Az idei évre várt 3 százalékos növekedés elérhető, amennyiben megvalósul az export és a beruházások élénkülése. Ez főként a külső kereslet fordulatától függ, miközben a fogyasztás tovább emelkedhet – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Kedvezően alakult a tavalyi negyedik negyedévben a magyar GDP, a gazdaság háromhavi alapon az elemzői várakozásokat érdemben meghaladó mértékben, 0,5 százalékkal nőtt. Ezzel tehát a magyar gazdaság nemcsak hogy kilépett a technikai recesszióból, hanem az áthúzódó hatás is kedvezőbb képet fest az idei növekedést illetően.
A KSH az első becslés keretében még nem közöl részletes számokat, az ugyanakkor az eddig megjelent ágazati adatok alapján látható, hogy a fordulat a gazdaság széles rétegeiben bekövetkezett.
Az október-novemberi adatokból az látszik, hogy az ipar, az építőipar és kiemelten is a kiskereskedelem bővült negyedéves alapon, miközben a turizmus ágazat is kiemelkedően zárta a múlt évet, elsősorban a külföldi vendégek révén.
Ezen ágazatok kedvezőbb teljesítménye pedig más területeken, például a szállítás, a raktározás vagy a nagykereskedelem terén is növekedést indukálhatott az év végén.
Felhasználási oldalról a gazdaságot a negyedik negyedévben is a fogyasztás húzhatta, amelynek az alapját a dinamikus bérnövekedés nyomán javuló jövedelmi helyzet biztosította, miközben a hitelezés is élénkült.
A nettó export hozzájárulása ugyanakkor ismételten negatív lehetett, elsősorban a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása nyomán, amelyben a változatlanul visszafogott külső kereslet, legfőképp a német ipar gyengélkedése játszott szerepet, miközben a fogyasztás élénkülése felfelé húzhatta az import volumenét.
A negyedéves növekedési adat arra is utal, hogy a múlt év végi mélypontról már a beruházások is emelkedésnek indulhattak.
Az idén arra számítunk, hogy a belső kereslet továbbra is húzza majd a gazdaságot. A fogyasztást a jövedelmi helyzet javulása tovább serkentheti, emögött a várhatóan ismét érdemben, 4–5 százalékkal növekvő reálbérek, a lakossági állampapírok kamatfizetései, júliustól a családi adókedvezmény emelése, illetve a munkáshitel elindítása áll, miközben a javuló kilátások az óvatosságot is oldják.
Továbbá a különböző lakásfelújítási támogatások (SZÉP-kártya, Otthonfelújítási Program) hatása és a lakáspiac további élénkülése is megjelenhet a GDP-ben.
Vállalati oldalról is számítunk a beruházások élénkülésére, amelyet a Demján Sándor Program elemei ösztönözhetnek, miközben az állam részéről is számottevő beruházási aktivitás várható.
A gazdasági teljesítmény kapcsán a kulcskérdés változatlanul a külső kereslet alakulása lesz, ugyanis annak fordulatára szükség van az export felfutásához és a vállalati beruházási hajlandóság javulásához, amely elengedhetetlen az akár 3 százalékos éves bővülési ütemhez.
Az előre hozott német választások nyomán legfontosabb külpiacunk esetében is van esély arra, hogy beindul a bővülés, miközben az orosz–ukrán háború lezárása, illetve az USA-val való gazdasági kapcsolatok javulása is támogathatja növekedést.
Címlapfotó: Dreamstime
KAPCSOLÓDÓ:
Adócsökkentés, EU-pénzek, vagyonadó és olcsóbb energia: egyetlen gazdaságpolitikai történet különböző fejezetei. A Tisza programja egyszerre ígér gyors segítséget a háztartásoknak és szerkezeti fordulatot a gazdaságban. De minden ilyen csomag mögött ott húzódik a klasszikus dilemma: ki fizeti meg az árát, és mikor?
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint 2010-ben volt.
Andrej Babis kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Infrastruktúra, foglalkoztatás, adósságrendezés: az elmúlt évek nehézségei ellenére hatalmas építő munkát végeztek az Orbán-kormányok a magyar gazdaságban. Sebestyén Géza írása.
Tapintható a különbség.
Ebben a témában ennyire zavarba ejtő, kényelmetlen, de a maga módján rendkívül vicces filmet talán még sosem láthattunk.
Kiderült, mi zavarja legjobban a nyelvi ombudsmant.
