Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, elsőként Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel.
Fotó: képernyőkép
Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel, aki a bevett szokás szerint a tavasz ülésszak vége óta eltelt eseményekről és a kormány terveiről tájékoztatott a testületet. Elsőként az árvízről beszélt, ami elmondása szerint súlyos veszteségeket okozott több közép-európai országnak, hazánkban pedig a második legnagyobb árvíz volt. A miniszterelnök megköszönte minden résztvevőnek a bajban való helytállást. Szerinte kiderült, hogy össze tudunk fogni, és „ezt kellene átmenteni a békeidőkre”.
Mint mondta: a 2013-as árvíz óta a magyar állam szervezettebb és erősebb lett. A miniszterelnök részletezte, azóta milyen árvízvédelmi intézkedéseket hoztak, s hogy azok miként védték meg a magyar településeket. Később döntenek a Duna-menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéséről.
Idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, ebből háromezren a határon túlról érkeztek, és száz ukrán gyermeket is vendégül láttak a vakáció közben – mondta Orbán Viktor.
Jelenleg 57 tanuszoda, 87 tornaterem és 31 iskola épül az országban
– tette hozzá a miniszterelnök. A tanévkezdésre 13 millió tankönyvet juttattak el ingyen a tanulóknak.
A Digitális Magyarország programjáról is beszélt a miniszterelnök, megjegyezve, hogy egyre több egészségügyi szolgáltatás érhető el online, és a gondosóra-szolgáltatásban is egyre többen vesznek részt. Elindult a digitális állampolgárság programja, ami az évben egyre több szolgáltatással bővül.
Az idei nyár turisztikai rekord volt, soha nem nyaralt ennyi magyar a határon belül, soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén, és soha ennyi külföldi nem jött hozzánk.
Hozzátette: az állam visszavette a Liszt Ferenc repteret, ami eddig 17 milliós utasforgalmat bonyolított.
Az MVM pedig részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb olajmezőjében. Emellett arányosan a világon a harmadik legjobbak vagyunk a napenergia felhasználásában.
Növekedésünk üteme az EU átlagának másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek – mondta a miniszterelnök. – az EU negyedik helyén állunk a 24 és fél százalékos adatunkkal. A gazdaságban teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, a bruttó átlagkereset 14 százalékkal nőtt, 636 ezer 700 forintra. 12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek. Az államadósság 75 százalék körül áll, de a cél az 50 százalék.
A költségvetés hiányát a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra akarják csökkenteni, és időarányosan jól áll ezzel az ország
– sorolta a kormányfő.
Meghosszabbították a lakossági kamatstoppot, amivel 300 ezer családot védenek a magas kamatokkal szemben. meghosszabbított a kormány a babavárási kölcsönökre adott gyermekvállalási határidőket. Július elsején elindult az új otthonfelújítási programot, amivel az 1990 előtt épült családi házak energetikai megújítását finanszírozzák, ami a számítások szerint 20 ezer családnak segíthet.
A nyár végén 3,4 százalékon állt az infláció – tette hozzá. – Bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfelvételeket tartja kívánatosnak, a kormány mégis tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel, a magas kamatszinttel.
Új gazdaságpolitikára lesz szükség az új eredményekhez, sőt a régieket is csak így lehet megvédeni – jelentette ki Orbán Viktor. Mint kifejtette: a világgazdaság keleti és nyugati gazdaságra válik szét, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv hazánkra nézve. Versenyképes termékeket kell termelnünk a világpiacra, és ott el is adni. Ezért a világgazdaság egységes szerkezete létkérdés.
Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben újra olyan bizottság alakult, ami folytatja a világgazdaságot megosztó politikát, a blokkosodást segítik elő. Brüsszel választhatná ennek ellenkezőjét is, és válaszolhatna a kihívásokra, de sajnos nem ezt teszi – mondta a miniszterelnök. – A blokkosodás azonban kiszolgáltatottsághoz, gazdasági pangáshoz, elszegényedéshez vezet. Ezért fel kell építeni a gazdasági semlegesség politikáját. Ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenének minket a kelet és nyugat között. Kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni, ami hasznos és ésszerű, azt és csak azt át kell venni nyugattól és kelettől is. Azok lesznek sikeresek a mai helyzetben, akik nem hajlandók kényszerpályára terelni magukat – mondta a kormányfő.
Az új gazdaságpolitika új eszközöket igényel, amelyeket egymás után vetnek be majd. Nem szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, hanem egymásra épülő, egymást követő gazdasági, iparpolitikai, pénzügyi akciótervekre a kormányfő szerint.
A diákhitelhez hasonló munkáshitel, tőkejuttatás a kis- és középvállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítása, a gyermekek után járó adókedvezmény lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek
– sorolta a miniszterelnök. A növekedést 3-6 százalék közé kell emelni a kormányfő szavai szerint.
Ezután a kormányfő a migrációról beszélt, s felemlítette, hogy több ország is a határai lezárására készül. Németországban számolatlanok a késes támadások, Angliában hetekig nyílt összeütközések voltak, a legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak. Még mindig nem lenne késő észhez térni.
Magyarországnak azért kell fizetni, mert megvédte Európát.
Ez azt jelenti, hogy sérül a szabad mozgás uniós alapelve, pedig csak korábban meg kellett volna fogadni a magyar tanácsokat. Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját határait, Európa határait, azt megbüntetik – mondta Orbán Viktor. –Minket megbüntettek, mert védjük Európa határait, Salvinit börtönbe akarják zárni ugyanezért.
Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik politikájához, megkapja, amit akar, és Brüsszel főterére fogjuk szállítani a Magyarország kapuit döntögető migránsokat.
A nyugat téves számítások alapján, elhibázott taktikával ugrott bele az ukrajnai háborúba – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség. Szerinte hamarosan, ahogy a migráció esetében is történt, többen belátják majd béke szükségességét. Mint mondta: Magyarország kezdeményezésére megalakult a Béke Barátai országcsoport.
Akár migrációról, akár háborúról van szó, végül mindig a szuverenitás, a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki
– mondta a kormányfő, aki szerint mindig a nemzeti kormányzás és nemzeti összefogás jelentette a megoldást.
Nem mindenhol volt ez így, így több helyről támadások érnek minket, például Németország vagy az Európai Parlament részéről. A miniszterelnök leszögezte: bárhonnan jönnek is majd támadások, megvédik a magyar embereket. Úgy gondolja, a tapasztalat az, hogy végül minden jóra fordul.
A frakcióvezetői reagálások után Orbán Viktor viszontválaszra kapott lehetőséget. Orbán Viktor jelezte:
most fordultak az Európai Fejlesztési Bankhoz vasútfejlesztési hitel érdekében, és nem csak Kínából, hanem Japánból és Katarból is vesznek fel gazdaságélénkítő hiteleket.
Az összes nagy német autógyár vezetőjével tárgyalt az előző napokban, ami nem a múlt, hanem a jövő.
Jelezte: csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, ahány betöltetlen álláshely van.
Hozzátette: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, s az előző másfél évtizedben radikálisan sikerült visszaszorítani a bűnözést, és nem szabad lebecsülni a rendőrök munkáját. Mint mondta: a drogkereskedelem és -terjesztés komoly kihívás. Régebben ezt városi jelenség volt, de már a vidéki szegénység körében is pusztít, ami ellen átfogó állami fellépésre lesz szükség, és elvárja a belügyminisztériumtól a szükséges intézkedések megtételét.
Tordai Bencének azt reagált: példátlan, hogy valaki kilép a pártjából, a Párbeszédből, és mégis ő vezeti a frakciót, ami példátlan angolnamozgás.
A háborúról elmondta: ez két szláv nép közt folyó háború, ami veszélyes lehet az egész világra nézve, ezért tárgyalni kell. A kormányfő leghatározottabban visszautasítja azt a Párbeszéd és Tordai részéről elhangzó felvetést, hogy fegyvert szállítsunk Ukrajnának.
Mint mondta, naponta számos kibertámadást hárít el az ország, ez nem nagy ügy.
Orbán Ungár Péternek válaszul leszögezte: nem a nagyhatalmakhoz kell először viszonyulni, hanem először a magyar álláspontot kell meghatározni. Azaz a külpolitika filozófiai alapjaiban van eltérés a két álláspont között. Hozzátette: Juncker bizottsági elnöki posztját két ország ellenezte, Nagy-Britannia és Magyarország, mivel Juncker az addig semleges bizottságból politikai bizottságot akart csinálni. Orbán leszögezte: sosem támogatta Juncker urat, ide vezethető vissza legendás viszonya az azóta leköszönt politikussal.
A miniszterelnök azzal folytatta: nem szabad lebecsülni a magyar diákok teljesítményét, hiszen ez a tanárok munkáját is minősíti, és nem javasolja a tanárok munkájának lebecsülését. Hozzátette: a jobboldali kormány sokkal több pénzt költött mind az oktatásügyre, mind az egészségügyre, mint a megelőző baloldali kormányok.
A kormányfő hangsúlyozta:
nem szabad lebecsülni az összeszerelő üzemeket, és a munkások nevében visszautasítja ezt a hozzáállást.
Egy gazdaság sosem lesz csak fehérgalléros, szükség van gyárakra.
Orbán Viktor az akkumulátorgyárak tekintetében további tájékozódást ajánlott Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, mert szerinte információhiányban szenved.
Cikkünk frissül!
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Hiába próbálnak meg minden trükköt az EU-ban az ukrán csatlakozáshoz, végül Magyarországnak is hozzá kell majd járulni.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Miközben a svéd miniszterelnök Magyarországot kritizálja, Orbán Viktor rámutatott a legégetőbb problémára: bevándorló-hátterű gyilkos gyerekekre, és arra, hogy a svéd kormányfő tehetetlen.
Tíz évvel a nagy migrációs hullám után született meg a döntés.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
A szélsőbalos uszítás áldozata, egy mártír előtt tiszteleg az Egyesült Államok.
„Ő legalább másfél évtizedig a Fideszből élt, hirtelen megvilágosodások nem léteznek.”
