- „Élő emberről nem szabad elnevezni semmilyen objektumot. Sem közterületet. A metrómegállót végképp nem, micsoda költsége lenne annak, ha rögzíteni kéne, hogy a „Puskás Stadion következik” és le kellene cserélni a hangfelvételt minden járművön. Na meg aztán a feliratokról nem is beszélve.” Ilyen és hasonló válaszokat kaptunk, amikor két évtizede a fejünkbe vettük, hogy érvényt szerzünk annak, ami egyébként magától értetődő kellene, hogy legyen: kezdeményezzük, hogy Puskás Ferenc, a legnagyobb magyar labdarúgó nevét vegye föl nemzeti futballstadionunk.
Azét a Puskás Ferencét, aki már a Népstadion építkezésén is dolgozott, aki játszott a nyitómeccsen, aki soha nem kapott itt ki a válogatott csapatkapitányaként, akinek népszerűsége a Honvéd számára is hazai pályává tette a nemzeti arénát, akit itt öleltek újra a keblükre a magyarok 25 éves száműzetése után, aki szövetségi kapitányként is ült itt a kispadon, s akitől aztán a ravatalon is itt búcsúztak a szurkolók.
A névcserét persze abban a reményben javasoltuk 2002-ben, még Puskás életében, a 75. születésnapja alkalmából, hogy a hajdan félkészen maradt, s aztán a végletekig lepusztult Népstadion végre maga is megújul és megfelelő otthona lesz a válogatottnak, amelynek minden meccse ünnep és ünnepi miliőt kíván. 2002 tavaszán, csak odáig jutottunk, hogy az MLSZ sajtóosztályával hivatalos javaslatot fogalmaztunk meg, és az első Orbán-kormány egyik utolsó ülése döntött a Népstadion átnevezéséről. Aztán mire elérkezett Puskás Ferenc nevének ünnepélyes felvétele, az augusztusi magyar–spanyol gálamérkőzés, már olyanok irányították az országot és a köztévé sportosztályát, akik nem tartották érdemesnek rögzíteni az utókornak sem a beteg Puskás személyes részvételével zajló felvezető ceremónia, sem maga meccs felvételét. Kilenc évig hiába küzdöttünk azért is, hogy a Népstadion metróállomás kövesse a névváltozást. Tarlós István főpolgármester úrnak kellett hivatalba lépnie ahhoz, hogy 2011-ben öt perc alatt megoldódjon ez a sokáig megoldhatatlannak hazudott probléma. De persze mindez semmiség ahhoz képest, hogy 2019-re az évszázados álom is valóra vált: Orbán Viktor harmadik és negyedik kormányának hivatali ideje alatt, Fürjes Balázs kormánybiztos úr irányításával, Skardelli György főtervező és a magyar kivitelezők munkáját dicsérve elkészült maga az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Amelyben, rövid története alatt is játszott már a Barcelona, a Bayern München, a Juventus, a Manchester City, a német, a francia, az uruguayi, a portugál válogatott, s hogy mást ne mondjunk, csakúgy, mint a régi Népstadionban, megvertük itt már az angolokat is… Mindent összevetve, 2002. augusztus 21-én, huszonöt évesen a játékoskijáróban kísérve Öcsit bácsit nem kívánhattam volna ennek a pályának és magunknak, a magyar futball és Puskás Ferenc rajongóinak szebb 20. évfordulót.
Nyitókép Legendás emlék: Puskás Ferenc a Puskás Ferenc Stadionban... Fotó: MTI/Illyés Tibor