Lula szenvedései: régi recept, új világ

A brazil kormány elítélte az Izrael és Egyesült Államok által Iránban végrehajtott légicsapásokat, illetve az iszlám köztársaság szuverenitásának és a nemzetközi jog megsértésének nevezte a támadásokat. Ez azonban nem az első éles megnyilvánulás volt az elmúlt időkben, ami brazil részről a nyugati szövetségeseket célozta.  

Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Donald Trump amerikai elnök kapcsolata nem meglepő módon meglehetősen rossz, nemcsak ideológiai okok, hanem Brazíliaváros Pekinghez való közeledése és a BRICS+ melletti elköteleződése miatt. A brazil elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping május 10-én több mint 30 beruházási megállapodást írt alá – infrastrukturális projektek, kikötőfejlesztések és repülőgépek vásárlásával kapcsolatban. Emellett a mesterséges intelligencia (MI) területén való együttműködésről és egy közel 30 milliárd értékű devizacseréről is megegyeztek. Ezeket követően Lula jelezte, nem félnek Washington megtorlásától, hiszen „lehetetlen, hogy egy Brazília méretű ország tartson ettől. Trump csinálhatja, ami szerinte jó az USA-nak, mi pedig azt fogjuk tenni, ami szerintünk jó Brazíliának”.  

Rekordalacsony támogatottság 

Ez a határozottan negatív hangnem nemcsak hogy kiélezi az ellentéteket Brazília és a nyugati szövetségesek között, sok szakértő szerint Lula egyre inkább világossá teszi, hogy melyik irányban kötelezte el az országát. „Kína minél inkább a saját külpolitikai eszközévé teszi a BRICS-et, míg Oroszország minél inkább arra használja, hogy legitimitást nyerjen az ukrajnai háborúhoz, annál nehezebb lesz Brazília számára a függetlenség státuszát mutatni” – fogalmazott Matias Spektor, a São Pauló-i FGV egyetem oktatója. 

Ráadásul miután Lula a tavalyi amerikai elnökválasztáson nyíltan Joe Bident támogatta, Trump hivatalba lépése óta semmit sem tett azért, hogy valamilyen formában közös nevezőt találjon a régi-új amerikai elnökkel. Inkább azt igyekszik kihasználni, hogy az Egyesült Államokba mint kereskedelmi partnerbe vetett globális bizalom megrendült. Az ideológiai ellentétek miatt Javier Milei argentin elnökkel sem állt szóba, helyette a régió vezetői közül inkább az autoriter Nicolás Maduróval, Venezuela elnökével tart fenn jó kapcsolatokat. 

A brazil elnöknek eközben belföldön számos problémával kell megküzdenie. Az egykor Barack Obama által „a világ legnépszerűbb politikusának” nevezett államfő népszerűsége meredeken csökken:  

Májusban a LatAm Pulse közvélemény-kutató szerint 54 százalékra nőtt az elutasítottsága, vagyis úgy tűnik, hiába volt sikeres évekkel ezelőtt – 2003-tól 2010-ig volt először hatalmon –, a modern kori kihívásokkal nem képes megküzdeni a jelenlegi instabil nemzetközi környezetben. Sokan úgy vélik, régebben képes volt felismerni a saját sebezhetőségét, így könnyen alkalmazkodott a politika sodrának változásaihoz, de mára elveszítette ezt a képességét, sőt a saját tanácsadóira is egyre kevésbé hallgat.  

Az első ciklusai alatt bevezetett olyan szociális intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a szegénység és az éhezés. Tette mindezt a költségvetés egyensúlyban tartásával, megnyerve a brazil munkásosztály szimpátiája mellett a befektetőkét is. Az ilyen sikerek megnyugtatták a piacokat és erősítették Lula nemzetközi megítélését is, miután sokan attól tartottak, hogy az általa képviselt szocialista irányvonal megrendítheti a Washington által diktált gazdasági és politikai világrendet. Hozzá kell tenni, hogy a sikert az akkori globális nyersanyagboom is hajtotta. 

Aztán 2010-ben 90 százalékos támogatottság mellett hagyta ott az elnöki pozíciót, és akkor a brazil gazdaság, úgy tűnt, felülkerekedhet az Egyesült Királyságén és Franciaországén is. A nagyhatalmak közé való felemelkedés elérhetőnek tűnt. Habár ezt az esélyt az azóta eltelt évtized politikai és gazdasági zűrzavara lerombolta, a 2023-ban hivatalába visszatérő elnöktől sokan a korábban megkezdett munka folytatását várták – és a kampány során Lula épített is a nosztalgiafaktorra. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/AP/Ettore Chiereguini

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.