Pogromig jutott a zsidóellenesség Európában – azon a kontinensen, ahol nyolcvan évvel ezelőtt megtörtént a holokauszt
A bevándorlók saját származási régiójuk indulatait importálták Európába. Maráczi Tamás írása.
Az LMBTQ-lobbiról már véleményt nyilvánítottak a katariak. A női játékvezetőkhöz mit szólnak majd az Iszlám országban? Három női játékvezető és 3 asszisztens vesz részt a foci vébé 129 tisztségviselője között. Az már kiderült, hogy az iszlám vallási és kultúrkörnyezetben a szivárványos színek és szívek, vagy az LMBTQ-lobbi országhatáron kívül kell rekedjen, de vajon mit szólnak Katarban a férfi foci vébé női játékvezetőihez?
FIFA idén májusban a férfi torna történetében először választott ki három női játékvezetőt és három női asszisztenst, hogy részesei legyenek az idei világbajnokság bírói karának.
míg a játékvezető-asszisztensek hármasa a mexikói Karen Diaz Medina, a brazil Neuza Back és az amerikai Kathryn Nesbitt lett.
A legendás játékvezető, Pierluigi Collina, aki jelenleg a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke, így nyilatkozott: „Ezzel egy hosszú folyamat zárul le, amely néhány évvel ezelőtt kezdődött azzal, hogy a FIFA férfi junior és szenior férfi tornáin női játékvezetőket is felkértünk, hogy bíráskodjanak.
Azt is hozzátette: „remélem, hogy a jövőben a fontos férfi tornákra kiválasztott elit női játékvezetőkre már nem szenzációként, hanem normális jelenségként tekint a világ. Megérdemlik, hogy ott legyenek a FIFA-világbajnokságon, mert folyamatosan igazán magas szinten teljesítenek, és ez a fontos tényező számunkra" - mondta Collina.
Igazán jelentőségteljes kiállás ez a nők mellett egy olyan világeseményen, amelyet abban az Öböl-menti országban rendeznek, amely muszlim hagyományok és a modern vívmányok mezsgyéjén definiálja magát, és ahol a kettősség a nemek közötti „egyenjogúság” terén a leglátványosabb. Vitathatatlan, hogy a régión belül Katar élen jár a nők jogai tekintetében, ám a nemek közötti egyenlőtlenségek globális rangsorában a 44. helyen áll.
Az ország ugyan kinyilvánította elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett - tapasztalatból mondhatom, hogy
még sincs egyenlőség öröklés vagy a házasság terén, sőt még az is előfordul, hogy nők vallomása kisebb súllyal jön latba a bíróságon.
Katarban a nőknek elvileg joguk van dolgozni, azonban általában kell hozzá a családjuk férfi tagjának az engedélye, és rendszerint csak olyan munkát vállalhatnak, amely társadalmilag elfogadható.
És ugyan egyre több nő áll munkába, (51 százalék dolgozik), még mindig csupán 70 százalékát keresik annak az összegnek, amit a férfiak.
Ebben a környezetben lép majd tehát pályára hat nő, 3 játékvezető és három asszisztens, hogy tevékenységükkel
és persze arra is, hogy az eseményt megillető tekintéllyel irányítsák a rájuk bízott mérkőzéseket.
Persze akkor is megvan az esély arra, hogy úgy járnak, mint Neuza Inez Back, aki 2020-ban tagja volt a bírói csapatnak a klubvilágbajnokság döntőjében, ahol a Bayern München legyőzte a Tigrest.
Én magam is tapasztaltam a korábban a hazai rendezésű birkózó világbajnokságon, hogy noha én adtam át az érmet a dobogón végző azeri férfiversenyzőnek, ő nem volt hajlandó velem kezet fogni. Ez azért lehetett így, mert ahogy a Eurosport témában írt cikke is utal rá, a muzulmán tradíciók szerint egy férfi csak akkor érinthet meg egy nőt, ha az a közvetlen családtagja, így nem lehetett elvárni a Klubvilágbajnokság döntőjét követően sem, hogy Back-kal is ökölpacsizzon a sejk, miközben egy elismerő gesztus elegáns lett volna.
Nagy kérdés tehát, hogy Katar mennyiben áll készen a változások iránti elkötelezettségét – amennyiben ez tényleg így van – épp a labdarúgó világbajnokság idején artikulálni, s ennek sikere persze nagyban azon is múlhat majd, hogy a női játékvezetők és asszisztensek mennyire végeznek majd kifogástalan munkát és mennyire maradnak észrevétlenek – a jó játékvezetőkre jellemző módon – a rájuk bízott mérkőzések során.
A hat nő része annak a 129 tisztségviselőnek, akik valamilyen formában bíráskodnak majd a világ legnagyobb futballtornáján. Ismerkedjünk meg a 3 női játékvezetővel:
Az 1983-ban született Frappart francia labdarúgó játékvezető 2009 óta szerepel a FIFA nemzetközi játékvezetői listáján, számos nagy horderejű mérkőzést vezetett, például a 2019-es FIFA női világbajnokság döntőjét és a 2019-es UEFA Szuperkupát. 2019-ben ő lett az első nő, aki bíráskodott egy fontos férfi európai és egy francia Ligue 1-es mérkőzésen. Emellett 2020-ban ő volt az első nő, aki UEFA Bajnokok Ligája-mérkőzésen bíráskodott. 2021-ben Frappart lett az első nő, aki férfi világbajnoki selejtező mérkőzést vezetett.
Az 1988-ban született Mukansanga ruandai játékvezető 2012 óta szerepel a FIFA nemzetközi játékvezetői listáján. A 2019-es franciaországi FIFA női világbajnokságon ő volt a játékvezető. A 33 éves ruandai hölgy úttörőnek számít Afrikában: 2022-ben ő lett az első nő, aki az Afrikai Nemzetek Kupáján, Kamerunban bíráskodhatott. A 2020-as tokiói olimpián, a CAF női Bajnokok Ligájában is fújhatta a sípot. Ő lesz a legfiatalabb játékvezető, aki a 2022-es katari világbajnokságon bíráskodik.
Az 1986-ban született japán Josimi Jamasita az év elején az AFC Bajnokok Ligájában is bíráskodott, ő lett az első női játékvezető, aki mind a férfi AFC Bajnokok Ligájában, mind a J1 Ligában mérkőzést vezetett, ő vezette a Melbourne City 2-1-es győzelmét a Chunnam Dragons ellen. A 2019-es franciaországi FIFA női világbajnokságon is bíróként működött közre. A 2020-as nyári olimpiai játékokon is bíráskodott, az Egyesült Államok és Svédország mérkőzésén.
A nyitóképen: A japán Josimi Jamasita, a francia Stephanie Frappart, és a ruandai Salima Mukansanga. Fotó: FIFA média