Vitézy bringás vívmányai szúrják Tarlós szemét

„A BKK, ami az elmúlt évek kerékpáros fejlesztéseiért is felelős, az ön gyermeke volt. Mit gondol arról, hogy a városvezetés most szétszereli?

A BKK létrehozása, pontosan abban a formájában, ahogy megvalósult, része volt a főpolgármester programjának. Most sokan állítják, hogy nem az lett belőle, amit akartak, pedig mindenki, akinek a döntése volt a BKK létrehozása, előre ismerte a részleteket. A főpolgármester különösen. 

Szerintem a BKK nagyon sikeres szervezet volt, méghozzá az elv miatt. Az elv miatt, ami látja: egy városnak nagyon sok eszköze van rá, hogy az emberek közlekedését alakítsa. Mi drágább, parkolni, vagy buszjegyet venni? Hogyan osztjuk el a köztereket? Van-e biciklisáv, buszsáv, vagy mindenhol az autók dominálnak? Hogyan osztjuk el a fejlesztési forrásokat? Villamospályát újítunk fel, vagy csak utakat? Odafigyelünk-e arra, hogy integráljuk a különféle megoldásokat? 

A BKK azért tudott nagyot lépni előre, mert megvolt az integrált szemlélete, mert együtt foglalkozott a közúti és a tömegközlekedéssel. A BKK nem részfeladatokat, hanem az egész városi közlekedést igyekezett optimalizálni, ez rendeződik vissza most a korábbi állapotba, amivel szakmailag igen nehéz volna egyetérteni. 

Tarlós István azt mondja, hogy a BKK, legalábbis ami megmarad belőle, továbbra is ellátja a koordináló szerepét, csak leválasztják róla a részegységeket. 

Most az történt, hogy a közúti ágazatot és a tömegközlekedési ágazatot egymástól szétválasztották. Az elv, amit a világ sok nagyvárosának sikeres példája alapján átültettünk Budapestre, ma már nem működik. Ez tény. Szerintem ez rossz irány. Azok a viták, amik a közlekedéspolitikában látszanak – például most a kerékpáros ügyben, de lehet, hogy más ilyen is lesz –, annak az eredményei, hogy megszűnt a komplex közlekedésirányítási rendszer. 

Ön milyen kerékpáros fejlesztéseket tartana fontosnak a következő évekre?

Van néhány nagyon komoly hálózati hiány Budapesten, amit érdemes lenne betoldani, ott van például a Nagykörút vagy a Rákóczi út–Kossuth Lajos utca. A Nagykörúton az út pici átrendezésével, a parkolás félig járdára, a fák közé tolásával a közúti kapacitás és a parkolók meghagyásával létesülhetne irányhelyes kerékpársáv. A Kossuth Lajos utcára és a Rákóczi útra készült terveket többször közzétettük, szélesebb járdák, kerékpársáv, buszsáv és forgalomcsillapítás volt a tervekben.

Szintén kész voltak a tervek a belső Üllői út fejlesztésére, a pénz is megvolt, de nem valósult meg, valamiért a főváros vezetői tavaly leállították ezt a beruházást. Az autóforgalom ott a töredékére csökkent, mióta nem lehet áthajtani a Kálvin téren keresztül az Erzsébet hídra, így van mód a belső szakasz átépítésére, nincs már ott szükség három sávra. Így a lakók kérésére a felszíni parkolás is kialakítható, és kerékpársáv is épülhetne. Ezeken túl a hidak átjárhatóságát meg kellene oldani, és a külvárosokban is sok fejlesztésre lenne szükség. 

Leállt a tömegközlekedés arra alkalmas járatain a kerékpárszállítás kialakítása. Mi ezt pilot jelleggel öt járaton bevezettük, de ez nem folytatódott. A 4-es metrón például minden további nélkül meg lehetne engedni, liftek vannak minden állomáson. A hegyvidéki buszjáratokon és a nagyobb távolságokat áthidaló külvárosi járatokon is érdemes lenne. Nem mondom, hogy mindenhol be kell vezetni; természetesen nem kell a 7-es buszon vagy a 4-es, 6-oson csúcsidőben. Bécsben, Berlinben és más nagyvárosokban jó példák vannak arra, hogyan lehet ezt finoman csinálni, de Budapesten nem történt ebben előrelépés. 

A Bubi bővítése a második ütemmel nagyon fontos lenne. A szerződés olyan, hogy a kerékpárok és a dokkolók számát minden további nélkül meg lehetne háromszorozni, a finanszírozást uniós forrásokból meg lehetne oldani. Bővítéssel a Bubit sokkal versenyképesebbé lehetne tenni. Elérné Kelenföldet, Zuglót, Újpestet, és az egész rendszer még a mainál is sikeresebb lenne. Tavaly 650 ezer Bubi-bérlés volt, a rendszer sikeres, érdemes volna folytatni.”