Akad egy kereskedési rendszer, amelynek negatív a karbonlábnyoma (X)

A szén-dioxid kibocsátás költsége sok termék, így a villamos energia árában is megjelenik. Az erőművek ugyanis más üzemekhez hasonlóan az emisszió minden tonnájáért fizetnek az erre szolgáló kereskedési rendszerben, ahol a kibocsátást fedező kvótáknak saját árfolyama van, mint más árupiaci termékeknek. Magyarország meghatározó villamosenergia-nagykereskedőjeként az MVM Partner Zrt. jelentős tapasztalatokat szerzett e téren.

Az Európai Unióban működő üvegházhatású gázt (ÜHG) kibocsátó ipari és energiatermelő létesítményeknek, valamint légi- és vízijármű-üzemeltetőknek szén-dioxid- (emissziós) kvótákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek az ÜHG-kibocsátásra. A CO2 emissziós kvóták kiosztása és kereskedelme az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (EU ETS) történik, amelyben az érintettek - egyes, az Unió iparának globális versenyképességét megőrizni hivatott kivételektől eltekintve - bizonyos árfolyamon juthatnak hozzá a kvótákhoz. (2027-ől az EU ETS2 is elindul, amely az ingatlanok, a közúti közlekedés és más szegmensek dekarbonizációját segíti elő.)

A kvóták beszerzése a nagy kibocsátók esetében jókora kiadással jár, így a rendszer a karbonlábnyomukat csökkentő folyamatos fejlesztésre kényszeríti az érintetteket. A villamosenergia-szektorban a kvóták árfolyamának alakulása és beszerzésük költségei az ellátásbiztonság fenntartása szempontjából még mindig nélkülözhetetlen fosszilis tüzelésű erőművek működésére hat a legerőteljesebben.

A 2005-től működő rendszerben a hatékonyság javítása érdekében több hullámban jelentős reformok valósultak meg. A piacon forgó kvóták számának csökkentésével mérsékelték a túlkínálatot, a 2013-2017-es időszakban mindössze 5 euró körüli árfolyam pedig emelkedésnek indult, és jelenleg 70 euró körül alakul. Az éves összkvóta mennyiség is folyamatosan csökkentésre kerül, ráadásul az eddig éves 2,2 százalék helyett idéntől 4,3 százalékkal, ezt nevezzük lineáris csökkentési tényezőnek.

Az érintettek elsősorban a rendszeres árveréseken juthatnak a kvótákhoz, de a másodlagos piacon, azaz tőzsdén vagy azon kívüli kereskedés (OTC) keretein belül is beszerezhetik azokat közvetlenül a többlettel rendelkező létesítményektől, kereskedőktől vagy spekulatív befektetőktől.

Az EU ETS az Unió egyik legfontosabb eszköze a 2030-as, (az 1990-es szinthez viszonyítva) 40%-ról 55%-ra emelt kibocsátáscsökkentési cél teljesítéséhez, amihez a rendszer hatálya alá tartozó emissziót az évtized végéig 62%-kal kell visszafogni 2005-höz képest. Becslések szerint az EU ETS 2005 óta 47%-kal csökkentette az általa lefedett mintegy 11 ezer létesítmény emisszióját.

Az Unió jelenlegi kibocsátás-csökkentési cél ajánlása 2040-re 90% az 1990-es évhez viszonyítva, amit a jelenlegi Európai Bizottság elengedhetetlennek lát a 2050-es klímavédelmi célkitűzés eléréséhez, ami nem kevesebb, mint az EU kibocsátássemleges gazdasággá alakítása.

A célok eléréséhez egyéb szabályozási eszközöket is bevet az Európai Unió, például az energiahatékonyság és a megújuló alapú energiatermelés területén. Mivel ezek egymást részben átfedő intézkedések, így például a nap- és szélerőművek gyors ütemű elterjedése némileg visszafogja a keresletet a szén-dioxid kvóták iránt. Emellett átmenetileg az is okozhatja a korrekciót a korábbi tonnánkénti 100 eurós szinthez képest, hogy a rendszer indulása óta megszokott április 30-ai elszámolási határidőt idéntől szeptember 30-ra tolta ki az Unió, így ráérnek még a kibocsátók bevásárolni tavalyi emissziójuk fedezésére. A túlkínálat abból is adódik továbbá, hogy a RePowerEU csomag pénzügyi alapját részben (20 milliárd euró értékben) kvótaértékesítésből teremti elő az EU, ami a későbbi évekből előre hozott aukciós mennyiségének jelenlegi árverezését jelenti. Ebből arra lehet következtetni, hogy míg ez jelenleg átmenetileg lenyomja a kvóta árát, később szűkösebb kínálatot fog eredményezni. Mindenesetre a piaci többlet kordában tartásáról az ún. piacstabilitási tartalék (MSR) gondoskodik, amely mechanizmus minden évben, a piaci többlet 24 százalékának megfelelő mennyiségű kvótát kivezeti a piacról az említett tartalékba, ami árstabilizációs céllal később visszavezethető. Addig is aktuálisan a napon belüli ármozgást leginkább a következő havi szállítású TTF gáz ára befolyásolja.

(X)

Fotó: MVM Partner