Csakhogy az orosz földgáz az EU fosszilistüzelőanyag-importjának még mindig a 14 százalékát teszi ki (az ukrajnai háborút megelőzően ez 40 százalék körül volt). Tavaly a behozatal 18 százalékkal növekedett 2023-hoz képest – 38-ról 45 milliárd köbméterre –, ami nem igazán illeszkedik a blokk azon elképzeléséhez, miszerint 2027-ig teljesen megszüntetik az importot.
A megvásárolt mennyiség leginkább Olaszország (+4 milliárd köbméter), Csehország (+2 milliárd) és Franciaország (+1,7 milliárd) esetében növekedett, míg Szlovákia, Németország és Magyarország esetén csökkent az import, 1,01, 1,06, valamint 1,73 milliárd köbméterrel.
Az említett növekedés leginkább az orosz LNG-vásárlásoknak köszönhető, ami az idén is egyre nagyobb mennyiségű: februárban naponta átlagosan 74,3 millió köbmétert importált az unió, ami havi alapon 11 százalékos bővülés.
Ez többek között az árnyékflotta működése és az orosz LNG „fehérre mosása” miatt lehetséges. Németország például bár megtiltotta az orosz LNG közvetlen importját, ennek ellenére más európai kikötőkön keresztül vásárolják azt, mivel az EU belső földgázpiaca átláthatatlan és nem transzparens.
A leválást az sem segítette, hogy eddig a tervezetig, az Európai Bizottság ígérete ellenére, már kétszer elhalasztották az orosz energiafüggőség felszámolásáról szóló útmutatás közzétételét. Most úgy tűnik, megkezdődik a jogi háttér megteremtése és a leválás gyakorlati elősegítésére való törekvés.