Munkahelyeket teremthet és életeket menthet a kerékpározás elterjedése

Az Unlocking New Opportunities (Új lehetőségek megnyitása) című tanulmány készítői szerint „a zöld és egészséges közlekedésbe” való befektetés nemcsak az egészségre van pozitív hatással, hanem gazdaságilag is kifizetődő. A tanulmányt az ENSZ két szakosított szervezetének hétfőn Párizsban kezdődött háromnapos tanácskozásán mutatták be, amelyen az európai közlekedési, egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek megvizsgálják, miként járul hozzá az innovatív közlekedéspolitika a munkahelyteremtéshez, az egészségesebb és zöldebb társadalom kialakításához.

„A hatékony közlekedési rendszer létfontosságú a modern gazdaságok működéséhez. Ugyanakkor a közlekedés súlyosan károsíthatja a környezetet és az egészséget. Ezért egy bátor párizsi nyilatkozat elfogadására szólítunk fel, kormánybefektetéseket sürgetünk a zöld és egészséges közlekedésbe. Ezek a befektetések óriás mértékben lennének kifizetődőek, új munkahelyeket teremtenének, több mozgást végző, egészségesebb embereket, kevesebb közlekedési balesetet idéznének elő, kevesebb lenne a zaj és jobb a levegő minősége” – idézte Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója felszólalását a tanácskozás megnyitóján a ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) honlapja.  

A jelentésből kiderül, hogy a WHO európai térségében a közlekedés okozta légszennyezés évente mintegy 500 ezer elhalálozásért felelős. Közlekedési balesetekben évente 90 ezer ember hal meg idő előtt. Hetvenmillió embert érint a túlságosan hangos utcai zaj. Európában és Észak-Amerikában a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 24 százalékáért felelős. A mozgásszegénységet előidéző közlekedés évente mintegy egymillió elhalálozáshoz járul hozzá.

A tanulmány szerint Koppenhága az európai kerékpározás egyik „vezető hatalma”, a dán fővárost egyedül a hollandiai Amszterdam előzi meg e téren. Koppenhágában az összes városi közlekedés 26 százalékát a kerékpározás teszi ki, Amszterdamban 33 százalékot. Ez a szint nagyságrendekkel több a többi európai nagyvárosénál. (Berlin 13, Bern 11, Ljubljana 10, Bécs 6, Brüsszel, Oslo, Varsó és Zágráb 5, Budapest csak egy százalék.)

A szakemberek kiszámolták, hogy ha minden európai országban egy nagyváros elérné a koppenhágai szintet, az átlag 76 ezer plusz munkahelyet teremthetne a térségben. Ezek az emberek a kerékpárkölcsönzésben, karbantartásban, a kerékpárosok számára ruházat és kellékek gyártása terén dolgozhatnának. Budapest esetében ez 1981 új munkahelyet teremthetne és évente 298 ember életét lehetne megmenteni.