Párizst látni és megszeretni – Mandiner-elemzés

Szabó Balázs írása a Mandiner Sporton.

Messi és távozása

Az első hír augusztus 5-én rázta meg a világot, mikor a katalán klub hivatalos oldalán jelentette be, hogy a hatszoros aranylabdás argentin Lionel Messi nem marad az FC Barcelona labdarúgója.

A közlemény szerint a klubnak és a játékosnak is egyértelmű szándéka volt a közös folytatás, meg is egyeztek, hogy aláírják az új szerződést, ám ez "pénzügyi és strukturális akadályok", vagyis a spanyol labdarúgó liga szabályzata miatt végül nem történhetett meg.

De vajon mit jelent ez? Nézzük meg a különböző okokat amik az argentin távozásához vezettek. 

Joan Laporta a Barcelona elnöke a következőket nyilatkozta az eset kapcsán: “A LaLiga pénzügyi fair play szabályzatát betartva nem tudtuk megfizetni. A klub fizetései elérnék a bevételek 110 százalékát, így pénzügyileg túl kockázatos lett volna Messinek új szerződést adni.”

Hozzátette, hogy a klub még így is rossz helyzetben van anyagilag, hiszen a bérek a bevételek 95 százalékára rúgnak, ezért aztán érthető, ha a vezetőségnek nem maradt más választása, mint elengedni Messit.

Ha megnézzük az események alakulását kronológiai sorrendben, talán közelebb jutunk a szituáció megértéséhez.

Ebből nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Messi távozása körüli saga nem most kezdődött, és abban is biztosak lehetünk, hogy ha Messiről van szó, csakis csillagászati összegekről beszélhetünk. Előző, négy évre szóló szerződése évenkénti bruttó 130 millió eurós fizetést tartalmazott, ami még leírva is elképesztő szám.

De mik ezek a pénzügyi és strukturális akadályok amiket a LaLiga támaszt a klubok felé és amiért az argentin klasszisnak távoznia kellett?

A 2011/12-ben a LaLiga bevezetett Pénzügyi Fair Play szabályzatának értelmében egy klub bérkifizetésének korlátját az aktuális pénzügyi állapota határozza meg. Ennek célja egy hosszútávon fenntartható üzleti működés megteremtése. Amennyiben ezt nem teljesítik, súlyos anyagi büntetésekre számíthatnak. A szabályozás értelmében a klub a bevételeinek 70 százalékát költheti kiadásokra. Laporta elnök nyilatkozata szerint a bérköltség még úgy is, ha az argentin klasszis 50 százalékos (a spanyol szövetség szabályzata nem engedi, hogy bármelyik játékos az előző szerződésének kevesebb mint 50 százalékáért hosszabítson szerződést) fizetéssel ír alá, a klub jövedelmének nagyjából 110 százaléka lett volna a kiadás. Messi nélkül ez most 95 százalék, szóval van még bőven tennivaló.

A kiadások ilyen mértékű megugrása többek szerint az előző elnök, Josep Maria Bartomeu rossz politikája és menedzsmentjének eredménye. Bartomeu hat éves elnöksége alatt olyan fizetésekkel csábítottak játékosokat a klubhoz, amiket most nem tudnak tartani a pénzügyi szabályozás miatt. Ha a bevételi oldalt vizsgáljuk akkor sem jobb a helyzet. Ahogy már sokszor foglalkoztunk vele, a koronavírus járvány leginkább a nagy klubokat sújtotta pénzügyileg, így hatalmas volt a bevétel kiesés a 2020-as üzleti évre.

Ahhoz, hogy ezt értelmezni tudjuk, gyorsan foglaljuk össze egy labdarúgó klub főbb bevételi forrásait.

Első és legfontosabb bevételi forrás a közvetítési díjakból származó bevételek. Miután a koronavírus járvány okozta válságban a legtöbb bajnokság leállt,  így a közvetítési díjak sem kerültek kifizetésre, vagy éppen a következő szezonra fizettek kevesebbet a jogot megvásárló média szolgáltatók.

A második fontos bevételt hozó ágazat a jegy és bérlet eladások által generált bevételek. Az elmaradó vagy éppen zártkapus meccsek világában teljesen érthető, hogy ez is megcsappant a járvány következtében. Ezzel szorosan összefüggnek a merchandising bevételek, hiszen ennek nagy részét a meccsnapokon értékesítették, vagy éppen új igazolások után, amik szintén elmaradtak az utóbbi időszak pénzhiánya miatt.

A harmadik legfontosabb forrás a szponzori kapcsolatokból származó bevételek. Mivel a pandémia egy komolyabb gazdasági visszaesést okozott világszinten, így ez a bevételi forrás is nagy mértékben csökkent az előző időszakhoz képest. Ebben kivételek azok a szponzori kapcsolatok, amik nem feltétlenül piaci alapokon születnek, mint azt láthatjuk a különböző keleti tulajdonban lévő sportkluboknál.

A kiadás oldalon pedig egyértelműen a játékos bérek teszik ki a költségvetés nagy részét. Ebből a láthatjuk azt az egyszerű összefüggést, hogy ha leáll a futball, a klub a drága játékosait is nehezebben tudja megtartani.

Kontextusba helyezve a Barcelona bevétel kiesését, vizsgáljuk meg a pandémia előtti időszakot. A 2019-20-as szezonban a fizetési sapkájuk 600 millió Euró volt, amibe belefért a Messinek és a többi világsztárnak a hatalmas fizetése, míg az idei szezonra a fizetésekre költhető összeg csak 140 millió euró.

Emellett a játékospiacon sem sikerült úgy teljesíteni az idei nyáron ahogyan azt remélték. Próbálták értékesíteni a magas fizetésű játékosaik közül Antoine Griezmann-t, Ousmane Dembele-t, Philippe Coutinho-t, Samuel Umtiti-t és Martin Braithwaite-t is de eddig nem sikerült vevőt találni rájuk. Ezen felül számos sztárjátékosukkal is zajlanak a tárgyalások a fizetésük csökkentéséről. A klub helyzetét továbbá az sem segítette, hogy a LaLiga értékesítette a bajnokság 10%-át egy CVC nevű nemzetközi befektetési csoportnak. Ennek a megállapodásnak a keretein belül a csapatok 50 évre elvesztik a 10%-át a közvetítési bevételeknek, cserébe 2.43 milliárd Eurót osztanak szét a spanyol profi csapatok között a koronavírus utáni helyreállítás címszóval. Mint azt tudjuk, a spanyol bajnokságban kifejezetten nagyok voltak a különbségek a két óriás és a többi csapat között a közvetítési díjak eloszlásában, így nem csoda, hogy őket érinti ez igazán rosszul. Az, hogy ez a jövőben hogyan hat az esélyek kiegyenlítésére és a verseny-egyensúly megteremtésére, majd kiderül.

Ha ez Messinél nem is egy pillanat lehetett, de körülbelül ilyen gyorsan jelentek meg a bejelentés után azok a találgatások, amik azt vízionálták, hogy a francia fővárosban köthet ki a 34 éves világsztár. Ezekre pár nap múlva meg is kaptuk a választ, hogy igaznak bizonyultak.

Mikor augusztus 5-én megjelent a hír, hogy Messi távozni fog a katalán klubtól, sokat nem tétlenkedtek a párizsi csapat vezetőségében.

Mióta 2011-ben a katari vezetés átvette a PSG irányítását, régi vágyuk volt, hogy magukhoz csábítsák a hatszoros aranylabdás játékost. Már tavaly is előrehaladott tárgyalások zajlottak a klub elnöke Nasser Al-Khelaifi és Jorge Messi, a játékos apja és menedzsere között, de akkor még nem valósult meg az, ami most már tényként jelenthető ki. Messi a Paris Saint-Germain FC játékosa.

Augusztus 10-én, kedden végső egyezségre jutottak a felek, aminek értelmében Messi nettó 25 millió eurót fog keresni évente az új klubjánál, illetve ezt megfejelték egy 25 millió euró értékű aláírási díjjal is. A szerződés két évre szól, amit egy évvel meghosszabíthatnak a felek ugyanezekkel a feltételekkel.

A párizsi csapat igazolásai hallatán eddig is csak kapkodtuk a fejünket, de amit az idén nyári átigazolási piacon teljesítettek, az valami egészen döbbenetes. Messi mellett olyan világsztárok érkeztek a klubhoz mint Gianluigi Donnarumma, Georginio Wijnaldum, Asraf Hakimi vagy Sergio Ramos. Ezeknek a játékosoknak a nagy része átigazolási díj nélkül érkezett, ami általában egy komolyabb fizetési igényt szokott jelenteni. Mivel a bérköltségek jelentősen emelkedtek, így nem lepődnénk meg, ha hamarosan nagy kiárusítást tartanának a csapat háza táján.

A hírek szerint 10 játékosát tette átigazolási listára a klub, hogy fedezzék a Messi és a többi frissen igazolt sztárjátékos fizetésére szánt összeget. A listán többek között olyan nevek szerepelnek mint Abdou Diallo, Thilo Kehrer, Idrissa Gueye és Rafinha, de akár jó ajánlatért elengednék Mauro Icardi-t és Ander Herrera-t is.

Jól láthatjuk, hogy döbbenetes számokról beszélünk a kiadás oldalon, de vizsgáljuk meg a bevétel oldalt is a PSG szempontjából. Mikor Messi igazolása szóba jött a párizsiaknál a sportszakmai érveken felül két szempont bizonyult meghatározónak. Az egyik, hogy a katari vezetés Neymar mellett már Messi imázsát is felhasználhatja a 2022-es vb népszerűsítéséhez, ami minden bizonnyal az argentin klasszis utolsó nagy világeseménye lehet. Ezen felül a Messi ‘márka’ magukhoz kapcsolása az előzetes kalkulációk szerint önmagában is fedezi az igazolás költségeit. Messi 30-as számmal ellátott mezéből mintegy 150 ezret hirdettek meg első körben a weboldalukon, amit 7 perc kapkodtak el. 

A szerdai napon a párizsi Champs-Elyseesén lévö hivatalos PSG szurkolói boltban bevezették azt a szabályt, hogy egy ember csak egy mezt vásárolhat, aminek darabja 160 Euróba kerül. Mondani sem kell, hogy iszonyatos sorokat kellett kiálljon az, aki Messi mezhez akart jutni.

A klub social media felületei is hihetetlen növekedésen mentek keresztül a hír megjelenését követöen. PSG hivatalos Instagram oldala 19 millió követőről 40 millióra emelkedett alig pár nap leforgása alatt. Erre talán a legvadabb elemzők sem voltak felkészülve.

Ahhoz, hogy erre választ kapjunk érdemes megvizsgálni a párizsi klub vezetését. A tulajdonos katari befektetői csoport mellett a klub legfőbb szponzorai a Visit Qatar, az Ooredoo (katari multinacionális távközlési vállalat), a Qatar Nemzeti Bank, a Qatar Airways, egy Aspetar nevű, katari székhelyű sporthoz kapcsolódó gyógyszergyártó cég, az Accor nevű francia hotelcsoport, aminek legfőbb partnere a Katara Hospitality, Katar legnagyobb szállodatulajdonosa, fejlesztője és üzemeltetője. Amint ezt jobban szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy sport piacán megjelenő gazdasági visszaesés miért nem érintette érzékenyen a párizsi csapatot.

Az ügy kapcsán további érdekesség, hogy Messi aláírási pénz gyanánt szurkolói tokeneket kapott a klubtól. A szurkolói token egy olyan, már több klub által is bevezetett virtuális zseton, amit szurkolók vásárolhatnak annak érdekében, hogy beleszóljanak a klub működésébe. Elméleti szinten. Gyakorlati szinten ezek a tokenek kriptovalutának minősülnek, amikkel a tőzsdei részvényekhez hasonlóan kereskedhetnek cégek vagy magánemberek, így akár egy alternatív valóságban az is előfordulhatna, hogy Messi ezeket a tokeneket értékesíti és így pénzre váltja azokat. Mivel ezek a tokenek nem számítanak bele a játékosnak adott anyagi juttatásokba, így felmerülhet a kérdés, hogy vajon ezzel a módszerrel az UEFA Pénzügyi Fair Play szabályzatát szerették volna-e megkerülni, ahogy azt tették az emlélkezetes Neymar igazolással is. A választ valószínüleg soha nem fogjuk megtudni, az azonban elgondolkodtató, hogy a PSG egyike volt azoknak a nagy csapatoknak, akik végig kitartottak az UEFA mellett az Európai Szuperliga megjelenésével kapcsolatban kialakult harcban.

Hogyan tovább?

Szokták mondani, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Nos Párizsban legalább tizenegyből kellene egy jól működő csapatot formáljon Mauricio Pochettino, ami valószínüleg nem lesz könnyű feladat. Nézzük hogyan alakulhat a PSG játéka a 2021/21-es szezonra.

Messi érkezésével összeállhat a félelmetes Neymar - Messi - Mbappe csatártrió, amivel minden bizonnyal dominálni készülnek nemcsak a francia bajnokságot, de Bajnokok Ligáján keresztül az egész európai klubfutballt is. Ebbe még közbeszólhat Mbappe esetleges átigazolása a Real Madridhoz, aminek talán Messi érkezésével csökkent az esélye.

A világ alig várja, hogy újra lássa együtt játszani a két korábbi csapattársat és jóbarátot, Neymart és Messit, de vajon működik-e majd ismét a kémia? Neymar, akinek eligazolásában komoly szerepet játszott, hogy kikerüljön Messi árnyékából és saját maga vigyen sikerre egy csapatot, vajon be tud-e állni ismét Messi mögé? Vajon Mbappe hogyan viseli majd egy ilyen név érkézését a csatársorba?

Messi az előző szezonban bizonyította, hogy még ebben a korban is magasan a csapat legjobbja tud lenni. Tavaly 30 góllal és 9 assziszttal zárt a spanyol bajnokságban, míg a különböző kupasorozatokat is ide számolva 39 gól ért el, és csak Robert Lewandowski tudta megelőzni az öt nagy európai bajnokságot figyelembe véve, 41 góllal.

Neymar Párizsba való érkezésekor egy tökéletes támadó gépezetet hagyott ohétra Barcelónában, annak érdekében, hogy ő maga legyen az egyszemélyes motorja a csapatnak. Mind Unai Emery, Thomas Tuchel és Mauricio Pochettino is hatalmas szabadságot biztosított neki a pályán játékban, illetve a legtöbb támadás rajta keresztül folyt át.

Messi érkezésével felmerül a kérdés, vajon továbbra is megmarad-e ez a szabadsága? Neymar nagyon sok egy-az-egyes szituációt vállalt magára, és sok lövőhelyzetet vállal el.

Amennyiben meg szeretnénk jósolni a PSG 2021/2022-es szezonjának támadó játékát, talán a legkézenfekvőbb lenne Mauricio Pochettino számára a klasszikus 4-3-3-as rendszert választani, amiben Neymar bal szélről, Mbappe jobb szélről, míg Messi középen, hamis kilencesként játékmestert tudna játszani. Sok múlik majd azon, hogy Neymar bele tud-e állni régi szerepébe és felvenni a korábban a katalán klubban betöltött kiszolgáló szerepét Messi mögött. Ne is beszéljünk ezen felül arról, hogy Di Mariát, Icardit hogyan fogja tűzben tartani az argentin mester.

Bármi is lesz a végső megoldás, az látszik, hogy rengeteg súrlódás lesz mind a csapat összeállításában, mind a pályán betöltött szerepekben. Ha megtalálják az egyensúlyt Párizsban, joggal pályázhatnak a következő szezon Bajnokok Ligája győzelmére, viszont ha nem, akkor nagy feladat elé néz az, aki sikereket akar elérni a világsztárokból álló együttessel.

Nyitókép: Mehdi Taamallah / NurPhoto / NurPhoto via AFP