Évtizedek óta tartó intenzív verseny hajtja az árharcos multik inflációellenes árképzését.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagjai közt megtalálható nemzetközi élelmiszerláncok többsége már a 90-es évek óta jelen van a hazai piacon. Az Auchan, a PENNY, a SPAR és a Tesco már 25 éve versenyeznek a vásárlók kegyeiért, a 2000-es évek elején pedig az Aldi és a Lidl is csatlakozott melléjük. Az évek során az áruházláncok hálózata folyamatosan nőtt, ami tovább fokozta a kínálatot és a vásárlók érdekeit szolgáló versengést. A verseny aktuális állásáról pedig mindig a vásárlók döntenek.
Nehezített pályán játszanak
Hogy az árharcos multik meddig tudnak elmenni az alacsony árak versenyében, az nagymértékben függ a piaci körülményektől és szabályozásoktól. A kereskedelemben a legnagyobb költségtételt a forgalmazott termékek beszerzési ára jelenti, amely a 2022 év végi – 2023 év eleji időszakban jelentősen megnövekedett. Egyes számítások szerint így akár 50 százalékot is meghaladó mértékben játszhatott szerepet az élelmiszerek és a mindennapi árucikkek drágulásában. Ezt tetézte az energia és az üzemanyag árának emelkedése is, amely a működési és szállítási költségeket, ezáltal pedig a fogyasztói árakat fokozta. A forint gyengülése és az árstop okozta hirtelen megnövekedett, mesterséges kereslet szintén mind hozzájárultak a tartós áremelkedéshez.
Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is döntő szerepet játszik. Jó példa erre, hogy a januártól csökkenő beszerzési árak szinte azonnal visszaköszöntek az üzletek áraiban. Az év első felétől több árucikk olcsóbban került a multik polcaira, köztük számos tejtermék, az étolaj, a kávé, a búzaliszt, a száraztészta, a tojás, a rizs vagy a fűszerek.
Együttes erővel az infláció letöréséért
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagjai közötti árverseny évtizedek óta töretlenül működik. A multinacionális kiskereskedelmi láncok folyamatosan figyelik és inspirálják egymást az árcsökkentésben. A kötelező akciós rendszer keretein jóval túlmutatóan hetente több ezer kedvezményes árú termékkel várják a vásárlókat, és több száz termék árát tartják tartósan alacsonyan. A spórolást segítő, család- és nyugdíjastámogató kedvezmények átlagos mértéke 20-25 százalék, az akciók számtalan esetben meghaladják az előírt 15 százalékot.
Minden hónapban összesen több mint 100 millió vásárlási tranzakció zajlik a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedők üzleteiben és online felületein, amelyek együttesen lefedik az egész országot. A multinacionális láncok az inflációellenes védőháló fenntartása érdekében havonta több 10 milliárd forintot fektetnek be a vásárlók kiadásainak csökkentésébe. Hűségprogramjaikon keresztül a rendszeresen visszatérő vásárlóknak még több árengedményt kínálak, amit a vevők 30 százaléka ki is használ. Választásaikkal ugyanis napról napra ők döntik el, kinek szavaznak bizalmat.
Az oldalon elhelyezett tartalom az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásainak megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a Mandiner szerkesztősége nem vett részt.
(X)
Fotók: Országos Kereskedelmi Kamara
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
