Újabb gyomrost kaphat az EU-s versenyképesség!

Jól ismert, hogy a világgazdaság zöldátállása drasztikusan növeli a kritikus nyersanyagok iránti keresletet, különösen az elektromos járművek (EV-k) és az energiatárolás területén. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss anyaga meredek állítást fogalmaz meg:  

Mivel – ahogyan erről is többször írtunk portálunkon – a világ ritkaföldfémkészleteinek kitermelését és finomítását Kína dominálja, Európa pedig súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe, ezért az EU versenyképessége forog kockán, hiszen a nyersanyaghiány miatt az elektromos járművek és más tiszta technológiák gyártása jelentősen megdrágulhat. És akkor a vámháborúk és a támogatások torzító hatásairól még nem is ejtettünk szót. 

A ritkaföldfémek iránti kereslet exponenciális növekedése 

A WEF anyaga aláhúzza: a globális elektromosjármű-piac az elmúlt három esztendőben évente átlagosan 45 százalékkal nőtt, és az előrejelzések szerint a következő tíz évben is 15 százalékos éves növekedés várható. Ez a trend óriási nyersanyagigényt generál, különösen a ritkaföldfémek esetében, amelyeket az elektromotorok mágneses alkatrészeihez használnak. 

A legnagyobb keresletnövekedés a neodímium (Nd), a prazeodímium (Pr) és a diszprózium (Dy) esetén várható, mivel ezek alapvető fontosságúak az elektromotorok és a szélturbinák gyártásában. A lítium és a kobalt iránti kereslet pedig a háromszorosára emelkedhet az akkumulátorgyártás felfutása miatt. Bár az újrahasznosítás hosszú távon segíthet az ellátásban, a következő másfél évtizedben az iparág még mindig az elsődleges bányászatra lesz utalva – figyelmeztet az anyag. 

Kína dominanciája a ritkaföldfémpiacon 

A Világgazdasági Fórum adatai szerint Kína a világ neodímiumkínálatának a 90 százalékát ellenőrzi. A diszprózium esetében ez az arány még magasabb, 95 százalék feletti. (Ez a ritkaföldfém különösen a hibridautók villanymotorjaiban játszik fontos szerepet, ahol a neodímium akár 6 százalékát is helyettesítheti.) 

Kína 2022-ben bejelentette, hogy korlátozza bizonyos ritkaföldfémek exportját, ami azóta jelentős áremelkedésekhez vezetett. Az ilyen, és az ehhez hasonló exportkorlátozások súlyosan érinthetik az európai ipart, hiszen ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektromos járművek és a szélturbinák gyártásához. 

Az európai ritkaföldfémhiány veszélyei 

Mivel az EU erősen függ a kínai beszállítóktól, az ellátási láncok bármilyen megzavarása komoly gazdasági következményekkel járhat. Ha az Európai Unió nem tud megfelelő alternatív forrásokat találni, az elektromos járművek gyártási költségei jelentősen emelkedhetnek, ami veszélyeztetheti az iparág versenyképességét.  

Mindezek lehetséges következmények az alábbiak: 

• az akkumulátorok és az elektromotorok gyártási költségei 30-50 százalékkal is növekedhetnek a nyersanyaghiány miatt, 
• az európai autógyártók elveszíthetik a globális piacokon betöltött versenyelőnyüket, mivel a magasabb árak csökkenthetik az EV-k iránti keresletet, 
• a szélturbinagyártás drágulása miatt az EU megújulóenergia-céljai is veszélybe kerülhetnek. 

Az újrahasznosítás csak 2035–2040 után reális 

Bár az akkumulátorok és a motorok alkatrészeinek újrahasznosítása hosszú távon segíthet a ritkaföldfém-ellátás biztosításában, ám ez a következő 10-15 évben még nem lesz elégséges – emeli ki az anyag. Pontosabban 

Az újrahasznosítás fő akadályai 

Először is nincs, és egy jó ideig nem is lesz elegendő visszanyerhető hulladék. Ugyanis az elektromos járművek és a szélturbinák élettartama jellemzően legalább 10-15 év, így az újrahasznosítható anyagok mennyisége még hosszú évekig alacsony marad. Ezen túl technológiai korlátok is vannak, ugyanis az újrahasznosítási folyamatok még nem elég hatékonyak ahhoz, hogy nagy mennyiségben biztosítsák a ritkaföldfémeket. Ráadásul a folyamat energiaköltségei is olyan magasak, hogy meghaladják az elsődleges bányászatét. 

Ilyen helyzetben vajon mik lehetnek az EU lehetőségei? Tény, hogy az unió egyre inkább felismeri a ritkaföldfém-függőség problémáját, de a megoldások időigényesek és jelentős beruházásokat igényelnek.  

Az EU ritkaföldfém-stratégiájának fő pillérei: 

• a bányászat és a finomítás fejlesztése Európában – a helyi termelés és feldolgozás növelése az ellátásbiztonság növelése okán, 
• nemzetközi diverzifikáció – afrikai, dél-amerikai és ausztrál beszállítók bevonása csökkentheti a kínai dominanciát, 
• az újrahasznosítási technológiák további fejlesztése: az innovációk segíthetnek csökkenteni a függőséget az elsődleges forrásoktól, 
• szabályozási ösztönzők: védővámok és kvóták bevezetése. 

Merre tovább? 

Összességében tehát a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek az elektromobilitás és a megújuló energiaforrások térnyeréséhez, de az ellátási láncok jelenlegi szerkezete – finoman szólva – komoly kihívást jelent Európa számára. Ezt azt jelenti, hogyha az EU nem talál gyors megoldást az elsődleges ritkaföldfémforrások biztosítására, 

A Világgazdasági Fórum szerint a bányászat és a finomítás fejlesztése, a nemzetközi ellátási láncok diverzifikálása és az újrahasznosítás technológiai fejlesztése csak és kizárólag fókuszáltan, együtt jelenthet megoldást a válságra. 

(Források: WEF; Argus; WEF)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.