Egy valódi magyar focizsenire emlékezünk.
Ő volt az az újpesti futballista, aki miatt fradisták is jártak a Megyeri útra. Ő volt az a futballista, akit ugyan kiállítottak az argentínai világbajnokságon, mégis a francia szaklap, a Miroir du Football a világbajnokság sztárjai között mutatta be a torna után.
És sajnos ő volt az a magyar futballsztár, akinél többet senki nem rontott saját sorsán.
2022. július 9-én délelőtt, életének 67. évében meghalt Törőcsik András. A hír letaglózó, hiszen mindannyian úgy reménykedtünk a csodában, hogy talán egyszer majd meggyógyul, hogy tudtuk, semmi remény sincsen erre. Életét barátai, családtagjai és természetesen a lelkiismeretes orvosok hosszabbították meg az utóbbi években. Amikor tavalyelőtt november végén meghalt Diego Armando Maradona – csak közbevetőleg:
Az egyik a futballistáé, a zsenié, a másik az esendő emberé, azé, akinél jobb szívű embert keveset hordott a hátán a föld, de aki önpusztító életmódjával tönkretette saját magát.
Törőcsik András, Törő volt a mi Maradonánk. Most, hogy örökre lehunyta a szemét, már csak a szőke futballcsillag, Kese marad meg az emlékezetünkben és a szívünkben, aki „megkúszatta” a német világbajnok Steinert, aki varázslatos gólt emelt az ötösön álló Iribar feje felett, s aki úgy rúgott gólt a jugoszlávoknak, hogy megfeszített lába sípcsontján megállította a labdát.
Nevelőegyesületéből, a BVSC-ből ifiválogatottként, 1974-ben került át az Újpesti Dózsába. A lila-fehérekkel háromszoros bajnok (1974–1975, 1977–1978, 1978–1979) és háromszoros MNK-győztes (1975, 1982, 1983) lett. Már Európa legjobb játékosai között jegyezték – példák erre az Aranylabda-szavazás, valamint az argentínai világbajnokság előtti és utáni (!) temérdek elismerő angol és francia lapvélemény –, amikor egy közlekedési balesetben súlyos csipősérülést szenvedett. Ő maga később azt mondta, attól kezdve nem tudott a régi színvonalon futballozni, de ez talán túlzottan szigorú megállapítás. A nyolcvanas évek elejének Dózsájában újra remekelt, kevésbé befejező, mind inkább előkészítő szerepkörben.
Törőcsik, aki – ha nincs az autóbalesete – 1979-ben abban a stadionban, amelyben a portugál Garrido bíró, tudomást sem véve Passarella, Galvan, Olguin és a többi argentin a magyar kilences megfélemlítését célzó brutalitásáról, kiállította őt az első törlesztése után, a világválogatottban játszhatott volna például Platini, Zico, Paolo Rossi, Boniek, Krol, Causio és Tardelli társaságában. Talán ez jelképe is lehetne egy zseni pályafutásának: az eltékozolt lehetőségek embere volt. Világklasszis képességekkel.
A nyitóképen: Törőcsik András (b, Újpesti Dózsa) kapura lő Rubold Péter (j, Ferencváros) mellől az Újpesti Dózsa-Ferencváros NB I-es labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban (2002-től Puskás Ferenc Stadion). A végeredmény 2:0.MTI Fotó: Németh Ferenc
Mindössze 10-szeres válogatott, ám korának egyik legnagyszerűbb játékosa volt, az utolsó magyar kapus, aki kapott gól nélkül hozott le egy világbajnoki mérkőzést. Csámpi azt is elárulja: miért kapta ezt a becenevet, és milyen volt egy csapatban szerepelni a korszakos zsenivel, Törőcsik Andrással...
A biztonságpolitikai szakértő szerint az elkövetkező hónapokban várhatóan még nagyobb intenzitású összecsapásokra lehet számítani.
Az orosz védelmi miniszter szerint már „az amerikai hatóságok cinikusan jelentik ki, hogy ukránok fognak meghalni az érdekeikért az Oroszország elleni harcban”.
„Életed és véred adtad a Fradiért” – Óriási tömeg siratta a Fradi egykori játékosát.
Az országépítő Károlyik örökségétől a magyar nagyipar csúcsteljesítményein át az évtizedes pangásig – újpesti kalandok térben és időben.
Amensztiát hirdetett az új vezetőség.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
