Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Milyen esélyei vannak a válogatottnak a világ legjobbjai ellen? Miért nyer Magyarország mindenképp az Eb-vel? Ki lesz a kontinenstorna sztárja? Ellenfelek, érdekességek és szakértői vélemények.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Lassan felébred a futballvilág a járvány okozta félálomból, és ezt egy több szempontból is történelmi jelentőségű Európa-bajnoksággal ünnepelhetik meg a szurkolók. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által 1960 óta négyévente megrendezett tornát korábban mindig a tervezett időpontjában tartották meg. A kontinensviadal történetében először fordul elő, hogy nem egy ország ad otthont az eseménynek. Az európai szövetséget akkor elnöklő Michel Platini ötlete alapján 2012-ben a szervezet úgy döntött, több ország nagyvárosaiban rendezik meg a torna mérkőzéseit. A rendezők közül Brüsszelt a stadionépítés késlekedése miatt törölte az UEFA, Dublin és Bilbao pedig azért marad meccs nélkül, mert a a járványügyi hatóságok nem engedélyezték.
A kezdetektől a Rossi-korszakig
Az Európa-bajnokságon részt vevő huszonnégy válogatott hat négyes csoportban körmérkőzéseket játszik. A kieséses szakaszba a csoportok első két helyezettje és a négy legjobb harmadik jut tovább. Válogatottunk az F csoportban szerepel, ellenfelei Németország, Portugália és Franciaország lesznek. A magyar csapat a németek elleni mérkőzését június 23-án „idegenben”, a müncheni Allianz Arénában játssza majd.
Budapesten, a Puskás Arénában négy mérkőzést, három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendeznek majd. A magyar válogatott itt játszik majd a franciák és a portugálok ellen, és két csoportbéli ellenfelünk is itt mérkőzik meg egymással.
A magyar labdarúgó-válogatott története során negyedik alkalommal szerepel az Európa-bajnokságon. Először 1964-ben vett részt a tornán, ekkor érte el legjobb Eb-eredményét: harmadik helyezést. Legközelebb, 1972-ben negyedikek lettünk. Legutóbb 2016-ban vehetett részt nemzeti tizenegyünk Eb-n: csoportjában elsőként végzett, megelőzve Izlandot, a későbbi győztes Portugáliát és Ausztriát, a nyolcaddöntőben a belga válogatott ellen búcsúzott.
A magyar válogatott nem jutott ki a 2018-as vb-re, így Berndt Storck szövetségi kapitány 2017 őszén távozott. Az őt váltó belga Georges Leekens nem hagyott maradandó nyomot a magyar futballtörténelemben, négy barátságos meccsen elért három vereség és egy döntetlen után menesztették.
2018 júniusában vette kezdetét a Marco Rossi-korszak. A régóta Magyarországon élő, a Budapest Honvéddal bajnoki címet nyerő olasz szakember bátran nyúlt a kerethez, a következő években számos játékost kipróbált. Az Európabajnoki selejtezőkön a válogatott itthon 2-1-re megverte a világbajnoki ezüstérmes horvátokat és 1-0-ra az Eb-bronzérmes Walest, Szlovákiától azonban kétszer is kikapott, így negyedik lett csoportjában.
A Nemzetek Ligájában kiemelkedő játékkal idegenben 1-0-ra, hazai pályán pedig 2-0-ra vertük a törököket, Oroszországtól egy döntetlen mellett egyszer kikaptunk. Szerbiát a hazai döntetlen után idegenben vertük, így megnyertük a csoportunkat, és feljutottunk az A divízióba. A Rossi-csapat ezzel jogot szerzett az Eb-pótselejtezőn való részvételre, ahol először magabiztos játékkal 3-1 arányban felülmúlta a bolgár válogatottat, majd egy drámai találkozón Nego Loïc késői és Szoboszlai Dominik utolsó percben szerzett góljával megverte a 88 percig vezető izlandi válogatottat. A magyar nemzeti tizenegy ezzel ismét kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra. Rossi és olasz segítői kezdhettek magyarul tanulni – ez volt ugyanis a stáb ígérete kvalifikáció esetére.
A 2021-es évben eddig jól teljesített a nemzeti tizenegy: az első vb-selejtezőn 3-3-as döntetlent ért el a lengyel válogatottal, majd három győzelem következett San Marino, Andorra és Ciprus ellen. Az Írország elleni barátságos mérkőzést lapzártánk után rendezték. Most pedig következik a portugálok, a franciák és a németek elleni Eb-meccs. A magyar csapat jelenleg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ranglistájának 37. helyét foglalja el.
Válogatottunk sérülés miatt sajnos két kulcsjátékosát is nélkülözni kénytelen. A legígéretesebb magyar tehetség, a januárban az RB Leipzighoz igazoló Szoboszlai Dominik nem épült fel téli sérüléséből, ezért még a Bundesligában sem tudott szerepelni. Kalmár Zsolt, a csapat támadó középpályása pedig az Andorra elleni meccsen szenvedett térdszalagsérülést, és legkorábban októberben térhet vissza. Hangya Szilveszter is lemarad a tornáról, a Mol Fehérvár 27 éves balhátvédje ugyanis bokasérülést szenvedett. Szintén nem lesz ott az Eb-n a korábbi csapatkapitány, Dzsudzsák Balázs. Örömmel szerepelt volna a nemzeti csapatban, de a szövetségi kapitány kijelentette, hogy csak az első osztályban szerepelő labdarúgókat jelöli az Eb-keretbe, Dzsudzsák pedig a másodosztályú Debrecen játékosa.
Újoncként szerepelhet a válogatottban Hahn János, a Paks kiváló formában játszó, a szezonban 22 gólt és 5 asszisztot jegyző, 26 éves csatára, valamint Schön Szabolcs, a korábban az Ajax ifjúsági csapataiban is megforduló, tavasszal az MTK-ból Dallasba igazoló, mindössze 20 éves balszélső.
Magyarország mindenképp nyer
A magyar válogatott ugyan az Európa-bajnokság talán legnehezebb csoportjába került, az ország és a magyar foci jövője szempontjából talán épp világ- és Európa-bajnok ellenfeleink, a portugálok és a franciák, valamint a Puskás Arénában rendezett nyolcaddöntő résztvevőinek itteni szereplése hozhat óriási nyereséget. Szabados Gábor sportközgazdász a közelmúltban a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy Budapest imázsát mindenképp növeli a világsztárok érkezése.
Magyarországon ráadásul a járványügyi helyzetnek köszönhetően telt házzal rendezhetik meg a mérkőzéseket, ami amellett, hogy az idegenforgalomra és a vendéglátóiparra is jó hatással lesz, szintén ránk irányítja a figyelmet. Az országba külföldi állampolgárok az érkezésüket megelőző öt napban elvégzett két negatív covidteszttel vagy hat hónapnál nem régebbi megbetegedést igazoló dokumentummal léphetnek be.
A nagy csapatok ellen pályára lépő játékosaink szintén sokat nyerhetnek, hiszen egy-egy jó teljesítményt ilyenkor rengeteg, az Eb-re látogató játékosmegfigyelő és edző láthat, azaz a tehetséges fiatalok jó játékkal egy, a karrierjük következő lépcsőfokát jelentő szerződést is nyerhetnek.
***
Videóbíró
Az Eb-k történetében először alkalmazzák a videóbírót (video assistant referee – VAR). A nagyobb labdarúgótornákon 2018-tól alkalmazott eszköz a játékvezető munkáját kérdéses helyzetekben videófelvételek elemzésével segítő asszisztens. Ezek a következők lehetnek: nem egyértelmű tizenegyes-szituáció, gólt megelőző szabálytalanság, amely miatt a találat érvénytelen lehet, szabálytalanság miatt megítélt sárga vagy piros lap felülbírálata. A játékvezető dönt, igénybe veszi-e az asszisztens segítségét – amennyiben igen, megállítja a játékot –, és a végső döntést is ő hozza meg.
***
Érdekességek
Egészen 1976-ig csak négy csapat mérkőzött meg a kontinensviadalon. 1980-tól nyolc, 1996-tól tizenhat, 2016-tól pedig huszonnégy ország válogatottja vesz részt rajta.
Az Európa-bajnokságok történetében csak egyetlen országnak sikerült megvédenie a címét: Spanyolországnak 2012-ben – és a kettő között a világbajnoki címet is elhódította.
A világbajnokságokon megszokott rendszerrel szemben az Európa-bajnokságokon 1984 óta nem rendeznek bronzmérkőzést, így az elődöntőkben vesztes két csapat egyaránt harmadik helyezettként végez. Bronzérmeket azonban csak 2008-ban és 2012-ben osztottak.
Az Európa-bajnokság győztesének járó vándorkupa arról az Henri Delaunay-ről kapta a nevét, aki franciaországi játékos- és játékvezetői pályafutása után az UEFA első főtitkára lett, és elsőként vetette fel az Eb ötletét. A tiszta ezüstből készült, 8 kilogramm tömegű, 60 centiméter magas kupát négy évig a győztes labdarúgó-válogatott anyaszövetsége őrzi. A győztes csapatok nevét a hátuljára gravírozzák. A trófea a torna előtti bemutatásakor Romániában a nagy szél miatt a földre esett, de szerencsére nem sérült meg.
Az Eb hivatalos labdája az Adidas Uniforia Pro Official, egy hat panelből álló, hegesztett poliészter labda. Jóval közelebb áll a szabályos gömb formához, mint a klasszikus harminckét paneles labdák. Elnevezése a unity (egység) és a euphoria (eufória) szóból származik. A labdán olvasható a rendező városok neve.
Az Európa-bajnokság hivatalos dala Martin Garrix és az ír U2 zenekar két tagja, Bono és The Edge közös szerzeménye, amely a We Are The People címet viseli.
***
***
Nyitókép: MTI / Illyés Tibor