Így magyarázkodott a világ legjobb edzője, miután a Manchester City a Juventustól is kikapott
Nem mindennapi reakció Pep Guardiolától, akinek a csapata egyre nagyobb bajban van.
Az elmúlt napokban földrengésszerű történések rázták meg az angol profi futballt, elsősorban a Manchester Cityről és a Chelsea-ről érkeztek egészen elképesztő hírek. A Mandiner felkérésére az egyik legnevesebb magyar sportközgazdász, az angol futball elkötelezett híve elemzi a kialakult helyzetet.
A Premier League 105 vádpontban gyanúsította meg különböző pénzügyi szabálysértésekkel a 2009–2010 és 2017–2018 közötti időszakra vonatkozóan a Manchester Cityt, sőt az utolsó vádpontok a 2022–2023-as idényt is érintik. A The Times újságírója, Martyn Ziegler is ugyanezt erősítette meg....
Elöljáróban annyit, hogy az én olvasottságom, az angol futballal kapcsolatos helyismeretem mintegy 30 évre datálható, tehát nyugodt szívvel kijelenthetem: az összes első ligás klub belepisil a Premier League medencéjébe – a Manchester Citynek ezt sikerült a trambulinról elkövetnie, és ez bizony nagyot fröccsent! Egészen finoman kifejezve magam: ezt nem illik. Persze, mindez némiképp cinizmus a részemről, de ettől még igaz lehet, hogy a kék-fehérek valóban több mint száz esetben, tehát rendszerszerűen szegték meg a normát.
Miről is van szó?
Két lényeges dolgot kell különválasztanunk: a vezetők valótlan adatokat, rossz számokat diktáltak be hivatalosnak nem csak a játékosok, hanem a szakmai stáb, így például a korábbi vezetőedző, Roberto Mancini, vagy éppen a jelenlegi mester, Pep Guardiolával kapcsolatban is, és e valótlan adatok után fizették be az adót. A klub vezetői azért mondják előzékenyen, hogy állnak mindenféle vizsgálatok elé, hiszen ők úgy gondolják, helyesen jártak el; csak éppen az a baki, hogy a szakmai stáb és a futballisták esetében is többféle szerződés létezett. A másik dolog: a bevételek elszámolása nem felelt meg a FIFA Pénzügyi Fair Play-Szabályzatának, az FFP-nek. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó: egy saját, 100 százalékos tulajdonú kft-t alapítok, amelyben a szponzoráció nem számít bele a bevételi keretbe.
Képzeljük bele magunkat az arab tulajdonosok helyzetébe: hogy szponzoráljak – ha minden az enyém?
Az FFP erre azt válaszolhatja: „lehet, hogy nálatok ez a rendszer, csak nem szabályos!” Ez azért is elég súlyos dolog, hiszen 2008 óta csak meg kellett volna tanulni, miként működik a rendszer.
Miért most borult ki a bili?
Nem szeretnék találgatni, de az is tény: az angol kormány éppen a napokban fejezte be az profi klubok megregulázását, és ez az egybeesés nem lehet véletlen. Magyarul: tudhattak arról, hogy készülőben van valami balhé.
S nem csupán a Manchester City tartozik a főszereplők közé, állítólag hasonló vizsgálat vár a Liverpoolra, a Manchester Unitedre és még számos meghatározó klubra - még ha nem is hasonló mértékben.
Természetes, hogy a klub nem ért egyet az ellene felhozott vádakon, sőt csodálkozik rajta. A bajnoki címvédő a következő közleményt adta ki: „a Manchester City FC meglepve értesült arról, hogy a Premier League pénzügyi szabályainak több rendbeli megsértésével vádolják, főleg annak tudatában, hogy a klub hatalmas mennyiségű részletes dokumentációval látta el a ligát (EPL). Klubunk örül annak, hogy egy független és pártatlan bizottság foglalkozik az üggyel és már várjuk, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk ezt a történetet”.
Erre szoktuk azt mondani: oké… Kétfajta gondolkodás létezik: olyan bizonyára nincs, hogy csak úgy bedobják a City nevét, és politikai alapon megvádolják. De magyar észjárással gondolkodva azt is mondhatjuk: láttunk már karón varjút! Egyébként nem csak nekünk jut eszünkbe, hogy egy ilyen nagynevű klubbal talán elnézőbbek lesznek az illetékesek, ugyanezt vallja angol kollégám, Simon Chadwick sportközgazdász is.
Mindezzel együtt az is elég abszurdnak tűnik, hogy a Manchester Cityt kizárják a Premier League-ből… Elképzelhetőnek tartja, hogy megússzák a retorziót?
Igen, bár azzal ők is számolnak, hogy a társadalmi hatását tekintve a Manchester City bármennyire jelentős tényező, mégsem akkora, mint a Liverpool, vagy akár a Manchester United. Az ő kizárásuk megrázná az angol futballt – a Cityé nem annyira…
A téli átigazolási időszak egy másik PL-klubtól, a Chelsea-től is hangos volt, hiszen a londoni egylet – egészen példátlan módon – 629 millió eurós, mintegy 235 milliárd forintos költekezéssel zárta ezt az időszakot. Akadt oly forrás, amely úgy fogalmazott: egyszerűen hülyére vették az FFP-t….
Nagyon sok mindent el lehetne mondani ezzel kapcsolatban. Ami tény:
az európai labdarúgás egyik legkomolyabb strukturális problémája, hogy elképzelt bevételeket osztanak fizetésként a játékosoknak.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban azt mondják: annyi pénzt osztanak szét az edzők és a játékosok között, amennyi a liga révén bekerül a zsákba, tehát nincs vita a rendszerben. Kicsit sarkítva: azért is jött létre az FFP, hogy azt az irdatlan nagy különbséget, amely mondjuk a Kisvárda és a Newcastle United között fennáll, minél inkább összehúzza. De ez képtelenség! Még úgy is, ha az FFP azt mondja: a saját vállalkozásodba nem teheted be a pénzed, és ezzel szoros összefüggésben, veszteséget sem termelhetsz. Erre jött létre az a kiskapu, hogy azt mondod: „rendben, de akkor elmegyek szponzorokat keresni!” S a felmerült költségeket nem egyszerre írja le, hanem hosszú évekre elosztja, azaz a 100 egységet mondjuk, nyolc évre elosztva fizeti ki, és ezen időszak alatt természetesen más játékosokat is vásárol. Ezt a kiskaput szeretné az UEFA úgy bezárni, hogy megszüntetné az öt-hatéves szerződéseket. Sajnos be kell látni: a teljes európai labdarúgást szétfeszíti ez a fajta pénzrendszer, az a strukturális formula, profitrendszer és a bürokrácia elvei összeütköznek. És ez nem jó. Nagyon nem jó…
Nyitókép A norvég gólzsák, Erling Haaland (középen) rendre eredményes a City mezében - vajon mennyit keres? Fotó: MTI/AP/Dave Thompson