Október 1-jén Budapesten is elindult a vármegyékben már működő ügyeleti rendszer. A tapasztalatokról és kritikákról Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját kérdeztük.
Nyitókép: MTI/MTVA/Oláh Tibor
Baranya Róbert és Szalai Laura írása a Mandiner-hetilapban
„Egy több mint ötvenéves rendszerhez nyúltunk hozzá az előző másfél-két évben” – mondja a Mandinernek az egységes alapellátási ügyeleti rendszer budapesti bevezetése kapcsán az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Kifejti: azt tapasztalták, hogy az utóbbi években heterogénné vált az országban az ügyeleti ellátás. Ha egy betegnek a rendelési időn kívül keletkezett olyan panasza, amellyel nem tud várni másnapig, akkor megpróbált ügyeletet keresni, de nem mindenhol járt sikerrel, egyes területeken nemhogy orvos, de még felsőfokú egészségügyi dolgozó sem volt. Hozzáteszi, hogy ilyen esetekben vagy hívták a mentőket, vagy a páciens bement valamelyik sürgősségi osztályra.
2023 február óta az OMSZ több, mint 900 ezer beteget látott el vidéken a megújult alapellátási ügyeleti rendszer keretében, amit most a fővárosban is bevezetnek. Csató Gábor részletesen elmondta, hogyan működik az október 1-től működő rendszer, mire számíthatunk, ha tárcsázzuk a 1830-as telefonszámot.
A vármegyei reformok után októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez.
Az áldozatot kórházba szállították.
A férfi nem volt hajlandó együttműködni a helyszínre kiérkező rendőrökkel, így a TEK-re volt szükség.
Egyelőre nem világos, hogy mi okozta a balesetet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
