Felavattuk!

Amíg a kék metró megteszi azt a kevés megállóját, amennyi jelenleg van neki, a kézilabda-rajongó emlékei közül felszínre törnek a sportág régi hazai eseményei. Meg azok helyszínei.

Emlékszik, hogy milyen irigyen nézett körül a kölni Lanxess Arénában, vagy a prágai O2-ben. De még a pozsonyi Zimny Stadionban is, mely manapság Ondrej Nepela nevét viseli. És az egyik helyszíne az idei kézilabda Európa-bajnokságnak. Ám nem a legnagyobb. Mert megépült Budapesten egy igazi XXI. századi csodacsarnok.

Három szinten, szinte minden, ami ilyenkor kell. Kaja-pia-emléktárgyak. Belül is gyönyörű a csarnok, még fél hétkor sem kell sorban állni a büféknél. Az árak a kölnieket idézik, a kínálat „made in hungary”. Ez így van rendjén, egyék a Ruhr-vidékiek a kolbászukat, nekünk itt a szeretett szendvicsünk. Darabja 1.150, hot dog: 950, perec és chips: 690. Víz: 590, márkás üdítő: 690, sör: 790. A pohár betétes, de szép, és kedves emlék lesz. Ajándéktárgyat is lehet már 2.000-ért kapni, hűtőmágnest és kulcstartót, sapka-sál: 6.500, póló: 7.500, labda: 32.500. Plüss-Tricky: 5.000, így hívják a kabalát. „Mascot”, ahogy a hangulatfelelős hölgy mondja. Ő, és kiváló sportriporter, és műsorvezető társa két nyelven lelkesíti a közönséget, igaz, hogy a jelenlévők kb. 95% magyar, ám ez mégis egy világesemény. Bizonyára ezért hívják a szarvast is Trickynek.

20.022 ember. Soha Magyarországon ennyi nem volt csarnokban szórakoztató programon.

Majdnem ennyi torokból szól a magyar himnusz, igazán felemelő érzés!

A magyar csapat teljesítménye egyáltalán nem az. Nem tudni, hogy a játékosok is meghatódtak a helytől, megijedtek a nagy tömegtől, vagy (reméljük nincs így… ) ennyit tudnak. A szakmai elemzést majd máskor, most annyit, hogy a közönségnek is kicsit idegen a helyzet. Nincs olyan hangulat, amilyen várható volt. Talán a válogatott visszafogott teljesítménye az oka ennek, talán a tény, hogy Budapesten évek (sőt, évtizedek) óta nincs minőségi férfi kézilabda. A csapat nem tudja lázba hozni a jelenlévőket, utóbbiak sem tudnak szárnyakat adni a játékosoknak. Messze nincs olyan atmoszféra, mint ami megszokott volt a B csoportos jégkorong vb-ken, az öt villamosmegállóval arrébb lévő „régi” csarnokban. Igaz, maszkokban nem is könnyű olyan hangulatot teremteni, és a mai szurkoláshoz kötelezően tartozó állandó ivászat közben sem lehet úgy „örjöngni”, mint pl. lehetett 1978-ban, amikor a büfé fogalma még nem volt ismert.

A második félidő közepére, a kettős emberelőnyre kezd kialakulni olyan légkör, amilyen előzetesen várható volt, majd az utolsó öt perc már ilyen szempontból (is) felejthetetlen. „ Álljatok fel!” –zengik a leglelkesebbek, és ekkor már talpon van az egész csarnok…

Sajnos csak a kisebb, és a még kisebb narancssárga sziget boldog a lefújás után. Előbbinek kb. 80 tagja lehet, utóbbinak, meg hat. Hol van ez a nyári narancssárga tengerhez, mely elárasztotta a Puskás Arénánkat?

Ám akkor a hollandok lógó orr-ral távoztak, most még a lefújás után vagy 20 perccel is a helyükön ünnepelnek. A játékosok többször is visszajönnek hozzájuk az öltözőből, ezért irigyeljük őket.

Egy férfi kézilabdában újnak számító nemzet sajnos győzött az Eb nyitónapján, ezzel elkeserítette az ünnepre érkező magyar szurkolókat.

A nyitóképen: a magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megnyitója a budapesti MVM Dome-ban 2022. január 13-án.

MTI/Kovács Tamás