Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Mint arról már korábban a mandiner.hu hasábjain is beszámoltunk, az UEFA a magyar szurkolók diszkriminatív megnyilvánulásai miatt három zárt kapus mérkőzésre kötelezte az MLSZ-t, ráadásul 100 ezer eurós büntetést is kiszabott. Gyorsan hozzátesszük: az első fokú döntés megfellebbezhető, míg a jogerős döntés a Nemzetközi Sportdöntő Bíróságnál (CAS) megtámadható.
Vámos Tamás interjúja
Az európai labdarúgó-szövetség döntéséről tudni kell: csak az UEFA égisze alatt rendezett mérkőzésekre vonatkozik, tehát a soron következő, hazai rendezésű Nemzetek Ligája-találkozókon kerül végrehajtásra, a harmadik mérkőzésre vonatkozó büntetést pedig az UEFA két évre felfüggesztette. Az MLSZ kiadott egy közleményt, a Mandiner Sport ugyanakkor a szövetség korábbi jogi és kommunikációs igazgatóját, Dr. Borbély Zoltánt arra kérte, fejtse ki bővebben, miként is kell értelmezni a történteket.
„Egy telt házas tétmérkőzés közben a szurkolók nem fognak egyenbeszédeket tartani - pláne nem vigyázz állásban”
Az első és legfontosabb – kezdi dr. Borbély Zoltán – hogy a fegyelmi határozat nem jogerős, és még írásban sem rögzítették. Azt tudni kell, hogy a legtöbb esetben a FARE emberei írnak jelentést (az angol kifejezés report) egy-egy adott mérkőzésről. Hozzáteszem: évekkel ezelőtt Buzánszky Jenővel és a sporttörténész-újságíró Dénes Tamással együtt tartottunk a Budapesti Zsinagógában egy nagy sikerű előadást az antirasszista szervezet, a FARE illetékeseinek is – többek között a szövetség antirasszista törekvéseiről. Korábban az UEFA jelmondata a
„Say no to racism!” azaz „Mondj nemet a rasszizmusra!” volt, s hogy ne szerepeljen benne tagadás, ez változott a közelmúltban a „Respect to diversity!”
kifejezésre, amelyet én úgy fordítanék, hogy „Tiszteld a különbözőséget, a sokszínűséget!”. Egyébként mindkét fél tanulhat a történtekből. Nekünk leginkább azt kell tudomásul vennünk, hogy hiába létezik a szabad vélemény-nyilvánítás, ebbe nem fér bele a már régen idejét múlt huhogás vagy éppen a „Cristiano, homosexual” felkiáltás, de nem létezik olyan szisztéma, amely ezen szórványos, elítélendő megnyilvánulásokat nullára redukálná. Megjegyzem, akik ilyen rigmusokkal illetik a portugál világsztárt, az elsők között kérnének tőle aláírást – ha lehetőségük volna erre.
Az UEFA illetékeseinek pedig azt kellene belátniuk, hogy az élet bizony nem egy steril játszma, egy telt házas tétmérkőzés közben a szurkolók bizony nem fognak egyenbeszédeket tartani - pláne nem vigyázz állásban! Egy közismert brit állítás szerint, ha az angol vonatok másodperc pontossággal indulnának és érkeznének, megbénulna a forgalom. Vagy vegyünk egy sportpéldát:
ha egy bokszoló minden ijesztgetésre reagálna, tuti, hogy jóval idő előtt elfáradna, és elveszítené a meccset.
Ezt csak azért mondtam el, mert ha megfelelő keretek között tartjuk őket, mindenképpen szükség van a szurkolói performanszokra, amelyek a rajongásról vagy a tiszteletről szólnak, különösen, ha még humorosak is.
„Még az atomkár esetén sincs olyan szigorú felelősség, mint a sportjogban”
Ha jól tudom, ön is kinn volt a Franciaország elleni mérkőzésen…
Így van, a kisfiammal voltunk kinn, és nemhogy ellenséges légkört nem tapasztaltunk, hanem remekül éreztük magunkat. S nem csak a végeredmény, hanem a hangulat miatt is. Érzelmes volt látni a sok magyar zászlót, a fiatalon elhunyt vízilabdázó, Benedek Tibor portréját vagy éppen azt nem mindennapi a pillanatot átélni, amikor a világbajnok francia csapat megtapsolta a magyar szurkolókat, és fordítva.
Az UEFA-büntetésre visszatérve: milyen következményekre számíthatunk, és sportjogászként ön is jogosnak érzi mindezt?
Ha jogerős lesz a döntés, és a két zárt kapus mérkőzéssel kapcsolatban telt házzal, azaz mintegy 120 ezer szurkolóval számolunk, akkor a magyar labdarúgást – és ezen belül az MLSZ-t – milliárdos veszteség érheti. Bízzunk benne, hogy egy esetleges fellebezésel ez elkerülhető lesz. Ettől függetlenül is azt érzem, egy büntetésnek akkor van igazán visszatartó ereje, ha minél hamarabb bekövetkezik. A modern büntetőjog jelentős alakja, az olasz Cesare Beccaria márki szerint
egy büntetésnek nem feltétlenül a szigora, hanem annak elmaradhatatlansága jelent igazán visszatartó erőt.
Hasonló álláspontot képviselt a magyar jogtudós, Szemere Bertalan is. Mivel a Nemzetek Ligája 2022 második felében folytatódik, az UEFA-büntetés is ekkor lép hatályba, de ennek közel sem lesz olyan visszatartó ereje, mintha már jóval korábban, közelebb az elkövetés időpontjához alkalmazták volna. S mint már utaltam rá, 60 ezer embert nem lehet megrendszabályozni tíz renitens miatt.
Nem véletlenül mondják, még az atomkár esetén sincs olyan szigorú felelősség – mivel az „engedélyes” kivételes esetekben még ott is kimentheti magát -, mint a sportjogban. De azt is tudomásul kell venni: egy mérkőzés lebonyolításával kapcsolatban mindenért a rendező szervezet felel, így ő viseli a következményeket is, azaz felel, mert felelős. Ezt tulajdonképpen tautológia, amikor egy fogalmat saját magával magyarázunk. Tehát a rendező bűnös, mert bűnös, és semmivel sem mentheti ki magát. Évekkel ezelőtt az MLSZ - természetes gesztusként - megengedte, hogy egy válogatott mérkőzést a kerekes székes szurkolók közvetlenül a pálya mellől nézhessenek. S tudja, miért kaptunk súlyos büntetést a nemzetközi szövetségtől? Mert két kísérő – pusztán fogadásból - a pályára rohant.
A megoldás tehát szerintem az lenne, ha a FIFA és az UEFA is megalkotna egy úgynevezett rendezői kiskönyvet,
és ha az ebben foglaltakat az adott szövetség betartja, ne lehessen őket megbüntetni – pláne milliárdos nagyságrendben. Hiszen a jognak is éppen az a lényege: csak a legvégső esetben alkalmazza az objektív felelősséget.
A nyitóképen: magyar szurkolók a labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában játszott Magyarország - Franciaország mérkőzés végén a Puskás Arénában. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt.