Átlagosan 13,2 százalékkal nőtt tavaly a bruttó kereset a KSH szerint, a nettó átlagbér 500 ezer forint fölé emelkedett, a költségvetési szférában pedig gyorsult is a bérnövekedés. A reálbérek széles körben emelkedtek, javítva a háztartások jövedelmi helyzetét.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Decemberben a várakozásoknak megfelelően lassult a bérdinamika, ugyanakkor a 11,0 százalékos átlagbér-emelkedés továbbra is jelentős.
A fékeződésben elsősorban az játszotta a szerepet, hogy bekerült a bázisba a 2023 decemberére előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés. Ezt mutatja, hogy a vállalkozások körében volt a legnagyobb a lassulás, itt az átlagkereset 9,5 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét.
A legnagyobb csökkenés a dinamikában az építőiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban következett be, ahol nagyobb a szerepe a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak.
A költségvetési szférában ezzel szemben gyorsult az átlagkereset növekedési üteme, a decemberi adatok szerint 17,2 százalékra.
A növekedéshez itt az oktatási ágazat járult hozzá, ahol decemberben ismét közel 30 százalékos volt az átlagkereset bővülési üteme, de a közigazgatásban is két számjegyű volt a bérdinamika.
2024: 13 százalék feletti bruttó átlagbér-emelkedés
A múlt év egészét tekintve a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal nőtt, köszönhetően a költségvetési szféra 16,8 százalékos bérfejlesztésének, miközben a versenyszféra átlagkeresete 12,1 százalékkal emelkedett.
Vagyis tavaly zárult az olló a két terület között. Rendkívül kedvező emellett, hogy a bérdinamikát nagyobb részben az alacsony keresetek növekedése hajtotta, ezt jelzi, hogy a mediánbér tavaly az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 15,6 százalékkal nőtt, amiben a minimálbér és a garantált bérminimum bérfelhajtó hatásának volt a legnagyobb szerepe.
Az év egészét tekintve a 3,7 százalékra lassuló inflációnak köszönhetően jelentős, több mint 9 százalékos bővülést mutatott a reálbér, és ami még fontosabb, a reálbérek emelkedése a munkavállalók széles körét érintette.
Mi várható a közeljövőben?
Januárban ismét gyorsulást mutathat a keresetek növekedési üteme, mivel ekkor jelenik majd meg a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelésének közvetlen hatása. Az éves bérdinamika kapcsán ugyanakkor a március-áprilisi adatok lesznek meghatározók. A vállalatok jelentős része ekkorra dönt az adotti évi bérfejlesztések mértékéről, így az éves bérdinamika szempontjából is ez lesz a meghatározó.
A béremelési döntésekre ellentétes irányú erők hatnak, a továbbra is fennálló gazdasági bizonytalanság pedig óvatosságra intheti a döntéshozókat a bértárgyalások során, miközben a minimálbér emelése és a korábban vártnál magasabb infláció a munkavállalókat ösztönzi a magasabb bérek kiharcolására.
Továbbra is növekvő reálbérek
Várakozásaink szerint az idén kismértékben, 9 százalék feletti ütemben növekedhet az átlagos kereset értéke, amely továbbra is jelentős, érdemben 4 százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene.
Ennek köszönhetően pedig tovább javulhat a háztartások jövedelmi helyzete, ami az óvatossági motívum oldódását és a fogyasztást is elő tudja segíteni.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Dreamstime
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Februárban még a vártnál is nagyobb mértékben esett vissza az infláció mértéke Magyarországon. Az olajár hatása még nem mutatkozott meg a mutatóban, de a kormány hétfői intézkedése után már nem is tud súlyos csapást kiváltani a fogyasztói árakra.
Mennyire tekinthető kompetensnek az a politikusjelölt, aki a mérleg két serpenyője közül csak az egyikbe helyezi bele a mérnivalót, és az alapján hirdet eredményt?
Alacsonyabb rezsiről írnak a pamfletben, miközben éppen a Magyar Péterrel kapcsolatban álló ukránok zárták el az alacsony rezsihez szükséges olajvezetéket. Varga Mátyás Zsolt írása.
2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
Zelenszkij Európa huligánjaként zsarolja a tagállamokat, Ukrajna pedig immár nyílt biztonsági kockázatot jelent.
A képviselő szerint a közel-keleti háborútól függetlenül Magyarországra jöhetne olaj a Barátság kőolajvezetéken.
