Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben stagnálást mutat, mindössze 0,0-0,1%-os lehet a GDP-növekedés üteme. A továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán a német gazdaság az első negyedévben 0,8%-kal esett vissza, majd a második negyedévben 0,1%-kal, a harmadikban pedig 0,2%-kal emelkedett éves alapon a nyers adatok szerint. A német feldolgozóipar gyenge teljesítménye – a szoros gazdasági kapcsolatok következtében – számottevő kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai ipari- és exporttevékenységet illetően is, ugyanis a hazai feldolgozóipar német felvevőpiacoktól való függése 25-35% között mozog. A magyar ipari termelés volumene az elmúlt időszakban – a német dinamikát lekövetve – csökkent éves összevetésben, ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő exportorientált alágazatok kibocsátása esett vissza.
Kína bővülése lassult, gazdasági lehetőségeket jelentenek a közép-ázsiai országok
2024 első három negyedévében a kínai gazdaság növekedési dinamikája elmaradt a 2023-as bővülés ütemétől. Miközben az első három hónapban a feltámadó export és az erőteljes ipari aktivitás hatására éves alapon 5,3%-kal bővült a kínai GDP, addig a második és a harmadik negyedévben a gyenge belső kereslet következtében rendre 4,7%-ra, illetve 4,6%-ra lassult a növekedési ütem.
A Magyarország szempontjából gazdasági lehetőségeket rejtő közép-ázsiai országok GDP-növekedése 2024-ben 4,7%-kal emelkedhet, amelyet 2025-ben további 5,2%-os bővülés követhet az Ázsiai Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése alapján. Az intézmény 2024. áprilisi előrejelzéséhez képest mind a 2024-es, mind a 2025-ös prognózisát kis mértékben megemelte a régióban megfigyelt robosztus gazdasági növekedés hatására.
A nyugat-balkáni régió külső pozíciójának romlását az európai uniós kereskedelmi partnerek alacsony növekedése okozza