„Nem meghalni mennek!” – Suhajda Szilárd hegymászó felesége a Mandinernek

Suhajda Szilárd épp történelmi tettre készül: oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítségét mellőzve, egyedül, tisztán igyekszik elérni a Mount Everest tetejét, ezzel ő lehet az első magyar, akinek ez sikerül. A magyar hegymászó sikeresen teljesítette a három akklimatizációs körét, és amennyiben az időjárás engedi, hétvégén megindulhat a csúcs felé. 

A Mandineren folyamatosan beszámolunk az expedíció minden lényeges mozzanatáról, ebben pedig óriási segítségünkre van Szilárd felesége, Legindi Tímea, aki egyszemélyes (valójában kisfiukkal, Somával együtt kétszemélyes) háttércsapatként  férje itthoni ügyeit intézi. Vele beszélgettünk többek közt hegymászásról, veszélyekről, felelősségről, és családról.

[email protected]  – ez az email-cím szerepel a férjed oldalán. Hegymászófeleség, vagy hegymászóféleség?

Eredetileg „féleségnek” indult, aztán hogy teltek az évek, ez szépen lassan átalakult „feleséggé”. :) Azóta persze lett egy professzionálisabb e-mail cím is, amit használunk.  

Ebből, és ahogy Szilárd ügyeit intézed, amennyi háttérmunkát végzel úgy tűnik, az identitásod része is a „hegymászófeleség”-ség. Valóban így van? Mit jelent ez számodra? 

Nagyon büszke vagyok rá, hogy Szilárd felesége vagyok, szerintem igazán jó csapatot alkotunk mind a magánéletben mind pedig munka területén. Mivel a mászás hozott minket össze, így nálunk ez egy életforma. Egy hegymászó felesége, hegymászófeleség vagyok ugyan, de ez nem egyenlő a személyiségemmel, ez csak egy része annak.

Mit jelent a gyakorlatban a háttérmunka, a kommunikáción kívül mi az amit te intézel? Van „civil” állásod?

Köszönöm ezt a kérdést, mert sokan azt gondolják, hogy én „csak” Szilárd dolgait intézem az ő távollétében, de ez nem így van. Mondjuk az is éppen elég lenne! Egyébként közgazdász vagyok és van egy szuper munkahelyem, amit imádok. E mellé jön minden egyéb háttérmunka, ami Szilárd hegymászásával kapcsolatos és amit általában esténként a kisfiunk fektetése után tudok csinálni. Ez napi szinten nagyjából 1-2 órás elfoglaltságot biztosan jelent: tartom a kapcsolatot az expedíció partnereivel és a médiával, kezelem Szilárd social media felületeit, postafiókját, behajtom Szilárdtól a partnereink felé tett vállalásokat, szervezem az előadásait. Elég összetett és színes, de nagyon szeretem csinálni. Mivel teljesen más területen dolgozom a civil életben, ezért ezt az esti munkarendet nem teherként élem meg, sőt kifejezetten kedvelem. 

Meddig, hány éves korig lehet a hegymászást „főállásban” csinálni?

Azt gondolom, hogy Szilárd most

Ez volt az egyik oka annak, hogy megfogalmazta magának a Big Five kihívást. Idén nyáron lesz 41 éves és amennyiben sikerül neki megmászni az Everestet, akkor két nyolcezres hegy marad még az öt legmagasabból: a Makalu és a Kancsendzönga. Nem
vágyik mind a tizennégy megmászására. Egyébként a mászás nem korfüggő, szerintem minden életkorban meg tudja találni az ember magának a megfelelő kihívásokat.

A hegymászófeleség hegymászó feleség? Te is mászol?

Igen, jómagam is mászok, tulajdonképpen a mászás kapcsán ismerkedtem össze a Férjemmel is.

2016-ban jártunk együtt az Elbruszon, ez az 5642  méter, az általam eddig elért legnagyobb magasság, amire büszke vagyok, de
szeretnék még nagyobb magasságok felé nyitni, amikor már Soma is nagyobb lesz. Illetve vannak mindenféle családi terveink is, Szilárddal kettesben vagy akár olyanok is, amiket hármasban meg tudunk valósítani. Pakisztánban már jártam alaptábori túrán (2015-ben a K2-nél), de nagyon szeretnék Nepálba is elmenni Szilárddal, Somával és a Szüleimmel.

Hogyan, miért kezdtetek el hegyet mászni? Miért dönt úgy az ember, hogy adott esetben az életét kockáztatja, csak azért, hogy feljusson egy hegy tetejére?

Szerintem fontos leszögezni elsőként, hogy a hegyek közé senki sem meghalni megy.

Ami biztos, hogy a felkészültségén nem fog semmi múlni. Igyekszik mindig reális és biztonságos döntéseket hozni, a rajta kívül álló tényezőket azonban valóban nem tudja befolyásolni az ember. Éppen ezért szokta azt mondani, hogy egy jó adag szerencse is kell hozzá, hogy A Hegy felengedje. Az ő esetében a Kárpátok és az Alpok hegycsúcsai után egyenes út vezetett a Himalájába. Minden lehetséges hazai tanfolyamot elvégzett és erre is biztat mindenkit, aki szeretne a hegymászással komolyabban foglalkozni: hogy végezze el a tanfolyamokat és kövesse a fokozatosság elvét. 

A hegymászással kapcsolatban mindig felvetődik a felelősség kérdése, hiszen bárhogy is nézzük, ez egy olyan sport, amelyben újra és újra életveszélyes külső körülményeknek van kitéve az ember. Mit gondolsz erről a kérdésről? 

Igen, valóban vannak olyan körülmények – például kőhullás vagy lavina –, amit az ember nem tud befolyásolni, de ha valaki kellően felkészült és jó döntéseket hoz, akkor a kockázatot minimalizálni lehet. Közel tíz éve minden egyes nap látom azt, hogy Szilárd mennyi edzésmunkát tesz bele abba, hogy egy-egy általa kitűzött célt elérjen és tudom azt, hogy

Maximálisan megbízom benne, de ettől függetlenül tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy bármi megtörténhet a hegyek között. Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy expedíciója alatt én folyamatosan rettegésben vagyok, mert az nem lenne oké. Annak, hogy

nincsen semmi értelme. Magam miatt sem és most már a kisfiunk miatt sem. Tehát az aggódó hegymászófeleség szerepet – amit lehet hogy sokan képzelnek vagy elvárnának – nem tudom hozni (mosolyog). Egyébként ez nem azt jelenti, hogy nekem tartani kell magam és egy erős feleség látszatát fenntartani, mert ez sem igaz. Mivel egy személyben vagyok a felesége Szilárdnak és a hazai háttércsapatát is egy személyben én alkotom és már láttam közelebbről hegyeket is, így pontosan tudom, hogy mikor mi és
miért történik. Ez ad egyfajta nyugalmat szerintem neki is, de nekem biztosan. Nagy szerencséje van velem, mert szerintem ettől működőképes a kapcsolatunk. Ha olyan felesége lenne, akinek ismeretlen a hegymászás világa, akkor nem biztos, hogy hosszú életű lenne az a kapcsolat. 

Megteheti egy családos ember, hogy időről-időre kockáztatja az életét?

Mivel a hegymászás nem egyenlő az öngyilkos hajlammal, ezért miért ne tehetné meg?! Ahogy mondtam és Szilárd is számtalanszor hangsúlyozza: a hegymászók nem meghalni mennek a hegyek közé. Azért, mert család lettünk, nem vártam tőle, hogy abbahagyja a hegymászást. A mászás hozott össze minket, a hegymászás előbb volt jelen az életében, mint én és ha abbahagyná, akkor már nem ugyanaz az ember lenne, mint akibe beleszerettem. Egyébként receptre írnám fel minden párnak, hogy ha tehetik, akkor időről időre töltsenek egy kis időt külön is. Persze azért ezt nem úgy értem, hogy mindenki fogja magát és két és fél hónapra utazzon el. Az talán már egy kicsit túlzás. 

Mivel szoktátok megünnepelni, amikor hazaér? 

Egy-egy nagyobb médiaérdeklődést övező expedíciója után, amikor hazaérkezik Szilárd az első 1-2 hétben nagyon elfoglalt szokott lenni. Különösebb szokásaink ilyenkor nincsenek, ami biztos, hogy valami finomat főzök, készítek egy túrótortát és amint az időnk engedi, akkor elmegyünk együtt kirándulni vagy mászni. 

A kisfiatok, Soma 5 éves, ő hogy éli meg ezt az egészet?

Talán ez az első év, amikor jobban hiányzik neki az apukája, akire egyébként nagyon büszke. Tökéletesen tisztában van az expedíció mindennapjaival, pontosan tudja, hogy éppen melyik táborban van Szilárd és hogy éppen mi történik. Sőt!

Olyan, mintha lenne egy kis asszisztensem, ő is a háttércsapat teljes jogú tagja. Miután Soma megszületett Szilárd 8 héttel később expedícióra indult, de ebből Soma még mit sem érzékelt, hiszen egy csecsemőnek kis túlzással, de csak az édesanyja közelsége a fontos. Mivel nálunk ebben nő fel Soma, ez a természetes neki, hogy apa időről időre, ideális esetben minden évben elmegy egy hosszabb expedícióra. Ilyenkor a kis itthoni csapatunk kétfősre rendezkedik be. Soma persze fürdőzik abban a száz százalékos figyelemben, amit részemről kap, szerintem igazán élvezi, hogy csak rá figyelek. Ettől függetlenül sokat emlegetjük Szilárdot, hiányzik Soma számára a vele közösen töltött idő, de annál nagyobb lesz az öröm, amikor újra magához ölelheti őt a repülőtéren. 

A képeket interjúalanyunk bocsátotta rendelkezésünkre. Forrás: Suhajda Szilárd facebook-oldala