Az EU 5 milliárd eurós zöldberuházási csomagot jelentett be Egyiptomban, amely a napenergiára, a vízgazdálkodásra, a digitális fejlesztésekre és az agráriumra fókuszál. A cél a fenntarthatóság mellett az uniós energiadiverzifikáció, a migrációs nyomás csökkentése és a dél-mediterrán partnerség megerősítése.
A szerző a Makronóm újságírója.
Új lendületet kapott az Európai Unió észak-afrikai szomszédaival való együttműködése: június közepén 5 milliárd eurós zöldberuházási csomagot jelentettek be Egyiptomban. A cél nem csupán a fenntarthatóság előmozdítása a Nílus menti országban, hanem az EU hosszú távú geopolitikai és energetikai érdekeinek megerősítése is – egy olyan időszakban, amikor a blokk energiaszuverenitása és dél-mediterrán partnersége kiemelt stratégiai jelentőséget kapott. Nézzük meg a deal részleteit.
Új fejezet az EU–Egyiptom-együttműködésben
Nemrég az Európai Unió és az egyiptomi kormány egy ambiciózus programot indított útjára, amelynek keretében akár 5 milliárd euró (mintegy 2000 milliárd forint) értékű beruházás valósulhat meg az észak-afrikai országban, már akár 2027-ig. A beruházások fókuszában a zöldenergia, a vízgazdálkodás, a digitális infrastruktúra és a fenntartható agrárium áll. A pénzügyi háttér biztosítását a European Fund for Sustainable Development Plus (EFSD+), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), uniós tagállamok és a magánszektor közösen vállalják. Természetesen EU-s vállalatoknak is üzleti lehetőségeket biztosítva ezzel.
A kezdeményezés a Beruházási Garancia a Fejlődésért Mechanizmus (Investment Guarantee for Development Mechanism) elnevezést kapta, és szorosan illeszkedik az EU globális infrastruktúra-politikájába, a Global Gateway stratégiába. Egyiptom ugyanis nemcsak kedvezményezettje, hanem aktív stratégiai partnere is a programnak.
Geopolitikai háttér: energiaszuverenitás
Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán felgyorsult az energetikai stratégiaváltás és a zöldátállás. A 2022. őszi energiaválság ugyanis az EU számára világossá tette: diverzifikáció nélkül nincs energiaszuverenitás. A földgáztól és az orosz energiahordozóktól való fokozatos leválás egyfajta geopolitikai kényszer, még ha nem is tűnik jó döntésnek hosszabb távon.
Ebben a kontextusban Egyiptom fontos szereplővé léphet elő: földrajzi fekvése, napenergia-kapacitásai és várhatóan rövidesen kiépülő tenger alatti kábeles összeköttetései révén energiaexportőrként kapcsolódhat be az európai energiahálózatba.
A Görögországgal közösen tervezett elektromos, tenger alatti kábelprojekt rövidesen lehetővé teszi, hogy az egyiptomi megújuló energia közvetlenül jusson el az EU-ba.
Zöldenergia és hidrogén: a mediterrán zöldkapu
Egyiptomnak jelentős naperőmű-kapacitásai vannak – a meglévő 1 GW-os, a jelenlegi paksi blokkokkal összemérhető teljesítményű naperőmű mellé pedig új beruházások is várhatók. Mivel a zöldárammal, illetve vízbontás segítségével a zöldhidrogén révén van lehetőség eltárolni az el nem fogyasztott napenergiát, így az annak előállítására irányuló projektek kiemelt figyelmet kapnak. Az egyiptomi zöldhidrogén nem csupán az ipari ágazatok dekarbonizációját segíti, hanem a közlekedési és szállítási szektor zöldítéséhez is hozzájárulhat. Persze az olcsó üzemanyag országában nem lesz könnyű akár a városi buszokat, akár a teherautók kisebb részét is hidrogénesre átállítani...
Ahogyan utaltunk rá, az uniós garanciák által csökkentett pénzügyi kockázatok új teret nyitnak az európai cégek számára.
Azaz az EU-s, így a magyar cégek is részt vehetnek az alapvető fontosságú zöldinfrastruktúra-projektekben,
amelyek hosszú távon stabil hozamot és – EU-s előnyként – stratégiai jelenlétet adnak az észak-afrikai régióban.
Mezőgazdaság és élelmiszer-biztonság
A vízhiány és a klímaváltozás különösen súlyosan érinti Egyiptomot. Éppen ezért a beruházási csomag jelentős része az öntözési rendszerek korszerűsítésére, szennyvízkezelő létesítmények bővítésére, valamint az éghajlatálló mezőgazdasági technológiák bevezetésére koncentrál. Érdemes kiemelni, hogy az EU számára ez a mezőgazdasági együttműködés kettős célt szolgál: egyrészt
stabilizálja az élelmiszer-ellátási láncokat Észak-Afrikában, másrészt hozzájárul a migrációs nyomás csökkentéséhez, megelőzve az instabilitás tovaterjedését az unió külső határai felé.
Digitális átállás és munkahelyteremtés
Egyiptom lakosságának a fele 25 év alatti – ez óriási gazdasági potenciál, de társadalmi kockázat is. A most bejelentett beruházások egy része a digitális infrastruktúra fejlesztésére és a helyi startup-ökoszisztéma támogatására megy. A kis- és középvállalkozások fejlesztése a foglalkoztatás kulcsa lehet, különösen a fiatal generáció számára, ami az ország megtartó erejét is növeli.
A friss uniós támogatások ugyanis célzottan ösztönzik a munkahelyteremtést: a pénzügyi és technológiai tudás átadásával hosszabb távon versenyképes vállalkozói réteg épülhet ki Egyiptomban, amely képes nemcsak a helyi, de a regionális piacokon is megállni a helyét.
A Global Gateway logikája
A támogatások a Global Gateway stratégia részei, ami az EU válasza Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésére: célja, hogy fenntartható és transzparens alternatívát kínáljon az infrastrukturális beruházások piacán. Egyiptom ebben a keretben különösen fontos, hiszen a kínai–arab kapcsolatok is erősödnek, és az Új Selyemút tengeri ága is érinti az országot.
Az európai pénzügyi részvétel és a fejlesztéspolitikai transzparencia versenyelőnyt kínál, különösen az olyan szektorokban, mint a vízgazdálkodás, a digitális technológia vagy a zöldenergia, ahol a hosszú távú fenntarthatóság meghatározó.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a program sikeressége nagymértékben függ Egyiptom makrogazdasági stabilitásától és intézményi teljesítményétől, ugyanis a magas infláció, a devizahiány és a költségvetési nyomás komoly kihívást jelent. A mechanizmus egyik erőssége azonban épp a kockázatmegosztás: a többoldalú finanszírozás, az uniós garanciák és a fejlesztési bankok bevonása csökkenti a beruházások politikai és pénzügyi kockázatait.
Az EU számára a program valódi hozadéka túlmutat az egyes projekteken. A partnerség erősítése, az energiaimport diverzifikálása és a dél-mediterrán szomszédság stabilizálása olyan stratégiai cél, amely hosszú távon gazdasági és biztonságpolitikai megtérülést is ígér az európai közösségnek.
KAPCSOLÓDÓ:
Egy új elemzés szerint az európai vállalatok továbbra is sokkal többet fizetnek az energiáért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában.
A brüsszeli székhelyű lap szerint a történelem során az EU vezetői még ennyire sohasem feküdtek be az Egyesült Államok elnökének, mint most.
A szankciók eddig leginkább Európának fájtak, és most még egy ütést mérhet Brüsszel az energiaiparra. Az olajipari cégek is bekerülhetnek a következő szankciós csomagba.
Még Lengyelország is belátta, hogy egy háborúban álló országot felvenni a NATO-ba és az EU-ba nem épp a legokosabb dolog.
A következő években még nagyobb célt tűznek ki.
A finnek csak pisloghatnak.
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
