Nyugodt szívvel kijelenthetjük: teljesen érthetetlen, hogy miért kellett a tehetséges szakembernek idő előtt befejeznie a munkát a Tolna megyei klubnál.
Ami tény és a számok nem hazudnak: a tavaszi négy bajnokin – a Ferencvárossal egy őszi, elmaradt mérkőzést pótoltak be Varga Barnabásék - a megszerezhető 12 pontból mindössze kettőt gyűjtött be a paksi alakulat. Ám ha hozzátesszük, hogy az őszt a Budapest Honvéd 5-0-s, valamint az Újpest 3-1-es legyőzésével zárta a csapat, közben pedig úgy kaptak ki az Üllői úton, hogy Botka Endre a 92. percben fejelte a győztes gólt, már érthetetlenebb a kialakult helyzet.
Pláne, hogy a tavasz – a nehezen összekapart 2 pont ellenére – sem kezdődött annyira tragikusan, mint amennyire elsőnek látszik, hiszen a dobogóért harcoló Kisvárda, és a bajnokság meglepetéscsapata, a Kecskemét otthonából is egy-egy döntetlennel tért haza az együttes.
A Debrecen elleni vereséget pedig jó érzésű ember nem sorolja a kudarcok közé,
hiszen egy edzői pályafutás során csupán egyszer alakul olyan szerencsétlenül egy mérkőzés, mint a Loki ellen: a 91. percben még vezet a csapatod, a lefújás pillanatában pedig már azon tűnődsz, hogy a vereség miatt milyen hosszú is lesz az út hazafelé. S ha hozzátesszük, hogy az MK-sorozatban – az NB IIII-as Monor idegenbeli, magabiztos, 5-1-es kiverésével - már a legjobb nyolc között van az együttes, akkor már tényleg nem is annyira borús a kép, hiszen reális esély lehet a történelmi siker, a Magyar Kupa elhódítására – még inkább érthetetlenebbnek tűnik a szakember eltávolítása.
A 12 csapatos bajnokságra jellemző eredménykényszert jól tükrözi, hogy ha (jól tudjuk, a futballban a feltételes mód nem játszik – de mégis) Debrecenben csupán másfél percet kihúznak Hahnék és három ponttal távozik a csapat az egyre jobb formába lendülő hajdúsági csapat otthonából, akkor most nem edzőváltásról, hanem arról beszélnénk, hogy a Paks Waltner Róbert vezetésével magára talált, és csupán három pontra (!) áll a dobogótól.
Nyilván sok egyéb is közrejátszhatott a váltásban
– állítólag a paksi szurkolók a mai napig nem tudták megbocsátani Waltnernek, hogy nem játszatta a közönségkedvenc helyi ikon, Böde Dánielt, aki emiatt a szerződése módosítását kérte
és az NB III-ban játszott tovább. De az is elképzelhető, hogy ez a váltás kell majd a szakembernek ahhoz, hogy egy másik klubnál egy igazán nagyot alkothasson.
Természetesen megkerestük Waltner Róbertet, hogy megtudjunk valamit a váltás okairól, és hogy ő miként élte meg ezt a kudarcot, de a tréner ezúttal udvariasan kitért a nyilatkozat elől, mondván annyira friss a történet, hogy még az elválásról szóló hivatalos papírokat sem írták alá.
A Paks ügyvezetője, Haraszti Zsolt sem volt túlságosan bőbeszédű – ő is a hivatalos formulákra hivatkozott - de annyit azért elárult:
„Egyelőre nem szeretnék belemenni a részletekbe, éppen elég nagy tragédia számunkra, hogy a megszerezhető 12 pontból csupán kettőt gyűjtöttünk össze tavasszal”
Arra a felvetésre, miszerint Waltnert a korábbi sikeredző, Bognár György válthatja Pakson, a klubvezető sokat sejtetően annyit felelt:
„Ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom…”
Magyarul ez annyit jelent: az előd váltja az utódot, azaz Waltner Róbert után ismét a korábbi válogatott Bognár György dolgozhat Pakson.
Nyitókép Waltner Róbert nyilván váratlanul érhette a menesztés Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A tolnaiak vezetőedzője most néhány napig nem is akarja látni a játékosait.
„Én tényleg egy nagyon egyszerű gyerek vagyok.”
„Egy karakán csávó.”
Egyre mélyülő gödörben a tolnaiak.
Ezeket könnyebb bepiszkálni.
A lilák kihagytak egy büntetőt, de így is simán és megérdemelten nyertek Pakson.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
