Ursula von der Leyen álmait meggyilkolva húzná ki a hanyatlásból Európát Draghi
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
Most már úgy látja, nincs annyira szükség a közös adósságvállalásra.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke nagy jelentőségű tanulmányt adott közre nemrég Európa versenyképességéről, és az azt hátráltató tényezőkről.
A tanulmány állításairól nagy viták alakultak ki Európában. Az egyik legnagyobb vitatéma a közös európai adósságvállalás javaslata volt, amely már korábban is napirendre került, de több európai ország, köztük a vezető hatalom Németország soha nem is akart hallani róla.
Draghi közös uniós kötvényeket bocsátott volna ki,
amiknek forrásaiból közös beruházásokat indítottak volna, hozzájárulva a tőkepiacok további egységesüléséhez is. Tanulmányában Draghi hozzátette, hogy ez csak akkor tud megvalósulni, ha a politikai és intézményi feltételek ehhez rendelkezésre állnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
Az óvatos Draghi nem véletlenül fogalmazott így: kiderült, továbbra sem kérnek a meghatározó hangadók a közös adósságvállalásból.
Németország és Hollandia, a két hagyományosan „fukar” uniós tagállam élből elutasította a közös adósság ötletét.
Spanyolország és Franciaország ellenben, akik sok tekintetben a mai napig az EU jelentős pénzügyi kedvezményezettjei közé tartoznak, támogatásukról biztosították Draghi javaslatát. Emmanuel Macron régóta hangoztatja, hogy szükség van ilyen közös pénzügyi alapokra, hogy abból fontos beruházásokat finanszírozzanak, különösen a védelempolitika terén.
Mario Draghi most azt közölte: „El kell mondanom, amennyire szeretem ezt a koncepciót, nem ez a jelentésem legfontosabb témája. Sok jó érv szól mellette, de nem alapvető eleme a javaslatoknak” – mondta most a közös adósságvállalásról.
Draghi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a stratégiai fontosságú európai iparterületeket, például
az acél-, alumíniumtermelést és a vegyipart mindenképp támogatni kellene, hogy ne vándoroljanak el EU-n kívüli országokba.
Azt is elmondta, hogy az európai termelékenység akár csak minimális javításával hatalmas előnyökhöz juthatna az európai gazdaság és a termelési szektor.