„Magyarország jó döntéseket hozott” – Douglas Murray az MCC Feszten

Sosem kellett még ekkora bátorság és ennyi tisztánlátás, mint most, a globális válságok korában – ez volt a mottója annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyen az ismert brit konzervatív író, újságíró, Douglas Murrayt kérdezte Boris Kálnoky, az MCC Média iskolájának vezetője a Mathias Corvinus Collegium által szervezett esztergomi MCC Feszt első napján.

A beszélgetésben szó esett a közel-keleti konfliktus kiújulására adott nyugati válaszról, a civilizációs bizalom eróziójáról, valamint az ideológiai szélsőségek erősödéséről is, 

Murray legismertebb könyve „Európa furcsa halála” címmel vált bestsellerré bő tz évvel ezelőtt, és úgy tűnik a jóslatai beigazolódnak. 

Kálnoky arra volt kíváncsi, hogy látja maga a szerző: tényleg ennyire rossz-e a helyzet, mint ahogy azt a kötetben megfogalmazza.

A rossz döntéseknek ugyanis ára van, az pedig országonként változik, hogy hol hoztak jó, hol pedig rossz döntéseket Európában.

Írországot emelte ki Murray mint a rossz döntésekre való egyik példa, ahova több tízezer embert engedtek be Afrikából, amely társadalmi válságot okozott az országban. Franciaország és Németország ugyanakkor talán még ennél is nehezebb helyzetben vannak, hiszen állandó terrorkészültségben kell élniük, miközben ez a két ország Európa két legfontosabb nagyhatalma.

Magyarország ezzel szemben egy sokkal pozitívabb képet fest, és bár vannak gazdasági jellegű kihívásai, Murray szerint országunk jó döntéseket hozott, és ezért jó esélyekkel is veszi fel a harcot a XXI. század kihívásaival szemben.

A brit író kiemelte, hogy Nyugat-Európában nagyon kevés ember érti, mi is a kommunizmus, hiszen nem élték át, nincs róla közvetlen tapasztalatuk, illetve nem is edukáltak ilyen téren. Nem igazán hallottak Mao Ce-tungról vagy Sztálinról, ezért nehezen értik, mi a kommunizmus. 

A radikális baloldalról Douglas Murray úgy beszélt, hogy abban nagyon ügyes, hogy a végtelenségig sulykolja az üzeneteit, újra és újra elmondja ugyanazt, viszont ez teljes és totális ellentétje a valódi eszmecserének.

Felvetette az elöregedő társadalom problémáját is, amelyet egy erős példával mutatott be. Míg az 1950-es években egy átlagos férfi a nyugdíjba vonulását követően egy-két éven belül meghalt, ez már megváltozott, és a nyugdíjasként töltött évek már átlagosan két évtizedig tartanak. Ez a XXI. század nagy eredménye, ami miatt elképesztő szerencsések vagyunk, ami egy áldás, mégis jó kérdés, hogyan tudjuk ezt kezelni.

Boris Kálnoky felidézte Nigel Farage angol euroszkeptikus politikus korábbi kijelentését, miszerint ő elutasítja az illegális migránsok kitoloncolását az országból, amivel Murray korábban – és most sem – értett egyet. Murray szerint ha valaki illegálisan érkezik be egy országba, azt ki lehet, és ki is kell toloncolni, amire egy konkrét példát is felhozott:

ami után Murray egyáltalán nem lát arra semmiféle ésszerű magyarázatot, hogy ebben az esetben miért kellene neki az Egyesült Királyságban maradnia.

Sőt, minderre már precedens is van, hiszen Donald Trump mindezt már megtette Amerikában, és ha az adott vezetőnek van politikai felhatalmazása az ilyen típusú döntéseket meghozni, már miért ne tenné meg. Murray kiemelte, hogy mindez persze nem könnyű, sőt nehéz, ugyanakkor az életben sok nehéz dolog van, amit attól még igenis meg kell csinálni. Az, hogy valami nehéz, nem lehet kifogás.

Gondoljunk csak bele, ha pusztán a pénzügyi oldalát vizsgáljuk az ügynek, egy illegális migráns soha nem fog annyi adót valaha is befizetni, amennyit az adott állam elköltött rá. És azt sem szabad elfelejteni: ha nyitva hagyjuk a határokat, akkor nem lesznek normális nyugdíjak. A kettő együtt lehetetlen.

Murray beszélt a Nemzetközi Büntetőbíróságról, illetve annak politikai szerepéről is. Azt állította, hogy 

mert Murray szerint ott nem kettős, hanem minimum hármas mércék működtek, és annak drukkol, más országok is kövessék Magyarország példáját.

Murray szerint az a jó kérdés, ha amennyiben egy ország vezetése ma azt mondja: a legjobb napok még előttünk vannak, a társadalom hisz-e neki vagy kineveti. Amerikában ezt meg lehet tenni, de Európa nem így működik, illetve ha valaki Nagy-Britanniában ezt mondaná, az csak egy humorista lehetne. Ma Európában az a helyzet, azt lehet mondani, hogy ez itt korábban amúgy jó volt, de ezzel nyilvánvalóan nem lehet választást nyerni.

Nyitókép: MCC/Gyurkovits Tamás