Pincehideg rémálom: Trump 200 százalékos vámja tönkreverheti Európát.
Hatalmas pánik tört ki a francia, olasz és spanyol bortermelők körében, amikor Trump 200 százalékos vámmal kezdett fenyegetőzni a blokk borainak és egyéb szeszes italainak szegmensében, válaszul az Európai Bizottság lehetséges bosszúvámjaira – amit pedig az amerikai elnök alumínium- és acélimportra kivetett 25 százalékos tarifái váltottak ki. Trump azért célozta meg az európai palackokat, mert az EB bosszúvámjainak az egyik kiszemeltje az amerikai whiskey volt (amit ráadásul a hagyományosan republikánus, ez esetben az elnököt messzemenőkig támogató államokban gyártanak.)
Bár a hatásos lobbinak köszönhetően Ursula von der Leyen csapata végül április közepére tolta ki az eredetileg április 1-jére ígért vámok életbelépését, a termelők a bizonytalanság miatt nem tudják beárazni az exportra szánt szállítmányokat, vagyis a kereskedelem már a vámrendeletek élesedése (vagy nem élesedése) előtt kritikusan lelassult. A helyzetet súlyosbítja, hogy a vámháború egy olyan pillanatban eszkalálódik, amikor a fogyasztás egyébként is drasztikusan esik.
A francia exportőrök kétségbeesetten lobbiznak tovább az Európai Bizottságnál, hogy rávegyék: vegye le a bosszúvámlistáról az amerikai bourbont, így kerülve el, hogy Trump haragja az európai bortermelőkre zúduljon. Az EB azonban más megoldást keres: a vámháború elkerülése helyett célzott intézkedéseken gondolkodik az ágazat versenyképességének megmentése érdekében, többek között anyagi támogatásokkal, fizetett marketingkampányokkal és a borturizmus fellendítésének ötletével. A probléma az, hogy ismerve az EU legendásan bürokratikus lassúságát, mire az ötleteket elfogadják, majd elkezdik megvalósítani, a borászoknak már késő lesz: a vámok és a várható amerikai bosszúvámok két hét múlva életbe lépnek, vagyis a veszteség azonnali és drasztikus lesz, míg az EU-s mentési kísérlet csak a homályos jövőben kezdhet el megvalósulni – egyébként a siker garanciája nélkül.
A 200 százalékos amerikai vámok csak újabb (ám végzetes) csapást mérnek az európai borászok lehangoló helyzetére. A megrendelések az utóbbi időben egyébként is csökkentek, a Trump-fenyegetés miatt pedig az amerikai importőrök máris visszahúzódtak, míg a francia eladók képtelenek beárazni a termékeiket a fenyegetettség miatt. Vagyis az iparág úgy kezdett mélyrepülésbe, hogy a vámháború még meg sem kezdődött.
A termelők azt sem tudják kikalkulálni, mennyi bort készítsenek exportra, mekkora lesz a veszteségük és természetesen azt sem, mit kezdjenek az eladhatatlan áruval. Az amerikai importőrök kivárásra játszanak, így a helyzet tisztázódásáig gyakorlatilag leállították az európai rendeléseket. (Amennyiben Trump valóban kiveti a 200 százalékos vámokat, a leállás borítékolhatóan végleges lesz.)
Ez a kényszerszünet számítások szerint hetente 100 millió eurójába kerül az európai borászcégeknek.
A vámháború tehát máris szedi az áldozatait Európában, miközben még van mód rá, hogy az Európai Bizottság – legalábbis a szeszes italok területén – elkerülje azt.
Az európai termelők mindezt úgy kapták a nyakukba, hogy a globális borfogyasztás 2024-ben hatvan éve nem látott mélypontra zuhant, a kereslet emiatt eleve hanyatlóban van. Ennek fő oka a fiatal generációk alkoholfogyasztási szokásainak megváltozása: kevesebbet isznak, a bor helyett pedig egyre inkább más típusú alkoholos italokat részesítenek előnyben. Franciaországban a helyzet már Trump színre lépése előtt is annyira aggasztóvá vált, hogy a kormány mintegy 120 millió európai uniós támogatást kapott a gazdák veszteségeinek kompenzálására.
A szemfülesebb termelők készültek erre a pillanatra. Amikor Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, az előzetes ígéretei alapján sejtették, hogy az elnök a vámokat fegyverként fogja használni kereskedelmi politikájában. Sok borászati vállalat ezért pánikszerűen növelni kezdte az exportmennyiséget, hogy minél több árut tudjon az Egyesült Államokba küldeni az esetleges vámok előtt. A készletfelhalmozás az amerikai importőrök részéről soha nem látott méreteket öltött: van olyan kereskedő, amelynek a raktáraiban több mint fél évre elegendő európai bor halmozódott fel, ám ez is csak ideiglenes megoldás.
Az EU-s termelők tisztában vannak vele: amennyiben életbe lépnek a 200 százalékos vámok, az Európa számára egyenlő lesz az amerikai piac teljes és azonnali megszűnésével. Miután az Egyesült Államok az európai borok legnagyobb vásárlója, nem létezik olyan alternatív piac, amely pótolná a veszteséget. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy Kína, amely eddig a francia konyak legnagyobb importőre volt, válaszul a vele szemben bevezetett európai kereskedelmi korlátozásokra, szubvencióellenes vizsgálatot indított francia italok ellen. Ha a két nagy piac egyszerre szűnne meg, az európai termelők a szakadék szélére kerülhetnek.
A szerző a Makronóm elemzője.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Samuel Corum
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az amerikai lap szerint a háborús kommunikáció több ponton is emlékeztet arra, ahogyan Moszkva indokolta Ukrajna megtámadását.
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
Az Egyesült Államok már különleges alakulatok bevetésének lehetőségét is mérlegeli.
44 iráni hajót süllyesztettek el.
Dollárszázezrekkel fogadtak az atombomba felrobbantására.
Washington vörös vonalat húzott.
Nem biztos, hogy a Tisza olyan mértékben fog szembefordulni Oroszországgal, mint ahogy ezt a legvérmesebb ellenzékiek szeretnék.
