Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy Joe Cohen.
Magyarország egyik meghatározó tudományos programsorozata, az MVM Future Talks idén ötödik éve feszegeti a jövőt érintő legizgalmasabb kérdéseket. Idén az emberi élet drasztikus meghosszabbítása kerül a sorozat középpontjába. Az MVM Future Talks két nagykövete, Wossala Rozina és Szirmai Gergely az elmúlt hónapokban, egy-egy dokumentumfilmes stábbal kiegészülve, a hosszú élet titkát és a technológiai fejlődés határait kutatták, miközben bejárták a világot. A techvilágban és az egészségtudományban úttörőnek számító kezdeményezéseket bemutató filmek már megtekinthetők az mvmfuturetalks.hu oldalon.
Wossala Rozina filmjében a biohackingre és az egyéni életmódváltás lehetőségeire összpontosít. A film rávilágít, hogy az ember milyen módszerekkel, étrendekkel, életmódbeli változtatásokkal és genetikai eszközökkel járulhat hozzá saját élettartamának, akár extrém mértékű meghosszabbításához. A dokumentumfilm a legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól kezdve a régi, jól bevált wellness tradíciókon alapuló megoldásokig veszi sorra azokat a lehetőségeket, amelyek közvetlenül támogatják a várható élettartam évtizedekkel való meghosszabbítását. A vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség eközben olyan világhírű szakértőkkel és technológiai úttörőkkel beszélget, mint Giulia Enders, Raymond McCauley, Teemu Arina vagy Joe Cohen, akik munkájukkal harcba szálltak az idő kerekével. A dokumentumfilmben Rozina saját bőrén tapasztalja meg, mi a hosszú élet ára, amikor ellátogat Hollywood egyik ismert biohacker szalonjába, ahol egy elektromágneses agyi stimulációs kezelésen vesz részt, és egy különleges vibroakusztikus terápiával is lassítják a természetes öregedés folyamatát.
A másik dokumentumfilmben Szirmai Gergely ás a transzhumanizmus mélyére. A film középpontjában az ember-gép kapcsolat, a bionikus implantátumok, a nanorobotika és a cyberpunk világok valósággá válása áll. A youtuber például kipróbálja a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban, hogy miként lehet gondolatokkal irányítani egy számítógépes programot. Filmjében ugyanakkor technológiai és az etikai kérdéseket is felvet, beleértve a privát szféra sérülékenységét és az emberi identitás határait.
Az ismert kritikus és utazó riporter a téma szakértőivel, köztük Lévay Györggyel, Ulbert Istvánnal és Köllőd Csaba Mártonnal beszélget azokról a technológiai fejlesztésekről, amelyek nemcsak az ember fizikai képességeinek kiterjesztését, de hosszabb életet is ígérnek.
A két témával kapcsolatos különböző álláspontokat hazai szakértők ütköztetik majd az évad utolsó elemét jelentő tudományos talk show-ban, amelyet a nézők az eddigi éveknek megfelelően ezúttal is élő online streamként követhetnek majd október 11-én 18 órától az mvmfuturetalks.hu oldalon.
(X)
Fotó: MVM Zrt.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Resperger István ezredes arra hívta fel a figyelmet, bár jelenleg alig van mozgás az orosz-ukrán fronton, a fagyok beálltával ez megváltozhat.
A KIX beszippant. A KIX fojtogat és otthagy a tehetetlenség fájdalmával. A pesti mélyszegénység gyerekeinek megrendítő „így jöttem” filmje ez, az ártatlanság elvesztéséé és az ítélkezéssel való szembenézésé. A kollektív felelősségé.
Szlovákiából sem kértek.
A szlovákiai magyarok legnagyobb közössége a DAC-szurkolóké, az egyesület a felvidéki magyarság megmaradásának és identitásának szimbóluma.
A közgazdász úr ennek fényében jobban tette volna, ha a károgás helyett inkább csendben marad.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
