Egy kínai kutatás szerint súlyos egészségügyi kockázatok elé nézhetnek a világ rizsfogyasztói. A hőmérséklet-emelkedés és a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése miatt ugyanis jelentősen megugorhat a mérgező arzén mennyisége a rizsben.
Az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán az időjárási szélsőségekben vagy a terméshozamok csökkenésében mutatkoznak meg. Egy a The Lancet Planetary Health folyóiratban publikált kínai állami finanszírozású kutatás szerint a globális felmelegedés és a légköri szén-dioxid-szint emelkedése jelentősen növeli a rizsszemekben felhalmozódó arzén mennyiségét. Ez a felfedezés különösen aggasztó, mivel a rizs a világ népességének csaknem fele számára alapvető élelmiszer, és már most is a szervetlen arzén legfőbb étrendi forrása.
A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy az arzénnal egyre jobban terhelt rizs több tízmillió ember életét fenyegetheti rákos és más súlyos betegségekkel.
A kutatás nem valami „villámfelméres”, hiszen 2014 és 2023 között zajlott Kína egyik legfontosabb rizstermesztő régiójában, a Jangce-delta térségében. A vizsgálat során a Free-Air CO2 Enrichment (FACE) technológiát alkalmazták, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy valós terepi körülmények között szimulálják a jövőbeli éghajlati viszonyokat. A kísérletek során a légköri szén-dioxid koncentrációját 200 ppm-re, a hőmérsékletet pedig 2 °C-kal emelték meg, ami megfelel a 2050-re várható klímaváltozási forgatókönyveknek. A The Lancet Planetary Health folyóiratban publikált felfedezés azért különösen aggasztó, mivel az arzénnal terhelt rizs globális egészségügyi válságot idézhet elő.
A kutatók 28 különböző rizsfajtát vizsgáltak, és megállapították, hogy a megemelkedett CO₂-szint és hőmérséklet szinergikus hatással van a rizsszemek arzéntartalmára. A szervetlen arzén koncentrációja jelentősen nőtt, különösen az elárasztásos módszerrel termelt rizsben, amely vízben terem. A jelenség hátterében a talaj biogeokémiai tulajdonságainak megváltozása áll: a melegebb és magasabb CO₂-tartalmú környezet elősegíti az arzén redukált, mérgezőbb formáinak kialakulását, amelyeket a rizsnövény könnyebben felvesz.
A szervetlen arzén krónikus expozíciója (vagyis a mérgező elemnek való tartós kitettség) pedig súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A kutatás kiemeli, hogy
a jelentős és hosszú távú arzénbevitel növeli a tüdő-, a hólyag- és a bőrrák kockázatát, emellett összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel, valamint immun- és idegrendszeri zavarokkal is.
A kutatók hét jelentős rizsfogyasztó országra (Banglades, Kína, India, Indonézia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Vietnám) modellezték a klímaváltozás hatásait 2050-ig, és az eredmények szerint az arzénbevitel olyan mértékben nőhet, hogy az több tízmillió rákos megbetegedést és más jelentős egészségügyi problémákat okozhat. Az Inside Climate News cikke szerint
a világ népességének fele számára a rizs az elsődleges kalóriaforrás, így az arzénnal kapcsolatos kockázatok növekedése minden eddiginél sürgetőbb cselekvést igényel.
A kutatás azért is úttörő jelentőségű, mert korábban nem vizsgálták együttesen a CO₂-szint és a hőmérséklet emelkedésének az arzénfelhalmozódásra gyakorolt hatását valós terepi körülmények között. Emellett a kutatók először modellezték ilyen átfogóan az egészségügyi következményeket, figyelembe véve a globális rizsfogyasztási szokásokat. Az eredmények most egyértelműen rávilágítanak arra, hogy az éghajlatváltozás hatásai messze túlmutatnak a mezőgazdasági termelékenység csökkenésén, és az élelmiszer-biztonság új dimenzióit érintik. Az sem meglepő, hogy ez a probléma különösen súlyos azokban az országokban, ahol a rizs a napi étrend alapvető része, és ahol az arzénnal szennyezett talaj vagy öntözővíz már most is gondot okoz. Bangladesben például a talajvíz arzéntartalma régóta ismert probléma, a klímaváltozás pedig tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
A kutatás több stratégiát javasol az arzénterhelés csökkentésére. Az egyik legfontosabb az alternatív vízgazdálkodási technikák alkalmazása, például a szakaszos elárasztásos módszer, amely csökkenti az arzén oldhatóságát a talajban. Emellett szükség van arzénellenállóbb rizsfajták kifejlesztésére, amelyek kevésbé veszik fel a talajból a mérgező anyagot. A fogyasztók számára rövid távú megoldás lehet a rizs főzési módjának megváltoztatása: a bőséges vízben való főzés és a főzővíz eltávolítása akár 30-50 százalékkal csökkentheti az arzénkoncentrációt – írják a kutatók.
Hosszú távon azonban az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodási stratégiák bevezetésére egyaránt szükség van. Mivel a világ még mindig a klímaváltozás elleni küzdelem korai szakaszában tart, így e kutatás is sürgős figyelmeztetésként szolgál. Ha nem cselekszünk időben, az arzénnal terhelt rizs olyan hosszú távú egészségügyi válságot okozhat, amely százmilliók életét befolyásolhatja.
(Források: The Lancet; Inside Climate News)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Luong Thai Linh
A költségvetést biztosan megborítaná és valószínűleg még csak kézzelfogható árcsökkentést sem sikerülne elérni, ha elkezdene az ellenzéki párt játszani az ÁFA mértékekkel. A Tisza még a belsőbb körökből is kapott az ÁFA csökkentése miatt kritikát.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
Célkeresztben az úgymond egészségtelen élelmiszerek és egyes alkoholos italok is.
A miniszterelnök elárulta, hogy jelenleg ennek a bevezetési rendjén dolgoznak.
„Diplomáciai csatornákon keresztül fogjuk követelni...”
