A brazil kormány elítélte az Izrael és Egyesült Államok által Iránban végrehajtott légicsapásokat, illetve az iszlám köztársaság szuverenitásának és a nemzetközi jog megsértésének nevezte a támadásokat. Ez azonban nem az első éles megnyilvánulás volt az elmúlt időkben, ami brazil részről a nyugati szövetségeseket célozta.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Donald Trump amerikai elnök kapcsolata nem meglepő módon meglehetősen rossz, nemcsak ideológiai okok, hanem Brazíliaváros Pekinghez való közeledése és a BRICS+ melletti elköteleződése miatt. A brazil elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping május 10-én több mint 30 beruházási megállapodást írt alá – infrastrukturális projektek, kikötőfejlesztések és repülőgépek vásárlásával kapcsolatban. Emellett a mesterséges intelligencia (MI) területén való együttműködésről és egy közel 30 milliárd értékű devizacseréről is megegyeztek. Ezeket követően Lula jelezte, nem félnek Washington megtorlásától, hiszen „lehetetlen, hogy egy Brazília méretű ország tartson ettől. Trump csinálhatja, ami szerinte jó az USA-nak, mi pedig azt fogjuk tenni, ami szerintünk jó Brazíliának”.
Rekordalacsony támogatottság
Ez a határozottan negatív hangnem nemcsak hogy kiélezi az ellentéteket Brazília és a nyugati szövetségesek között, sok szakértő szerint Lula egyre inkább világossá teszi, hogy melyik irányban kötelezte el az országát. „Kína minél inkább a saját külpolitikai eszközévé teszi a BRICS-et, míg Oroszország minél inkább arra használja, hogy legitimitást nyerjen az ukrajnai háborúhoz, annál nehezebb lesz Brazília számára a függetlenség státuszát mutatni” – fogalmazott Matias Spektor, a São Pauló-i FGV egyetem oktatója.
Ráadásul miután Lula a tavalyi amerikai elnökválasztáson nyíltan Joe Bident támogatta, Trump hivatalba lépése óta semmit sem tett azért, hogy valamilyen formában közös nevezőt találjon a régi-új amerikai elnökkel. Inkább azt igyekszik kihasználni, hogy az Egyesült Államokba mint kereskedelmi partnerbe vetett globális bizalom megrendült. Az ideológiai ellentétek miatt Javier Milei argentin elnökkel sem állt szóba, helyette a régió vezetői közül inkább az autoriter Nicolás Maduróval, Venezuela elnökével tart fenn jó kapcsolatokat.