Bevezetése óta minden évben életet mentett a fura formájú „glória”. Csou Kuan-jü silverstone-i bukása azt is megmutatta, hogy nem lehet mindig a glóriában bízni, ha egy pilóta élete a tét, de nélküle hatalmas volna a rizikó. Holnaptól a Hungaroringre figyel a világ és őszintén reméljük, hogy a várhatóan csúcsnézőszámot hozó esemény nem az ijesztő balesetektől, hanem a valaha volt egyik legszínvonalasabb verseny miatt lesz majd emlékezetes.
Majer Dániel, a Racingline.hu szerzőjének írás a Mandiner Sporton
Noha a glória 2018-as bevezetése óta sem makulátlan a „szerkezet” életmentő mérlege, hiszen 2019-ben Antoine Hubert az F2-ben sajnálatosan életét vesztette -, mégis, az idén nyáron ismét bizonyítást nyert, hogy mekkora szüksége van az autósportnak erre, a kezdetben nagyon sokak által a pokolba kívánt vívmányra.
Lewis Hamilton volt az egyik legnagyobb kritikus. „Megértem, hogy nagyon fontos a biztonság, amin dolgoznunk kell, de nem ez a megoldás” – nyilatkozta négy évvel ezelőtt a glóriát a F1 történetének legrosszabb változtatásának nevező Lewis Hamilton. Ne titkoljuk, az azóta szintén világbajnokká váló
Max Verstappen is ellenezte a sokak szerint ronda eszközt. „Bizonyos mértékű kockázatnak lennie kell. Javíthatunk az autó biztonságán, de nem kell ez az izé a tetejére.
Nem csak a kinézete miatt, de nem gondolom, hogy szükséges lenne” – vélekedett a holland.
Erről az “izéről” viszont azóta kiderült, hogy bizonyítottan életet ment, és ha nem lenne, könnyen lehet, hogy Verstappenre most sokan a Lewis Hamilton halálát, de legalábbis súlyos sérülését okozó pilótaként tekintenének, és az idén nem Charles Leclerc-rel vívna – egyre egyoldalúbb – harcot a világbajnoki címért.
Hamilton és Verstappen monzai ütközése:
Négy évvel ezelőtt Spában pedig Charles Leclerc mondhatott köszönetet az FIA-nak és az együléses versenyautók biztonságosabbá tételében kulcsszerepet játszó, 2019 márciusában tragikus hirtelenséggel elhunyt Charlie Whitingnak, miután Fernando Alonso McLarenje szánkázott át az Alfa Romeóján – szerencséjére nem letarolva a pilóta fejét.
De nem csak az F1-ben tette a dolgát a titániumból készült eszköz, amelynek állnia kell az ütközés próbáját, ha egy 20 kilós kerék akár 225 km/h-val csapódik neki. Az alsóbb kategóriákban, többek között a F2, F3 és F4-ben is roppant hasznos változtatásnak bizonyult a bevezetése. A glória megjelenése után néhány hónappal, a 2018-as F2-es szezon harmadik fordulóján
Sajnos a 2019-es Belga Nagydíj F2-es főfutamán Anthoine Hubert-en a glória sem segíthetett, hiszen Juan Manuel Correa oldalról találta telibe a francia versenyző védőfalról visszapattanó autóját. Egy héttel később, ugyanakkor Monzában ismét életet mentett a szerkezet, méghozzá a Forma-3-ban versenyző Alexander Peroniét. Az ausztrál pilóta autóját egy meglazult – egyébként azóta egyre többet kritizált – hurka kerékvető dobta meg úgy, hogy jó néhány levegőben bemutatott szaltó után fejjel lefelé esett rá a szalagkorlátra. Peroni a saját lábán szállt ki…
Peroni balesete:
És persze az sem lehet véletlen, hogy a glória megjelenése óta minden évre jut legalább egy, de rendszerint több olyan ijesztő baleset, amelynek szerencsés végkimenetelében elévülhetetlen érdeme van az eszköznek. 2020-ban Romain Grosjean horrorisztikus bahreini bukása volt a glória létjogosultságának legjelentősebb visszaigazolása. Igaz ugyan, hogy balesetben fellobbanó és
Grosjean balesete:
A becsapódás során konzervnyitóként kettéhajlított szalagkorlát a pilóta feje előtt állt meg, glória nélkül talán a fejében. Néhány évvel korábban ezt a feladatot még Grosjean bukósisakjának kellett volna „megoldania”, amely ugyan óriási erőhatásokat képes kiállni, de a versenyző fejét és nyakát akkor sem arra teremtették, hogy 192 km/h-s sebességgel közelítő szalagkorlátokat hasogasson.
Amikor pedig már halványodni látszott bennünk a bahreini horror emléke, idén júliusban újabb emlékeztetőt kaptunk arról, mit keres az autókban az „élményt zavaró” glória. Előbb a brit F1-es hétvége F2-es főfutamán történtek mutatták meg, hogy
Az izraeli versenyző saját maga alatt vágta a fát, amikor a bukótérből visszatérve leszorította a pályáról az őt támadó Dennis Haugert, akinek az autója ettől irányíthatatlanná vált, majd a hurka kerékvető által megdobva oldalról Nissany autójába, azaz pontosabban annak glóriájába csapódott. Belegondolni is borzasztó, hogy mi lett volna a végkifejlet, ha ez a baleset mondjuk 5 évvel ezelőtt történik.
Ezzel azonban még nem zárult le a "biztonsági erődemonstráció”, az F1-es futamon ugyanis
Noha az F1 és az FIA hivatalos vizsgálata a baleset kapcsán még nem zárult le, azt már tudjuk, hogy az Alfa Romeo bukókerete (a pilóta feje mögött, annál magasabban található rész) már a célegyenes aszfaltján – amelyen egyébként 4-5 cm mély nyomot hagyott – teljesen megadta magát, azaz, ha nincs a glória, Csou a bukósisakján csúszott volna 200 km/h-s sebességgel.
Zhou balesete:
Frédéric Vasseur, az Alfa Romeo csapatfőnöke utólag elmondta, nagyjából kétszer akkora erőhatás érte a bukókeretet, mint amekkorát a kötelező töréstesztek során el kell viselnie, ami mindenképpen kérdéseket vet fel, hiszen hiába van ott a glória, azért nem lehet mindent egy lapra feltenni. Az FIA pedig nem is tesz, a RacingNews365.com ugyanis úgy tudja, hogy a 2023-as szezontól egy sor biztonsági változtatást eszközölnek, a csapatok pedig már bele is egyeztek a töréstesztek szigorításába.
Aki erre műfajra adja a fejét, tisztában van azzal, hogy nincs 100%-os biztonság, és noha értelmetlen a sportban a „mi lett volna” kérdésfelvetés, a biztonságért és az élmény megtartásáért felelős szakembereknek - legalábbis szűk körben – mégis át kell rágniuk magukat azon, hogy
A legdurvább elméleti szcenáriók mind a FIA asztalán kell landoljanak, mert hiába használják immár negyedik éve a glóriát a főbb formaautós sorozatokban, a veszély – ahogy láthatjuk – még 2022-ben is ott leselkedik a következő kanyarban...
Reméljük a Magyar Nagydíjat ezen a hétvégén elkerüli.
Íme a 2022-es Magyar Nagydíj menetrendje, a programól bővebben itt olvashat.
A nyitóképen: Csou legutóbbi balesete. Fotó: Ben Stansall / AFP