Legutóbb a MOL Fehérvár kupakudarca (az Európa Liga első selejtező körében véreztek el Negóék az örmény Ararat Jereván ellen) kapcsán jutott eszünkbe Pierrot egyik slágerének címrészlete, s bármilyen fájdalmas, a magyar válogatott újra okot adott erre.
Már az elbasani, történelmi vereség is egy fejbekólintás volt számunkra, hiszen
de Zakariás József, Kubala László, Illovszky Rudolf és a többiek mentségére legyen szólva: 73 éve csak barátságos mérkőzést vívtunk riválisunkkal.
Elbasanban még akadtak helyzetecskéink (Szoboszlai előtt kétszer, míg Kleinheisler előtt egyszer adódott kecsegtető alkalom), ám a Puskás Arénában – jóindulattal – csak Sallói Dániel pörgetését vagy éppen Szalai Attila kapufára talpalását nevezhetjük annak – ráadásul utóbbi lehet, hogy leshelyzetből jött össze.
Az angolok elleni hazai találkozó első félideje még a nem is olyan távoli, dicső időket idézte, de aztán a második játékrészben fokozatosan fölénk nőtt az Eb-ezüstérmes ellenfél. Ekkor még csak azt hittük:
A mély sebet csak tovább fájdította, hogy a FIFA (egyáltalán nem FARE-módon) két mérkőzésre bezáratta a Puskás Arénát – a San Marino elleni találkozóra vonatkozó büntetést nagylelkűen felfüggesztette - de ekkor még azt hittük: ha idegenben móresre tanítjuk Uzuniékat, hazai környezetben akkor is megverjük őket, ha nem lesznek szurkolók a stadionban.
Nos, az élet egészen más forgatókönyvet írt, mint azt szerettük volna: Elbasanban és Budapesten is egyértelműen fölénk nőttek az albánok, a korábban legendásan stabil védekezésünk eléggé ingatag alapokon áll, amelyben – fáj kimondani, de ettől még igaz – Bolla Bendegúz és Kecskés Ákos egyelőre nem üti meg a nemzetközi középmezőny alsó felének szintjét, míg Lang Ádám esetében az ember szinte mindegyik megmozdulása után csak azon töri a fejét:
Az életben maradáshoz létfontosságú lett volna a budapesti győzelem, de ami korábban remekül ment az üres lelátók előtt (menetelés és feljutás a Nemzetek Ligájában, remeklés a tavaszi vb-selejtezőkön), az őszre köddé vált. Fájdalmas volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy hiába álltunk jóval előrébb a világranglistán (40. hely), a 66. pozícióban lévő albánok egyszerűen fölénk nőttek. Az első félidőben még csupán régi, jó ismerősünk, Myrto Uzuni ijesztegetett, a mérkőzés folyamán három ziccert is kihagyott a Fradi légiósa, (köszönjük szépen), nem véletlen, hogy lekapta őt Edoardo Reja, akinek a helyére Armando Broja állt.
és sajnos nem csak Elbasanban, hanem Budapesten is újra hülyét csinált a védelmünkből a Southampton Angliában született légiósa.
Vélhetően rá – is – gondolt Marco Rossi, amikor a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, elsősorban a minőségbeli különbségek döntöttek az ellenfél javára. Sajnos idáig jutottunk: egy Albánia elleni hazai mérkőzést követően – lehajtott fejjel – azt elemezgetjük: riválisunknál sokkal jobb futballisták játszottak, mint nálunk. Nincs mit tenni, ezt a kudarcot már nem lehet semmissé tenni, de fennáll a nagy kérdés: hogyan tovább?
Hiszen kedden este, a Wembley stadionban a világ egyik legerősebb együttese, Anglia lesz a mieink ellenfele. S bizony, a Brit Oroszlán sem feledte a budapesti mérkőzést, és annak mellékzöngéit, ezzel is magyarázható, hogy Gareth Southgate szövetségi kapitány az Andorra ellen idegenbeli találkozón – többek között - Harry Kane-t, Kyle Walkert, Raheem Sterlinget és Jack Grealish-t is pihentette, nem is titkoltan azért, hogy
Ehhez képest nálunk az a helyzet, hogy az amúgy is ezer sebből vérző csapatból sárgalapos eltiltás miatt hiányzik majd Botka Endre, az MLSZ-szel kötött megállapodás értelmében Willi Orbánt visszarendelte az RB Leipzig (még szerencse, hogy Gulácsi Pétert és Szoboszlai Dominikot meghagyták nekünk), ráadásul Kleinheisler László combizom-, míg a Ferencváros kapusa, Dibusz Dénes bokasérülés miatt már el is hagyta a válogatott főhadiszállását. Orbán helyére a széles közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen korosztályos válogatott, az olasz Parmában légióskodó Balogh Botond kapott meghívót, de őt aligha veti be Kane-ék ellen Marco Rossi.
A szövetségi kapitány azért sincs könnyű helyzetben, hiszen úgy kell lelket önteni a fiúkba, hogy a védelem – finoman fogalmazva sem – a legerősebb,
S persze, hiányzik, nagyon hiányzik a csapatból Szalai Ádám is, aki nem csak fontos gólokat szerez, nem csupán a pályán vezér, hanem az öltözőben néha Marco Rossi helyett (vagy inkább mellett) is hangadó, s aki biztos nem hagyná, hogy Angliában egy súlyos vereségbe szaladjon bele a magyar válogatott.
Mi sem szeretnénk.
Helyette inkább
S ha egy csapat ennyire gödörben van – a futball kiszámíthatatlanságából adódóan – akár egy hatalmas meglepetést is okozhat.
Ám az év utolsó három vb-selejtezője (novemberben Lengyelországba utazunk, majd a Puskás Arénában fogadjuk San Marinót) azért is különösen fontos, mert ha további váratlan pontvesztésekbe szaladunk bele, veszélybe kerül az MLSZ-szel 2025-ig szerződésben lévő Marco Rossi pozíciója, akinek a sikeres Eb után alaposan megnőtt az ázsiója Európa-szerte, és ahogy tudjuk, számos kecsegtető ajánlata van a magyar szövetséggel kötött élő megállapodása ellenére.
Szoboszlaiék tehát nem csak a magyar futball jövőjéért, hanem a szövetségi kapitányért is játszanak majd Londonban, Varsóban és a Puskás Arénában. Nem kicsi a tét…
Nyitókép: Kommentár nélkül...
Pikáns mérkőzéssel folytatódik a labdarúgó Bajnokok Ligája: a Liverpool a német bajnok Bayer Leverkusent fogadja az Anfielden. A vendégek mesterét, a klub korábbi legendáját, Xabi Alonsót szívesen látták volna a szurkolók Jürgen Klopp utódjaként, ám az élet közbeszólt. Most Szoboszlaiék skalpjára fáj a foga.
Bár a Pool a hétvégi fordulóban nyert és újra a tabella élére ugrott, korántsem békés a hangulat a klub háza táján.
Az eltiltás időzítése különösen érzékeny a közelgő Nemzetek Ligája-meccsek előtt.
A magyar válogatott védőnek komoly szerepe volt abban, hogy a Bournemouth 2–1-re legyőzte a bajnok Manchester Cityt.
Sokan azonnal azt hangoztatták, hogy Szoboszlai nem elég jó a Liverpool szintjéhez.
Hollandiába viszont nem mehetnek a magyar szurkolók.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
