Hétfőn nyílt meg a Bicikliváros című kiállítás a Néprajzi Múzeumban. A szeptember 28-ig megtekinthető tárlat a budapesti és a szabadkai kerékpározás történetét mutatja be a 19. század második felétől kezdve napjainkig.
A budapesti és a szabadkai kerékpározás történetét mutatja be tárgyak, szövegek és fotók segítségével a Bicikliváros című kiállítás, amely április 14-én, hétfőn nyílt meg a budapesti Néprajzi Múzeumban. A szeptember 28-ig látogatható Bicikliváros. Szabadka - Budapest című tárlat a történeti vonatkozások feltárása mellett azzal is foglalkozik, hogy egy hétköznapi jármű miként válik különböző közösségek, szubkultúrák meghatározó jegyévé – közölte a múzeum az MTI-vel.
A Szabadkai Városi Múzeumban 2011-ben rendezték A biciklisek városa – A kerékpár történeti, néprajzi és művészeti aspektusai Szabadkán című kiállítást, amely áprilistól a Néprajzi Múzeumban lesz megtekinthető a budapesti kerékpáros kultúrát bemutató anyaggal együtt. A két különálló, de egymástól elválaszthatatlan tárlat elsősorban a városi kerékpározás bemutatását, népszerűsítését tűzte ki célul, emellett társadalmilag érzékeny témákat is felvet.
A Bicikliváros tárgyak, szövegek és fotók segítségével ismerteti meg a közönséggel a kerékpározás történetét a 19. század második felétől kezdve. A klubok, sportesemények bemutatása mellett nagy hangsúlyt kap a Partizán Kerékpárgyár, Weiss Manfréd és a Csepel gyár története, valamint a különböző mesterek, boltok, javító- és építőműhelyek megjelenítése is. Az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy a 20. században a kerékpár hogyan vált munkaeszközzé, sportszerré, divatos kiegészítővé, a városi identitás fontos elemévé.
A kiállításnak fontos része a kortárs városi biciklis kultúra bemutatása, amelynek mérföldköve volt a Critical Mass Budapest elnevezésű, 2004-ben indult kerékpáros demonstráció. Hasonló szerepet tölt be az évenként megrendezett szabadkai biciklis felvonulás, a Trimbi is. A tárlat létrejöttét és a kapcsolódó programok megszervezését városi biciklis szervezetek, közösségek és egyének is segítették.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Jó, hogy vannak nekünk.
Őrsi Gergelynél betelt a pohár a fővárosi vezetés bénázása miatt.
A fideszes politikus nők ragadtak végül lapátot, és igyekeztek orvosolni a problémát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
