A fosszilis energiahordozók iránti kereslet továbbra is erős, ezért a BP teljes irányváltásba kezdett: visszafogja a zöldenergia-fejlesztést, és a profitabilitás érdekében az olaj- és gázkitermelést helyezi előtérbe. A döntés mögött a részvényesi nyomás áll.
A szerző a Makronóm újságírója.
A BP olaj- és gázipari vállalat jelentős stratégiai váltást jelentett be, amely radikálisan csökkenti a megújuló energiába történő befektetéseket. Murray Auchincloss vezérigazgató február 26-án közölte, hogy a BP a fosszilis energiahordozókra összpontosít a jövőben, a korábban meghirdetett fenntarthatósági célkitűzések helyett.
Ez a lépés azonban éles ellentétben áll a cég korábbi stratégiájával. Bernard Looney, a vállalat korábbi vezérigazgatója még 2020-ban olyan ambiciózus terveket hirdetett meg, amelyek szerint 2030-ig az olaj- és gázkitermelést 40 százalékkal csökkentették volna, miközben a megújulóenergia-termelő kapacitást a meglévő hússzorosára, 50 GW-ra növelték volna. Ezeket a célokat azonban 2023-ban már enyhítették, most pedig gyakorlatilag teljesen elvetették.
Mit jelent a BP új stratégiája?
A cég jelenlegi tervei szerint az olaj- és gázberuházásokat évi 10 milliárd dollárra növelik, ami körülbelül 20 százalékos emelkedés az eddigiekhez képest. Továbbá a megújuló energiára és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra fordított befektetéseket jelentősen visszavágják, évi 1,5-2 milliárd dollárra, amely több mint 5 milliárdos csökkentés az előző stratégiához képest, amely szerint 6,5-7 milliárdos évi befektetési keretet terveztek. A BP az új stratégiája részeként 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszköz értékesítését tervezi, hogy megerősítse a fosszilis üzletágát, összhangban a megújuló energiától való elfordulásával. Ennek keretében a vállalat bejelentette a Castrol kenőanyag-üzletág stratégiai felülvizsgálatát, ami potenciális eladásra utal. Emellett a Lightsource napenergia-fejlesztő cégbe is partnert kíván bevonni.
E stratégia célja a nettó adósság csökkentése 2027 végéig, a jelenlegi 23 milliárd dollárról mintegy 14–18 milliárdra.
Miért fordult el a BP a zöldenergiától?
A döntés hátterében elsősorban pénzügyi és részvényesi nyomás áll. A BP részvényei, ha az idén februárig vizsgáljuk, akkor az elmúlt öt évben mindössze 36 százalékos teljes hozamot értek el (osztalékokkal együtt), míg a Shell részvényesei 82 százalékos, az Exxon befektetői pedig 160 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ez jelentős hátrányt jelentett a vállalat számára, amely emiatt a befektetők növekvő elégedetlenségével nézett szembe.
Az egyik legfontosabb szereplő az Elliott Investment Management, amely a közelmúltban 5 százalékos részesedést szerzett a BP-ben. Új befektetőként aktívan sürgeti a vezetőség megreformálását, és úgy véli, hogy a BP korábbi stratégiája nem volt elég ambiciózus a profitabilitás szempontjából. (A Paul Singer alapította amerikai Elliott befektetési stratégiája gyakran úgynevezett aktivista megközelítést követ, ami azt jelenti, hogy jelentős, de kisebbségi részesedést szerez nehéz helyzetben lévő vagy alulteljesítő vállalatokban, majd változásokat próbál elérni.)
A vállalat az új irányváltásra adott magyarázata szerint a megújuló energiára való átállás lassabban halad, mint azt korábban várták. Ennek okai között a szokásos, szinte unalomig ismert „mantrák” szerepelnek, mint az ukrajnai háború, a globális energiapiaci bizonytalanság, a Covid–19-járvány utóhatásai, valamint a megújuló energiára vonatkozó állami szabályozások változékonysága.
Érdekesség viszont, hogy a BP vezetése is elismeri: a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is erős maradt, sokkal inkább, mint azt öt évvel ezelőtt előre jelezték.
Környezetvédelmi aggályok és kritikák
A BP döntése erős ellenállásba ütközött a környezetvédők részéről. Az ABC News által idézett 350.org klímavédelmi szervezet szerint a döntés egyértelmű jele annak, hogy a rövid távú profitra összpontosító nagy olajvállalatok nem megbízható partnerek a klímaválság megoldásában. Egy korábbi, 12 olajvállalat greenwashing-tevékenységét kritizáló Greenpeace-jelentés szerint a BP 2022-ben még az
energiatermelésének kevesebb mint a 0,2 százalékát állította elő megújuló forrásokból, miközben a befektetéseinek 97 százalékát fosszilis tüzelőanyagokba irányította.
Ez a mostani stratégiai fordulat pedig újra megerősíti, hogy a vállalat a fosszilis energia dominanciáját kívánja fenntartani – vélik a friss hír kapcsán az ABC News által megkérdezett környezetvédők.
Iparági trend: nem a BP az egyetlen
A BP döntése nem egyedülálló. Más nagy olajvállalatok, például a Shell, a TotalEnergies és az Equinor is visszafogta a zöldenergia-befektetéseit.
Érdekes módon ez a mostani változás ellentmond a BP saját, bő fél évvel ezelőtti elemzéseinek is. A cég ugyanis egy 2024. júliusi előrejelzésében azt jelezte, hogy a globális olajkereslet 2025-ben eléri a csúcsát, és utána fokozatosan csökken a nap- és a szélenergia növekvő szerepe miatt. Ennek ellenére most mégis az olaj- és gázipar felé mozdulnak el.
Ez a fordulat részben Donald Trump amerikai elnök energiapolitikájával is magyarázható, amely az olaj- és gázkitermelés fokozását helyezi előtérbe, szemben a Biden-kormányzat szigorúbb környezetvédelmi előírásaival.
Az új stratégia, amely a „Drill, baby, drill” szlogennel is jellemezhető, jelentős könnyítéseket hozhat az amerikai fosszilisenergia-piacon, és kedvezőbb környezetet teremthet a BP és más nagyvállalatok számára az olaj- és gázszektorban való aktívabb jelenléthez.
Lehetséges hatások a régióra és Magyarországra
A BP és más nagy, nemzetközi olajvállalatok fosszilis energiához való visszatérése rövid távon növelheti Magyarország ellátásbiztonságát, és stabilabb, várhatóan mérsékeltebb energiaárakat eredményezhet, hosszabb távon azonban lassíthatja a zöldátmenetet. Az olaj- és gázberuházások fokozása csökkentheti az árak ingadozását, ugyanakkor a BP és más nagyvállalatok visszalépése a megújuló energia finanszírozásából hátráltathatja hazánk klímapolitikai céljainak megvalósítását. Bár Magyarország a megújuló energia egyes területein, például a napenergia-termelésben előkelő pozíciót foglal el, más szegmensek – mint a szélenergia és az energiatárolás – fejlesztése elmaradottabb.
A nagy olajcégek fosszilis fókusza így csökkentheti az új beruházások lendületét, valamint mérsékelheti a technológiai innovációba és az infrastruktúra-fejlesztésbe áramló tőkét.
Források:
Report: bp to ditch renewables goals and return focus to fossil fuels
BP shuns renewables in return to oil and gas
Shell and BP among firms accused of greenwashing over renewable energy
BP predicts global oil demand will peak in 2025, bringing to end rising emissions
BP to slash spending on net zero ventures as it focuses on oil and gas again
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Dreamstime
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Különleges extra szolgáltatások mutatják a jövőt a hazai olajvállalatnál.
Soha!
Magyarország energiaellátásának alapja a paksi atomerőmű bővítése, miközben a két kőolajvezeték fenntartása is kulcsfontosságú az ellátásbiztonság érdekében.
Az amerikai palagázból előállított LNG karbonlábnyoma harmadával magasabb, mint a széné. Toldi Ottó írása.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A Tisza-vezér idegállapota ezúttal nem tette lehetővé, hogy egy értelmes poszttal kedveskedjen követőinek.
Egy nemi erőszak ügyében nemrég felmentett szír fiatal 100 eurót hagyott „jóindulatból” áldozata védőjénél.
