Fradi: kis pénz, nagy foci – Helyzetelemzésünk!

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

„Kötelez a Ferencváros név és az a filozófia is, amit erre a szezonra választottunk a támadófoci kapcsán. Azonban most európai színtéren vagyunk, ezt az NB I.-gyel összehasonlítani nem fair, mert ez a második legerősebb nemzetközi kupasorozat, kemény és rangos csapatok versenyeznek benne, és mi is azok vagyunk” – fogalmazott Pascal Jansen, a Ferencváros nyáron munkába álló vezetőedzője.

A magyar rekordbajnok 2-1-re kikapott az Európa-liga csoportkörének nyitányán az Anderlechttől, a hazai bajnokságban a csúcsrangadón 3-0-lal „lesimázta” legfőbb riválisát, a Puskás Akadémiát. A brüsszeli találkozón a látottak és a statisztikák alapján is egyértelműen alárendelt szerepet játszott a zöld-fehér együttes; teherként hathatott rá, hogy a csapat 1995-ös Bajnokok Ligája-selejtezős sikere volt a mérce. A rossz formában lévő, kulcsjátékosokat nélkülöző, edzőváltáson áteső lilák 59 százalékban birtokolták a labdát, 406 passzuk volt, 13 kísérletből 6 alkalommal találták el a kaput; a Ferencvárosnak 288 passza volt – rosszabb hatékonysággal –, és 9 próbálkozásból 3-szor talált kaput. A négy magyarral a kezdőcsapatban felálló FTC sorsdöntő hibákat követett el: az első gól előtt Szalai Gábor eladta a labdát, a második előtt pedig Botka Endre felesleges szabálytalansággal büntetőt hozott össze. Válogatott labdarúgókról van szó, akik nyomás alatt rontottak, ám jellemző, hogy több légiós például a középpályán felejthető, átlag alatti produkciót nyújtott.

A Mandiner oldalán a mérkőzés előtt hangsúlyoztuk, nem szabad abból kiindulni, hogy hét szűk esztendő után próbál visszatalálni régi önmagához az Anderlecht, hiszen a játékoskeret-értéke a duplája, s nagy, akár több tíz millió eurós transzfereket üt nyélbe időről időre. A korábban rendszeres Bajnokok Ligája-szereplő klub legutóbb 2017-ben végzett a tabella első helyén, ám a lehetőségei így is jóval meghaladják a magyar bajnokét. A hatodik éve az európai kupasorozatokban főtáblás magyar kirakatcsapat szépen lépked előre, kétszer a tavaszt is megérte, ám nemzetközi összehasonlításban a büdzséje még mindig szerénynek számít. A szakértők a Malmőét leszámítva az Európa-liga-ellenfelek keretét értékesebbnek tekintik a Ferencvárosénál.

„A nagy számok törvénye alapján a pénz is számít, hiszen ha olyan játékosról beszélünk, aki a sokszorosát keresi a mieinknek, az jelent valamit. A pénz meghatározza egy csapat erejét. A helyünkön vagyunk. Minden szezont úgy kezdünk el, hogy meg akarjuk nyerni a bajnokságot, a kupát, és persze a Bajnokok Ligájában a főtáblára szeretnénk jutni. A realitás az esetünkben az Európa-liga. Az UEFA-­konferencialiga sem rossz sorozat, hiszen ott van a mezőnyben például a Fio­rentina vagy az Olimbiakosz” – nyilatkozta az M4 Sportnak Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója.

Az előző szezonban a harmadik számú sorozatban szereplő Fradi ezúttal a másodikként rangsorolt Európa-­ligában képviseli a klubszíneket – és az egyedüliként Magyar­országot. Az új lebonyolítás értelmében a csoportkörben nem hat, hanem nyolc mérkőzést játszik, nyolc ellenféllel. A labdarúgással kapcsolatos statisztikai adatokra alapozott, valószínűségszámítással foglalkozó Football Meets Data elemzői oldal nagyjából tízezer szimuláció alapján az El-mezőny 34. helyére sorolta a Ferencvárost a végső győzelemre esélyesek listáján, csupán a román FCSB és a lett FK RFS áll mögötte. Az oldal szerint az FTC-nek még a legjobb tizenhatba kerülésre is mindössze 14 százalék az esélye, a negyeddöntőbe jutásra 4, az elődöntőre 1, a döntőre 0,4, a végső győzelemre pedig 0,2 százalék.

Az új szisztéma viszont pont azért is lehet siker, mert minden egyes mérkőzés – amellett, hogy pontszerzési lehetőség a közös tabellán – külön történet. Nincs visszavágó, mindenki erősebb és kevésbé magasan jegyzett csapatokkal mérheti össze az erejét. 

A Dinamo Kijivvel Hamburgban, a görög PAOK PAE-vel, illetve Lisztes Krisztián és Fenyő Noel jelenlegi, Détári Lajos egykori klubjával, az Eintracht Frankfurttal idegenben találkozik a közép­mezőnyhöz felzárkózó magyar csapat. Nagy erőpróba vár rá, hiszen az erőltetett menetelés közepette a BL-selejtezős indulási jogot biztosító hazai elsőségre is koncentrálnia kell. Eddig ez ha nem is olajozottan, de megvalósult: mind a hét NB I.-es fellépését megnyerte az együttes. Az más kérdés, hogyan. Nem véletlenül mondta nemrég a szurkolói ankéton Kubatov Gábor elnök, hogy „az eredmények jók, de ahogy a játék kinéz, az borzalmas”. De azért csak legyűrték 1-0-ra az Újpestet az Üllői úton, 3-1-re az MTK-t a Hungária körúton és legutóbb a forduló előtt éllovas Puskás Akadémiát ugyancsak a Groupama Arénában. A vasárnapi rangadó kétharmada egyáltalán nem volt egyértelmű, a ferencvárosi kapusnak bravúrral kellett kapufára ütnie Jonathan Levi szabadrúgását. Aztán jött, látott és varázsolt a csodacsatár, Matheus Saldanha. A belgrádi Partizantól elcsábított 25 éves brazil három gólt rámolt be a felcsútiak kapujába, az elsőt egy perccel becserélése után egyedül kilépve, a másodikat egy elcsent labdából, a harmadikat sarokkal. A Kínában, Japánban, Azerbajdzsánban is megforduló spíler idén négy meccsen hat gólt termelt. Az Európa-ligában még várat magára az első villanása, ahogy a Ferencvárosé is.