Újabb bravúr ma a Davis-kupában, de nem tudtuk megtenni az utolsó lépést a franciák ellen

Másfél év alatt negyedszer sem tudjuk megnyerni az utolsó meccset egy világraszóló Davis-kupa sikerért.

2021 végén Piros Zsombor két óriást terített le, amikor a világ tenisznemzeteinek felső klubjábában, a Davis-kupa nagydöntőben szerepeltünk, de egyik párharcot sem sikerült megnyerni. Egy éve, amikor a Nagydöntőbe kerülésért játszottunk, a Marozsán Fábián, Valkusz Máté páros nyert egészen váratlanul meccset Ausztráliában, és Fucsovics Márton is hozott egy nagyon értékes győzelmet, de az utolsó hiányzó meccset akkor sem tudtuk elragadni.

Idén – ismét a Nagydöntőért – kaptunk egy másik nagy tenisznemzetet, a franciákat. Piros Zsombor tegnap ismét élete egyik csúcsteljesítményével hatalmas bravúrgyőzelmet aratott. Majd a mai nap első meccsén a 

A meccs elején pont az egykor a világ legjobbjának tartott Mahut-nek okozott problémát, hogy hozza az adogatójátékát. Aki hiába jár már negyven felett, még mindig egyértelműen arra kényszerítette a magyar párost, hogy tartsa tőle távol a labdát. Ezt azonban megoldották Marozsánék, kétszer brékeltek Mahut adogatásánál, és a 6-2-es első szettel előnybe kerültek.

A második játszma egészen parádés játékot hozott. A szerte a világon párhuzamosan futó Davis-kupa hétvégének minden összefoglalójába az élre kívánkozik majd Valkusz rövid fonák keresztje, amely jól jellemezte ezt a szettet: a franciák pazar ütéseire még nagyobb magyar megoldások érkeztek válaszul.

A második szettet tiebrékben sikerült megnyernie a magyar párosnak, így tavaly november óta negyedik alkalommal is egy meccsre kerültünk egy olyan teniszsikertől, ami a világsajtóban is visszhangot vetett volna.

A volna viszont sajnos igen erős segédige lett. Innentől nem sikerült szettet nyernünk.

Fucsovics Mártonnak lett volna nagyobb esélye megszerezni a hiányzó meccset, mivel nagy formában volt két hete az Ausztrál Openen, és 2-0-ra állt a korábbi meccseiken az aktuális ellenfelével szemben. Ám sajnos egy közepes sérüléssel küszködik, és így az első szett szoros elvesztése magában hordozta, hogy a másodikat már simábban veszti el Adrian Mannarino ellen. (Ma éppen úgy, mint tegnap Ugo Humbert ellen.)

Nagyjából tehát az első szett tiebrékje döntötte el, hogy nemigen lesz meg a francia-verés és a Nagydöntő, de még ebben a tiebrékben is pazar labdamenetet tudott nyerni Marci.

A második szett első négy gémében csak Mannarino nyert azonban pontot, és simán zárta le meccset.

Az utolsó, szalagcímekben mindenről döntő meccsen már lényegében nem volt esély. A franciáknál az az Ugo Humbert játszott, aki tegnap Fucsovicsot is két szettben verte, és sajnos a legjobb játékos, aki a hétvégén aktív játékosként a tatabányai csarnokban járt.

(A nem-aktívak között ott ült a nézőtéren a horvát Ivan Ljubičić, egykori világranglista-harmadik, Roland Garros-elődöntős játékos, aki verte meg Federert, Nadalt, Djokovicot és Agassit is. Majd edzőként Federert segítette játéka tökéletességének eléréséhez. Miután a svájci zseni visszavonult, a Francia Teniszszövetség nem szokványos munkával bízta meg. Saját belátása szerint járja a világot és Franciaországot, hogy benyomások érjék, merre halad a világ tenisze, és benne a franciáké. Minden észrevételét kincsként kezelik Párizsban; ezekre építve szeretnék a világ tetejére juttatni a teniszüket. Csak hogy egy kicsit érzékeljünk a két csapat mögött álló pénzügyi és szakmai lehetőségekből.)

Nálunk az utolsó meccsre Marozsán Fábián állt ki, pazar párosteljesítménye után, illetve köszönhetően annak is, hogy a bravúrját tegnap szállító szívember, Piros lábsérülése a tegnapi terheléstől súlyosbodott. Humbert pont annyit adott ki, amennyi elég volt egy kényelmes győzelemhez: az első szett végjátékában és a második elején nyert öt játékot zsinórban, és 6-3, 6-3-mal megoldotta a papírformát.

Magyarország így ismét két párharcra került a Nagydöntőtől. Ősszel a most hétvégén szintén a Nagydöntőért kikapó egyik ország csapatát kell legyőznünk, hogy ne essünk ki a Világcsoportból. Ha ez sikerül, úgy egy év múlva megint kapunk valakit a világ első nyolc-tíz csapatából.

Mi fogy el előbb? A bravúrjaink, amivel hatalmas eredmény kapujáig jutunk mostmár rendre, avagy a balszerencsénk, hogy sérülés vagy kimerültség, néha csak egy puszta tiebrék azt már hiúsítja, hogy a kapun be is lépjünk? Legkorábban jövőre megtudjuk.

Nyitókép: Marozsán Fábián (szemben) és Valkusz Máté újabb váratlan párosgyőzelmet hoztak a Davis-kupában.
Fotó: Trenka Attila / Mandiner