Elképesztő a zöldenergia-forradalom hatása a világra: a legkülönfélébb megközelítések versenyeznek egymással. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése sok érdekes megoldást mutat be.
Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható energiára való átállás nem csupán a fosszilis tüzelőanyagok energiamixbeli fokozatos csökkentését jelenti, hanem az ipar, a gazdaság és lassan a munkaerőpiac mélyreható átalakulását is előidézi. A zöldátmenet azonban csak akkor lehet sikeres, ha a kormányok és a magánszektor szorosan együttműködnek – húzza alá a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) friss elemzése, amely számos ország példáját megvizsgálva jut érdekes következtetésekre.
Az ázsiai nagyhatalom 2023-ban közel 700 milliárd dollárt fektetett be az energiaátmenetbe, amely messze a legjelentősebb globális beruházási összeg ezen a területen. Ráadásul az elmúlt években évente mintegy 4–6 milliárd dollárt költött zöldenergia-kutatásra és -fejlesztésre, aminek eredményeként már a világ legnagyobb napelem-kapacitásával büszkélkedhet.
Még ugyanebben az évben üzembe helyezte a világ első kis moduláris atomreaktorát (SMR), ami új korszakot nyit a nukleáris energia terén.
Emelletta kínai vállalatok részesedése 2008 és 2023 között a globális nukleáris szabadalmakból 1,3 százalékról 13,4-re nőtt.
Az ázsiai nagyhatalom közben az energiatárolás területén is meghatározó szereplővé vált a globális megújuló piac nagy részét leuralva, miközben célzott politikákkal e téren 30 százalékos költségcsökkentést ért el.
Az Egyesült Királyság 21,7 milliárd fontot (kb. 27 milliárd dollárt) fektet a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (carbon capture, utilization, and storage, azaz CCUS) technológiájába. A legismertebb az angol HyNet North West projekt, amelynek keretben kimerült földgáztározókat alakítanak át Liverpool közelében, ami évente 10 millió tonna CO₂-t fog megkötni 2030 után. Az ország célja, hogy 20–30 millió tonna CO₂-t tároljon évente a következő évtizedben.
Az említett HyNet projekt az előzetes számítások szerint mintegy 17 milliárd font gazdasági előnyt hozhat 2050-ig, miközben új munkahelyeket teremt és hozzájárul az ipari szén-dioxid-mentesítéshez. A kormányzati támogatás pedig csökkenti a befektetési kockázatokat, így elősegíti a magántőke bevonását.
Brazília 2012-ben indította el az ún. Zöld Szabadalmak programját, amely az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot segítő technológiák szabadalmi eljárását gyorsítja fel. Az átlagos döntési idő azóta három és fél évről kilenc hónapra csökkent, ami jelentősen ösztönözte a K+F-beruházásokat.
A gyorsított szabadalmi rendszer segíti a helyi innovációt és az új zöldtechnológiák bevezetését. A hatalmas dél-amerikai ország példája megmutatja, hogy az adminisztratív akadályok lebontása elengedhetetlenül szükséges a zöldenergia-forradalom sikeréhez.
Chile hagyományosan sikeresen alkalmazza a bilaterális együttműködéseket a megújuló energiák fejlesztésére. Németországgal közösen dolgozik egy megújuló hidrogénexport-projekten, amelyhez Berlin 9,76 millió dollárral járult hozzá, ami nemzeti léptékkel nem sok pénz, mégis jelentős folyamatokat katalizált. Részben ennek köszönhetően ugyanis Chile a megújulóenergia-befektetések egyik legvonzóbb célpontjává vált: 2021-ben már 3,4 milliárd dollárnyi működőtőke-befektetést vonzott. Az ország villamosenergia-termelésének a bő 55 százaléka már megújuló forrásokból származik, és a cél, hogy vezető szerepet töltsön be a zöldhidrogén világpiacán.
Egyiptom 2022-ben a világ második legnagyobb külföldi közvetlen tőkeberuházásainak a célpontja volt a megújuló energia terén. A kormányzat elősegítette a szél- és a napenergia-fejlesztéseket, miközben 55 millió dollárnyi adósságot cserélt le megújulóenergia-projektek finanszírozására egy Németországgal kötött megállapodás keretében.
Az energiahatékonyság az egyik leggyorsabb és legköltségkímélőbb eszköz a zöldenergiára való átállásban, amit India példája kiválóan bizonyít: az ország izzócserékre ösztönző programja négy év alatt a LED-világítások részesedését a becsült 10-15 százalékról 75-re növelte. Ebben nyilván a technológia természetes fejlődésének is szerepe volt, de a trendhez csatlakozást sikeresen segítették az állami ösztönzők is.
Vagy ott van az indiai Mahindra nagyvállalat, amely LED-eket és fejlett hővisszanyerő rendszereket alkalmaz a gyáraiban, a telephelyein, amelyekkel 2009 és 2023 között 95 százalékos energiahatékonysági javulást ért el. Ennek révén 11 ezer tonnával csökkentette a CO₂-kibocsátását, miközben 1,15 millió dollárt takarított meg a 900 ezer dolláros kezdeti befektetéssel.
Az Egyesült Arab Emírségek szintén jelentős forrásokat fordított kutatás-fejlesztésre mind a készülő éghajlatváltozási törvényében, mind az Energy Strategy 2050 keretében. Az elmúlt 15 évben folytatott napenergia-kutatások eredményeként az ország egyik legismertebb emírségében, Dubajban egyes költségek 85 százalékkal csökkentek, így a napenergia telepítése az országban az elmúlt években átlagosan 48 százalékkal lett olcsóbb, mint a globális átlag.
A Világgazdasági Fórum tanulmánya összegzésül kiemelte a zöldenergia-átmenet fontosságát és a különböző országok eltérő megközelítéseit. Az anyag szerzője hangsúlyozza, hogy a sikeres átmenet nem csupán a technológiai és pénzügyi beruházásokon múlik, hanem az országok közötti együttműködésen is. Ugyanis azok az államok érhetnek el kiemelkedő eredményeket, amelyek világos szabályozási környezetet teremtenek, ösztönzik az innovációt, valamint elősegítik a köz- és magánszféra partnerségét, azaz a PPP-projekteket.
A tanulmány szerint a zöldenergia elterjedésének egyik alapeleme a fenntartható finanszírozási modellek alkalmazása. Egyiptom például sikeresen ötvözte az adósságcsökkentést a megújuló energiába történő befektetésekkel, míg Chile Németországgal együttműködve épített ki egy versenyképes zöldhidrogénexport-modellt.
Bár minden ország egyedi stratégiát követ, a WEF tanulmánya rámutatott néhány közös tényezőre, amely elősegíti a sikeres energiaátmenetet.
A fentiek alapján a globális energiaátmenet nem egyetlen univerzális megoldáson alapul, hanem az egyes országok adottságaihoz és céljaihoz igazodik. A zöldhidrogén, az energiatárolás és az energiahatékonyság terén elért eredmények azt mutatják, hogy a technológiai fejlődés és az együttműködés együttesen gyorsíthatja az átállást.
Természetesen a jövő egyik legnagyobb kihívása a nehezedő gazdasági környezetben a finanszírozás fenntarthatósága és az energia-infrastruktúra korszerűsítésének megfelelő üteme, hogy az lépést tarthasson a megújulók és az elektromobilitás villámgyors terjedésével.
Emellett a technológiai fejlődés természetesen alapvető az energiaátmenet gyorsításában: a költséghatékony akkumulátorok, a zöldhidrogén-termelési eljárások, az intelligens hálózatok és a hasonló innovációk mind lehetővé teszik a fenntartható energiaforrások szélesebb körű alkalmazását.
(Források: WEF; WEF; Devex; WEF; Deutsche Botschaft Kairo)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Christopher Neundorf
Az Egyesült Királyság nettó zéró vállalása gazdasági kudarcba fulladt: a brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek öt év alatt, a háztartások pedig a nyugati világ legmagasabb tarifáit fizetik. A választók elégedetlenségepolitikai fordulatot hozott, egyre többen ismerik fel, hogy az olcsó energiára kellene összpontosítani.
Az amerikai elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is meghívta a találkozóra.
2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a pályázóknak.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Az amerikai palagáz-forradalom kérlelhetetlen zászlóvivője, Trump energiaügyi minisztere lerántja a leplet a zöldátállás megbukott ígéreteiről.
Az európai acélipart gazdasági vihar rázza: a ThyssenKrupp 11 ezer állást áldoz fel a magas energiaárak és a kínai acéldömping nyomása alatt. A Dunaferr csődje is intő jel...
Az elmúlt hónapokban kilenc alkalommal fizikai sérülést is szenvedtek a MÁV dolgozói az atrocitások során.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.
