogy egy sportoló pályafutásában adódhat egy ilyen periódus, amikor hátra kell lépnie, újra fel kell töltődnie, hogy aztán ismét készen álljon a legnagyobb kihívásokra.
Miközben továbbra is kész vagyok eleget tenni az élsportolók adminisztratív és egyéb kötelezettségeinek,
most egy új feladat vár: a nyarat átgondolt, minőségi pihenéssel tölteni