Mindeközben azért történtek még érdekes dolgok: egy támadás végén a Fradi jött volna szöglettel, ám a VAR-szobából Farkas Ádám FIFA-játékvezető rászólt Pintér Csabára: az ezt megelőző kisvárdai támadásnál érdekes dolgok történhettek a zöld-fehérek tizenhatosán belül.
A visszajátszás aztán egyértelműen igazolta, hogy Fortune Bassey testétől eltartott kezét érintette a labda, a szabályok szerint megadható büntető volt, Pintér be is fújta, Claudiu Bumba be is vágta, ám az embernek az az érzése: a kezezéssel kapcsolatos módosítások és értelmezések sok esetben nincsenek szinkronban a játék szellemével…
Mindenesetre
a szünetre bevonuló Fradi-játékosokat „hol a csapatunk?” szólammal kísérte a zöld-fehér tábor, holott azzal ők is tisztában lehettek: e költői kérdést a kezdőcsapatból csupán a mezőny legjobbja, Dibusz Dénes érthette...
Nem lehet tudni, mi hangzott el a hazai öltözőben, de az tény: a második játékrészre egy teljesen más felfogású Ferencváros jött ki, ebben tevékeny része volt a két csereembernek, Marquinhosnak és Franck Bolinak. (Vajon a brazil fiú miért újra csak csereként kapott lehetőséget, hiszen az elmúlt mérkőzéseken bebizonyosodott: egyértelmű erőssége lehet a bajnokcsapatnak; bár elképzelhető, hogy még erőnléti gondokkal küzd…)