Egyedül edz Frankfurtban Lisztes Krisztián – rossz döntés volt 18 évesen a Bundesligába igazolnia?
A magyar labdarúgó eddig alig kapott játéklehetőséget, kérdéses a jövője.
A hétvégi NB I-es forduló rangadóján, a Ferencváros - Kisvárda mérkőzésen ismét bebizonyosodott a coubertini idézet igazsága: „a béke vagy, te sport!”
Ahogy azt több néző is mondta – nem kis iróniával - a rangadó előtt: a Fradi nem tud annyi pontot elhullajtani, hogy ne a bajnoki cím védője álljon a tabella élén. S a forduló zárása előtt kiderült, a hétvégi végeredmények (elsősorban a Puskás Akadémia veresége) is olyannyira kedvezően alakultak a zöldek számára, hogy a szezon meglepetéscsapata, a Kisvárda legyőzése esetén öt ponttal megugranak az üldözők előtt.
Mindenestre a kezdő sípszó előtt nem akármilyen mentális tréningen vehettek részt a Fradi játékosai, ugyanis az öltözőben meglátogatták őket a klub olimpiai bajnok gyorskorcsolyázói, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang is, akik a középkezdés előtt a Groupama Arénában is végigvonultak; a pekingi téli olimpián résztvevő klasszisokat a B-közép nemes egyszerűséggel a „Mert ti vagytok a legjobbak!” című dallal köszöntötte.
Ezek után azonban jó ideig nem sok ok akadt az örömködésre a hazai oldalon, hiszen ahogy az utóbbi hetekben megszokhattuk, az FTC rendkívül görcsösen kezdett. Ennek volt az oka, hogy
Tokmacék egyetlen épkézláb helyzetet sem tudtak kialakítani a vendégek kapuja előtt, sőt az első húsz perc után egyértelműen ki lehetett jelenteni: a Kisvárda játszott fölényben!
Ezt jelzi, hogy toronymagasan Dibusz Dénes lett a mezőny legjobbja: a Fradi kapusa előbb Herdi Prenga fejesét, Ötvös Bence életerős löketét, majd Andrei Peteleu bombáját védte óriási bravúrral, végül Claudiu Bumba közeli fejesét is óriási bravúrral hárította.
Mindeközben azért történtek még érdekes dolgok: egy támadás végén a Fradi jött volna szöglettel, ám a VAR-szobából Farkas Ádám FIFA-játékvezető rászólt Pintér Csabára: az ezt megelőző kisvárdai támadásnál érdekes dolgok történhettek a zöld-fehérek tizenhatosán belül.
A visszajátszás aztán egyértelműen igazolta, hogy Fortune Bassey testétől eltartott kezét érintette a labda, a szabályok szerint megadható büntető volt, Pintér be is fújta, Claudiu Bumba be is vágta, ám az embernek az az érzése: a kezezéssel kapcsolatos módosítások és értelmezések sok esetben nincsenek szinkronban a játék szellemével…
Mindenesetre
a szünetre bevonuló Fradi-játékosokat „hol a csapatunk?” szólammal kísérte a zöld-fehér tábor, holott azzal ők is tisztában lehettek: e költői kérdést a kezdőcsapatból csupán a mezőny legjobbja, Dibusz Dénes érthette...
Nem lehet tudni, mi hangzott el a hazai öltözőben, de az tény: a második játékrészre egy teljesen más felfogású Ferencváros jött ki, ebben tevékeny része volt a két csereembernek, Marquinhosnak és Franck Bolinak. (Vajon a brazil fiú miért újra csak csereként kapott lehetőséget, hiszen az elmúlt mérkőzéseken bebizonyosodott: egyértelmű erőssége lehet a bajnokcsapatnak; bár elképzelhető, hogy még erőnléti gondokkal küzd…)
Mindenesetre a második félidőben 15 perc alatt négyszer annyi lövés ment Dombó Dávid kapujára, mint az első játékrészben (nem volt túlságosan nehéz túlszárnyalni az egyetlen kísérletet), és e nyomásnak hamar meg is lett az eredménye: egy Marquinhos - Civic – Boli összjáték után az elefántcsontparti támadó sakk-matt helyzet után egyenlített.
Ezek után egy történelmi pillanat részesei lehettek a jelenlévők:
az elmúlt napok háborús eseményei közepette ugyanis most fordult elő a világon először, hogy egy orosz vezetőedző ukrán játékosát küldje csereként a pályára.
Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán konfliktus kitörése után Olekszandr Zubkov sem a Gyirmót elleni bajnoki, sem a Budapest Honvéd elleni kupamérkőzésen nem vállalta a játékot, ezért is volt nagy szó, hogy a mérkőzés 58. percében pályára léphetett.
Az embernek akarva akaratlanul Pierre de Coubertin báró örökbecsű sorai jutottak eszébe: „a béke vagy te, sport!”
Ezek után is fölényben maradt a Fradi, és amikor már mindenki elkönyvelte a döntetlent, a végén jött a csattanó: Laidouni beadása után Tokmac győztes gólt lőtt.
Több mint megható volt, hogy a mérkőzés lefújását követően Olekszandr Zubkovot a Fradi-tábor hangosan éltette, ő pedig egy ukrán zászlót magára terítve, könnyes szemmel köszönte meg a biztatást...
A találkozó végén Sztanyiszlav Csercseszov így értékelt:
„A hozzáállással az első félidőben sem volt különösebb gond, a fő probléma az volt, hogy ekkor még rosszul szálltunk be a játékba, de hál’ Istennek a szünetben, az öltözőben, sikerült rendet rakni a fejekben. A legfontosabb, hogy a törekvéseinket győzelemmel koronáznunk meg, és ezzel sikerült kiszolgálnunk a szurkolókat is, akiknek szintén óriási érdemük van a sikerben”.
Nyitókép: Csercseszov első Üllői úti győzelme több szempontból is emlékezetes marad Fotó: MTI/Kovács Tamás