A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió súlyos környezeti kihívásokkal küzd, amelyek veszélyeztetik a stabilitást és a gazdasági fejlődést. A lakosság 60 százaléka súlyos vízhiánnyal küzd, a mezőgazdaság terméshozama akár 30 százalékkal csökkenhet, a part menti városokat pedig a hőhullámok és a tengerszint-emelkedés fenyegeti.
A klímaváltozás hatásai nem egyformán sújtják a világ különböző szegleteit. A Világbank január végi tanulmánya szerint a MENA-régió (Közel-Kelet és Észak-Afrika) komoly környezeti kihívásokkal néz szembe, ami érdemben veszélyezteti e térség stabilitását és gazdasági fejlődését.
A régió lakosságának ugyanis mintegy 60 százaléka él súlyos vízhiányos területeken, és a helyzet tovább romolhat. A csapadékkal öntözött mezőgazdasági területeken a terméshozam akár 30 százalékkal kevesebb lehet, ami jelentősen csökkenti az élelmiszer-biztonságot és növeli a régió importfüggőségét az alapvető élelmiszerekből is.
Ráadásul a part menti városokat a hőmérséklet-ingadozások, például az erősödő hőhullámok és a tengerszint emelkedése is fenyegeti. Mindezek mellett a csökkenő vízellátás és a termőföldek minőségének romlása együtt veszélyezteti a mezőgazdasági munkahelyeket és a vidék gazdaságát. A fentiek közül sok tényező növeli az elvándorlás, a gazdasági veszteségek és az infrastrukturális károk kockázatát is. A fokozódó időjárási szélsőségek – például az egyre gyakoribb aszályok és árvizek – további nehézségeket okoznak a lakosság és a gazdaság számára már a következő öt évben is – állapítja meg a tanulmány.
A fenntarthatósági előírások és a nemzetközi kereskedelmi szabályozások egyaránt befolyásolják a MENA-térség gazdasági helyzetét. A regionális kereskedelmi megállapodások (RTAs) általában elősegítik az árucserét, azonban a környezetvédelmi előírások (EP-k) hatása változó. Ez a régió – mindezeken felül – sajátos módon reagál a környezetvédelmi szabályozásokra. A MENA-specifikus környezetvédelmi előírások, azaz a szigorúbb szabályok akár előnyös helyzetbe is hozhatják a térséget a globális kereskedelemben, ugyanis azok az országok, amelyek fenntarthatóbb gazdasági modellekre állnak át, hosszú távon versenyelőnyt élvezhetnek.
A megújuló energiákra való átállás regionális és nemi egyenlőtlenségeket gerjeszt a munkaerőpiacon. A bemutatott esettanulmány szerint Tunéziában a zöldgazdaságra való átállás következtében a foglalkoztatás fél százalékkal csökkenhet. Az energiaárak emelkedése különösen érinti a fosszilis energiahordozókra támaszkodó térségeket, mint például Tuniszt és Szfakszot.
Bár a zöldgazdaság új lehetőségeket teremt, ahogy említettük, a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. A férfiak ugyanis nagyobb arányban dolgoznak szén-dioxid-intenzív iparágakban, így őket jobban érinti az átállás. A nők viszont alulreprezentáltak a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) szektorokban, amelyek pedig kulcsszerepet játszanak a zöldátállásban.
Bár a tanulmány szerint a fenntarthatósági kezdeményezések világszerte növelhetik a foglalkoztatást 2030-ra, ebben jelentős regionális eltérések figyelhetők meg.
Míg a fejlettebb gazdaságok jelentős munkahelyteremtésre számíthatnak, addig a MENA-régió egyes országai nettó munkahelyveszteséget szenvedhetnek el.
A dokumentum kitér az átképzés és a készségfejlesztés szükségességére is: a fosszilis tüzelőanyagoktól függő ágazatokban dolgozóknak ugyanis új készségeket kell elsajátítaniuk. Ezen túl a környezetvédelmi célok és a gazdasági stabilitás egyensúlyára is törekedni kell, így a fenntartható átmenet gondos szakpolitikai tervezést igényel – jegyzik meg a tanulmány készítői.
A klímaváltozás elleni küzdelem a MENA-régió számára nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is. A fenntarthatósági törekvések világszinten munkahelyeket teremthetnek, de a térség gazdasági szerkezetének változására is szükség van ahhoz, hogy a zöldátállás ne járjon munkahelyvesztéssel – von konklúziót az anyag. Az átképzési programok és a környezetbarát iparágak ösztönzése tehát alapvető fontosságú lesz a régió hosszú távú fenntarthatósága és stabilitása szempontjából.
A térség az utóbbi években jelentős előrelépést tett a megújuló energiaforrások terén, különösen a napenergia kapacitásának bővítésében.
Tavaly a MENA-régió már elérte a 24 GW napenergia-kapacitást, ami éves szinten 25 százalékos növekedés.
A fenti mintegy 12 Paks I. atomerőműnek megfelelő kapacitás, igaz, csak napsütésben. (Bár abból a térségben csak éjszaka van igazán hiány.) A bővülés legnagyobb részét Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom adja, míg Észak-Afrikában Marokkó vezető szerepet tölt be több mint 2 GW-tal. Ennek ellenére a régió még mindig lemaradásban van a globális megújulóenergia-átállásban, annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb napenergia-potenciáljával büszkélkedhet. A jelenlegi fejlődési ütem alapján ráadásul a MENA-régió napelem-kapacitása várhatóan meghaladhatja majd a 180 GW-ot 2030-ra, derült ki a Middle East Solar Industry Association (MESIA) friss Solar Outlook Report 2025 című anyagából.
Az igazi kihívások közé tartozik a kritikus mértékű vízhiány, amely 2030-ra a rendszerek összeomlásához vezethet, valamint a szélsőséges hőmérséklet-emelkedés, amely az Öböl-országokban elérheti a 60 °C-ot.
Az egyes államok közötti erőforrás- és technológiai különbségek is lassítják az átállást. Ugyanakkor a térségnek jelentős előnyei is vannak:
a MENA-régió a világ napenergia-potenciáljának 22–26 százalékával büszkélkedhet, és az ezzel összefüggő beruházások kétszer akkora kibocsátáscsökkentést eredményeznek, mint Észak-Amerikában vagy Európában. A térség napelemgyártó kapacitása pedig a tavalyi év végére meghaladta a 3 GW-ot.
A novemberi bakui COP29 csúcstalálkozón 125 ország vállalta, hogy 2030-ig megháromszorozza a megújulóenergia-kapacitását, a MENA-régió pedig a következő öt évben 62 GW új kapacitást épít ki. Emellett több ország aktívan vizsgálja az energiatárolásban nagy újdonságot jelentő zöldhidrogén-ágazat kiépítésének a lehetőségeit.
A finanszírozás terén egyre nagyobb szerepet kapnak az állami–magán partnerségek (PPP), a versenyalapú napelemes pályázatok és az innovatív befektetési modellek is. Az akkumulátoros energiatárolás fejlesztése is lendületet kapott, több mint 20 GWh kapacitású akkuprojekt van kilátásban csak a MENA-térségben.
Már a COP29 konferencia kapcsán is fókuszba került, hogy a régió továbbra is különösen veszélyeztetett a klímaváltozás hatásaival szemben: ez a világ leginkább vízhiányos térsége, miközben a globális klímafinanszírozásnak csupán a 6,6 százalékát kapja meg.
(Források: ISIP; One Billion Resilient; World Bank; IFP; PV Magazine)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az EU úgy döntött, ha törik, ha szakad, kitart eredeti zöld elképzelései mellett, finomhangolni sem akarja azokat, a klímaváltozás problémájának megoldását pedig részben erkölcsi, ideológiai kérdésé, megmásíthatatlan, szent küldetéssé emelte. Kitta Gergely írása.
A székesfehérvári polgármester hat pontban szedte össze az intézkedéseit.
Az évek óta húzódó súlyos csapadékhiány következtében Európa jelentős része, így hazánk mezőgazdasága is óriási nehézségekkel küzd.
„Még nem lehet tudni, hogy mi vár ránk” – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Egy kutató egyenesen klíma-K.O.-ról beszél a Balatonnal kapcsolatban. Lényegében bármi megtörténhet, és minden egyszerre fog változni.
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
