A brazil elnöknek eközben belföldön számos problémával kell megküzdenie. Az egykor Barack Obama által „a világ legnépszerűbb politikusának” nevezett államfő népszerűsége meredeken csökken:
a támogatottsága Brazíliában 40 százalék körül mozog, ami a legalacsonyabb érték az eddigi három ciklusa alatt.
Májusban a LatAm Pulse közvélemény-kutató szerint 54 százalékra nőtt az elutasítottsága, vagyis úgy tűnik, hiába volt sikeres évekkel ezelőtt – 2003-tól 2010-ig volt először hatalmon –, a modern kori kihívásokkal nem képes megküzdeni a jelenlegi instabil nemzetközi környezetben. Sokan úgy vélik, régebben képes volt felismerni a saját sebezhetőségét, így könnyen alkalmazkodott a politika sodrának változásaihoz, de mára elveszítette ezt a képességét, sőt a saját tanácsadóira is egyre kevésbé hallgat.
Az első ciklusai alatt bevezetett olyan szociális intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a szegénység és az éhezés. Tette mindezt a költségvetés egyensúlyban tartásával, megnyerve a brazil munkásosztály szimpátiája mellett a befektetőkét is. Az ilyen sikerek megnyugtatták a piacokat és erősítették Lula nemzetközi megítélését is, miután sokan attól tartottak, hogy az általa képviselt szocialista irányvonal megrendítheti a Washington által diktált gazdasági és politikai világrendet. Hozzá kell tenni, hogy a sikert az akkori globális nyersanyagboom is hajtotta.
Aztán 2010-ben 90 százalékos támogatottság mellett hagyta ott az elnöki pozíciót, és akkor a brazil gazdaság, úgy tűnt, felülkerekedhet az Egyesült Királyságén és Franciaországén is. A nagyhatalmak közé való felemelkedés elérhetőnek tűnt. Habár ezt az esélyt az azóta eltelt évtized politikai és gazdasági zűrzavara lerombolta, a 2023-ban hivatalába visszatérő elnöktől sokan a korábban megkezdett munka folytatását várták – és a kampány során Lula épített is a nosztalgiafaktorra.