Nyitott, akár évtizedes tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Nyitókép: Mandiner-archív
Mi indokolta egy külön államtitkárság életre hívását a kkv-szektor kihívásainak kezelésére? Azt nem kell ecsetelni, mennyire fontos a kis- és a középvállalkozói szektor szerepe a magyar gazdaságban. A hazai vállalkozások több mint 90, a foglalkoztatottak több mint 72 százaléka tartozik ebbe a körbe. Erős gazdaság elképzelhetetlen erős kkv-szektor nélkül. Az államtitkárság létrehozásának apropóját a múlt év végén megújított kormányzati kkv-stratégia, illetve a tavasszal meghirdetett versenyképességi stratégia adta. Emellett a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és maguk a kkv ügyfelek is jelezték: örülnének, ha lenne egy dedikáltan velük foglalkozó szakmai terület. Ezek mind szerepet játszottak abban, hogy a miniszterelnök külön kkv-államtitkárság felállításáról döntött. Megtisztelő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter engem kért fel a terület vezetésére.
Már induláskor nagy feladatokat kapott.
A piacról, a bankvilágból érkeztem, kifejezetten fontosnak tartom, hogy célszámok alapján tegyük mérhetővé a teljesítményünket. Az államtitkárság adatvezérelten fog működni, a már említett két stratégia 2030-ig határozza meg, hová kell elérnie a hazai kkv-szektornak. Egyrészt a beruházási arányát az összes beruházáson belül 30-ról 40 százalék fölé kell emelni. Másrészt a kkv-k által előállított egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott értéknek a 2022-es 23,3 ezer euró/főről 28 ezer euró/fő szintre kell nőnie. Harmadrészt a kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javításával 11,8-ről 20 százalék fölé szükséges növelni a szektor hitelpenetrációját. Negyedrészt pedig az exportáló kkv-k részarányát 5-ről 7 százalékra kell emelni. Fontos hangsúlyozni, hogy bár 2030-as célokat határoztunk meg, az előrehaladásnak folyamatosnak kell lennie: évente mérjük a teljesítést és tűzünk ki új, rövid távú célokat. Most a kkv-akciótervben megfogalmazott konkrét feladatok teljesítésére kell fókuszálnunk, amelyek a beruházások beindulását vannak hivatva támogatni, hiszen e szektor nélkül lényegében lehetetlen elérni a jövőre várt 3–5 százalékos gazdasági növekedést.
Értem, de miként lehet rávenni a hazai kis- és középvállalkozásokat arra, hogy ilyen bizonytalan környezetben beruházásokat indítsanak?
Való igaz, a kkv-k a nagyvállalatoknál jobban érzik, hogy a fogyasztás a vártnál lassabban épül újjá. A háztartásokra jellemző óvatossági motívum nemcsak azért van meg a kkv-knál, mert a többségük közvetlenül kapcsolódik a fogyasztókhoz, hanem azért is, mert a tagok maguk is fogyasztók, családok, háztartások a munkanap végén. Az aggályok lebontásához most gondolkodás- és a szemléletmódváltásra van szükség – itt jelentős edukációs feladataink vannak. Egyrészt meg kell honosítani a tervezést: azok a cégek tudnak nagy előnyre szert tenni, amelyek felismerik, hogy a konjunktúra közepén beruházásba kezdeni már nem hoz annyit a konyhára, mint ha megnövelt kapacitással vagy megnövelt hatékonysággal várjuk a gazdaság beindulását. Ha a korábbi piacunk beszűkült, akkor kell a virtus, a kezdeményezőkészség: új vevőket, piacokat kell keresni, s ha szükséges, a termék- vagy szolgáltatáskínálat váltására kell koncentrálni.
Sok kkv itt áll meg, mondván, szép dolog, de pénz kell hozzá, márpedig a kis és a közepes cégeknek abból van a legkevesebb – magas infláció, megugró bér- és egyéb költségek visszafogott kereslet mellett. Erre mi a megoldás?
Az inflációt visszaszorítottuk, és alacsony szinten maradt. Meglátásom szerint most nem a forrásszűke a probléma. Vannak uniós pályázatok, szerdán hirdetjük meg a Ginop Plusz április óta elérhető technológiai hitelprogramjának azt a részét, amelyet a budapesti kkv-knak szánunk. Továbbra is léteznek támogatott hitelek, és tárgyalunk a zászlóshajó, a Széchenyi-kártya-hitelprogram ügyfelek számára még kedvezőbb átalakításáról. A bankok készen állnak arra, hogy piaci alapon hitelezzenek, ráadásul a kamatok tolerálható szintre kerültek. Az igazi gond az, hogy a mikro- és a kisvállalkozások zöme meg sem kísérli a hitelfelvételt, mert úgy hiszi, hitelképtelen – pedig bankos koromból emlékszem, a kkv-k hitelkérelmeinek elenyésző hányadát utasítottuk el.
Hogy jut el az információ a kkv-khoz?
Információs szakadék van a nagyobb cégek és a kkv-k között: az előbbieknél sokszor maga az állam ajánlkozik arra, hogy segíti, támogatja a fejlesztéseiket, a kisebbeknek viszont nincs kapacitásuk arra, hogy feltérképezzék a lehetőségeket, és megfelelő pályázói és fenntartói tudásuk legyen. Előző munkahelyemen, az államtitkárság háttérintézményeként működő Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnél (MGFÜ) már elkezdtük a szintetizálást: a cél, hogy minden szükséges tudást – pályázati lehetőségeket, piaci és egyéb információkat, tanácsadást – egy helyen érhessenek el a kkv-k. Ezt folytatni akarjuk, és a lehetőségekhez képest gyorsítani. De a másik oldalon is kell változás. A cégek a korábbi támogatási bőségtől kissé elkényelmesedtek: sokan csak akkor és csupán addig fejlesztettek, amikor és amíg támogatást lehetett kapni. Ezen változtatni akarunk: csak
olyan projektekben szeretnénk a vállalkozások partnere lenni, amelyekben a cégek is hisznek, és a beruházás egy részére – saját erőből vagy hitelből, ez nekünk mindegy – saját kockázatot is vállalnak.
Ezen az elven indul majd a nagy vonalakban már nyilvánosságra kerülő 1+1 beruházástámogató programunk.
Mikorra várható a teljes program nyilvánosságra kerülése?
Gőzerővel dolgozunk a részleteken, reményeink szerint a szerdai indulástól kezdve folyamatosan új lehetőségekről tudunk majd hírt adni. Ami biztos: novemberre minden olyan részletnek tisztázódnia kell, amelyhez 2025-ben költségvetési forrás társul, hiszen akkor zárul le a büdzsé tervezésének az időszaka. Más forrásból finanszírozott programelemek reményeink szerint 2025-ben is szélesítik majd a palettát.
Milyen tudással lehet a kkv-szektort helyzetbe hozni?
Nincs két egyforma vállalkozás, a kkv-k pedig kiváltképp rendkívül sokrétűek. Vannak viszont olyan tipikus kihívások, amelyek leküzdéséhez a szektor tagjainak nagy része választ, támogatást keres. Az induló vállalkozások szervezési problémáitól a fiatal vállalkozók pályára állításán át egészen a cégutódlás napjainkban egyre nagyobb kihívásáig a vállalati élet minden szakaszát át kell tekintenünk. De nincs olyan hazai kkv, amely ne szembesülne adózási kérdésekkel, mint ahogy a digitalizáció és a kibervédelem is kiemelt fontosságú a társadalom és így a vállalkozások életében. A munkaerő-ínséges években, a teljes foglalkoztatottság idején felértékelődik a céges hr-politika is, amiben szintén fejlődniük kell a kis társaságoknak. A piacra lépést segítő új megoldások alkalmazásával a hazai kkv-k verseny- és exportképesebbek lehetnek. Ezt leginkább a beszállítói láncokba való bekapcsolódás lehetősége nyújtja, amihez szintén segítség kell a cégeknek. S ha már beszállítói elvárások: bár a hazai kkv-k ma még leginkább így szembesülnek a fenntarthatósági kihívásokkal, a következő években az ESG-felkészülés a mindennapi élet része lesz.
Hogyan javítható a magyar vállalatok ESG-tudatossága, ha egy friss felmérés szerint a hazai cégek több mint felénél nincsenek tisztában az ESG fogalmával és a követelményekkel?
Ezt az arányt akár hízelgőnek is tarthatjuk annak fényében, hogy elsősorban a külföldi tulajdonú cégek leányvállalatai vannak megfelelő ismeretek és erőforrások birtokában. Mellettük a hazai beszállítócégek egy részének a tudása eléri az érdemi szintet, de már erőfeszítést igényel részükről az adatszolgáltatás vagy az ESG-stratégia kidolgozása, az előrelépés a kulcsterületeken.
Milyen szabályozói lépésekkel lehet ezen javítani?
A szabályozói oldal jól áll. Magyarország 2023 végén megalkotta az ESG-kerettörvényt, amivel a hazai vállalkozások uniós szinten az elsők között ismerhették meg, milyen szabályoknak és feltételeknek kell megfelelniük. Inkább a szemléletformálás és a tanácsadói támogatás a feladat. Egyrészt tudatosítani kell: befektetői és fogyasztói oldalról is egyre nagyobb elvárás, hogy a vállalkozások a természeti és társadalmi tőkét megfelelően hasznosítsák. Rá kell ébreszteni a cégeket, hogy a tőkéhez jutásban, új megrendelők megszerzésében, a régiek megtartásában, a piaci pozíció erősítésében egyaránt megkerülhetetlen lesz a fenntarthatóság, valamint az erről szóló átlátható beszámolás. Ám tudásbővítésre van szükség: tanácsadással, ESG-képzéssel kell segíteni a vállalkozásokat. Az MGFÜ átfogó programot indít, hogy minden vállalkozás tájékozódhasson arról, miként tudja mind a hatósággal, mind a vevőivel, befektetőivel szembeni kötelezettségeit teljesíteni és az ESG-célokban előrelépni. Fontos látni: ez nem statikus tartalom, hiszen a szabályok egy része ma még európai szinten is kiforratlan. A következő évben az egyetemeken országszerte indulnak ESG-tanácsadói képzések, amelyek elsődleges célcsoportja a piacon tanácsadóként szolgáltatni vágyó szakemberek, illetve az őket foglalkoztató vállalkozások. A koncentrált tudás itt is segíthet abban, hogy a változások, új megoldások, jó gyakorlatok hamarabb jussanak el a vállalkozásokhoz. Ez egyébként nem csak az ESG-re igaz, a vállalkozások előtt álló összes problémához megoldást, egyfajta étlapot szeretnénk kínálni.
Hogyan lehet ezt megvalósítani?
A megoldások és a jó gyakorlatok a legtöbb esetben már léteznek. A cél az, hogy felkutassuk és megmutassuk őket, hogy a segítségükkel a hazai kkv-k javítsák hatékonyságukat, erősítsék piaci pozíciójukat és így a magyar gazdaságot is. De
meg kell hallanunk a vállalkozók felvetéseit,
javaslatait, akár közvetlenül, akár szakmai érdekképviseleteken keresztül érkeznek. Nem véletlen, hogy nyitott államtitkárságot hirdettünk, hiszen Nagy Márton miniszter alapvető elvárása, hogy napi kapcsolatot ápoljunk a vállalkozókkal és képviselőikkel. Nem az elefántcsonttoronyban ülve akarjuk eldönteni, mi jó a cégeknek. Aktívan használni kívánjuk a piaci szervezetek, különösen a kamarák tudását, közvetítő szerepét. A következő hetekben minden vállalkozói érdekképviselet vezetőivel le fogok ülni személyesen, egyeztetjük a programjainkat, keressük azokat az elemeket, amelyekben a még szorosabb együttműködés növelheti a hatékonyságot. Rengeteget szeretnék ügyfeleknél lenni, meghallgatni, meghallani őket. Szabályozóként segítenünk kell őket, hogy a sikerességüket akadályozó akár bürokratikus, akár finanszírozási akadályok eltűnjenek az útból. Meglepő lehet, de az egyik akadálynak a cégeket árbevétel és létszám alapján meghatározó EU-s kkv-definíció tűnik. Az Európai Bizottság által több mint húsz éve meghatározott korlátok miatt ugyanis a munkaintenzív ágazatok hátrányba kerülnek, mert bár a tőkeerejük kicsi, a foglalkoztatotti létszámuk miatt elesnek a kkv-knak járó támogatási lehetőségektől.
A soros magyar elnökség részeként novemberben hatalmas kkv-csúcsot tartunk,
terveink szerint felvetjük a hazai vállalkozások versenyképességét elősegítő javaslatainkat, a 21. századi vállalkozói működéshez jobban igazodó szabályozás igényét. Mi valóban mindent meg akarunk tenni a sikeres kkv-kért, mert velük lesz erős Magyarország.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Bár a gazdaság növekedésének üteme alapján Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik, az eddigi 1 százalékról 3 és 5 százalék közé emelné eredményeinket.
Most már úgy látja, nincs annyira szükség a közös adósságvállalásra.
A statisztikai tény nem rettegő élettárs – nem hódol be, ha ráüvöltenek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, elsőként Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel.
„Útközben / rájöttem / Minden híd lángol mögöttem / Útközben / gyűrötten / Látom, hogy hol kéne lennem / Útközben / ütköztem / Vajon mennyi van még bennem? / Az út csak kanyarog / egyre bennem”
A programprospektusokban nem szerepel, és a bejárat körül sem hívja fel rá semmi a figyelmet, hogy odabent filmeket vetítenek. Ide csak betévedni lehet, ahogyan az álmaimban tévedek be, mindig meglepetten, mindig örvendezve, hogy vannak még ilyen helyek.
Hat szívmelengető történetet ígér Adalbert Stifter magyarul idén kiadott elbeszéléskötetének alcíme.
