Mostantól csak egy telefonszámot kell megjegyeznünk, ha a rendelési időn kívül adódik egészségügyi panaszunk - az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a Mandinernek

Október 1-től Budapesten is életbe lép az ország többi részén már működő új egységes alapellátási ügyeleti rendszer. Miért volt szükség az átalakításra és hogyan működött eddig az orvosi ügyelet?

Egy több mint ötven éves rendszerhez nyúltunk most hozzá az elmúlt másfél-két évben. Komoly előkészítés előzte meg ezt a munkát: 2021 júliusában Hajdú-Bihar vármegyében indult a pilot-program, 2023 februárjától pedig fokozatosan kapcsolódtak be a vármegyék az új rendszerbe.
Az  Országos Mentőszolgálatnál azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években az országban heterogénné vált az ügyeleti ellátás. Ha egy betegnek rendelési időn kívül keletkezik olyan panasza, amivel nem tud várni a másnapi rendelésig, akkor megpróbált ügyeletet keresni, de nem járt mindenhol sikerrel. Egyes területeken nemhogy orvos, de még felsőfokú egészségügyi dolgozó sem volt. Ilyen esetben vagy hívták a mentőket, vagy a páciens bement valamelyik sürgősségi osztályra. 

Erre is reagálva az egészségpolitika úgy döntött, hogy a mentőszolgálatra bízza azt a feladatot, hogy az egységes, jó ellátást megszervezze. Az elmúlt évtizedekben is több mint száz ügyeletet irányítottunk, működtettünk saját ügyeletet, mentőorvosaink egy része pedig másodállásban végzett ilyen feladatokat. A tudás és a tapasztalat is megvan a feladat teljesítéséhez.

Mit mutatnak az eddigi, vármegyei tapasztalatok?

Tapasztalataink szerint az új rendszer bevált, és hatékonyabb a réginél. A mentőszolgálat felesleges hívásai csökkentek, egycsatornássá váltak a betegutak. 

Folyamatosan mérjük a betegek elégedettségét is, amely az ötös skálán 4,2 feletti.

Budapest azért került az átállás végére, mert itt a legkomplikáltabb az új rendszer kiépítése?

Budapest egészségügyi szervezése, betegútja, az ellátórendszerhez való hozzáférése eltér a vidéki rendszertől. Itt más az úthálózat, a tömegközlekedés, az infrastruktúra. Vármegyei szinten általában egy sürgősségi ellátóhely létezik, Budapesten eleve több. Mi a lakosságszámot és a betegigényeket vizsgáltuk, az intézmények, háziorvosok, mentőállomások számát, területi eloszlását. 

Mindezeket alapul véve egy algoritmus segítségével, pontról-pontra lépve alakítottuk ki azt a 18 darab telephelyet, amelyből három kifejezetten gyermekek fogadására szakosodott, míg 15 felnőtt ellátóhelyként funkcionál majd október 1-től a fővárosban. A területi elhelyezést komoly szakmai felkészülés előzte meg, figyelembe vettük Budapest sajátosságait.

A gyakorlatban mi változik október 1-től?

Ettől a naptól kezdve egyetlen telefonszámot, a 1830-at kell hívnunk, ha hétvégén, vagy hétköznap délután négy és reggel nyolc óra között egészségügyi panaszunk van, de a szám a nap 24 órájában elérhető lesz Budapesten. Ezt a számot tárcsázva kapjuk meg a leggyorsabban a szakszerű ellátást. 

Sőt, szakorvosi konzultáció bevonásával akár e-receptet is fel tudnak írni a kollégák. Ha kiderül, hogy a beteg mégis egészségügyi ellátásra szorul, akkor meg tudjuk neki mondani, melyik a hozzá legközelebb eső ügyeleti telephely, ahol ellátást kaphat. Ha a beteg valamilyen oknál fogva ezt nem tudja megtenni, akkor az ügyelet megy ki hozzá, két órán belül. Ha az derül ki a telefonhívás során, hogy a beteg tünetei aggasztók vagy  sürgősségi ellátást igényelnek, akkor természetesen mobil ügyeleti egységek is rendelkezésre állnak, de bajtársaim mentőt is tudnak irányítani a helyszínre.

Kivel tudok beszélni, ha tárcsázom a 1830-at?

Hívásfogadóink meghatározott protokoll alapján kérdezik ki a beteget a panaszairól. Eldönti, hogy tudja-e ő maga kezelni a helyzetet tanácsadással. Ha az derül ki, hogy nem, illetve indokolt, hogy szakorvossal beszéljen, akkor ehhez is rendelkezésre áll a megfelelő egészségügyi szakmai háttér.

Tehát a panaszaim alapján osztályoznak?

Igen, de ez a világ minden részén így működik egy modern egészségügyi rendszerben, hogy a rendelkezésre álló kapacitást a legmegfelelőbben tudják elosztani. Természetesen tiszteletben tartjuk, hogy minden betegnek a saját panasza a legfontosabb, de nekik is meg kell érteniük, ha vannak náluk súlyosabb esetek is. Ez az osztályozási rendszer működik a sürgősségi osztályokon is.

Gyermekekkel csak a három erre szakosodott ügyeleti pontra mehetünk?

Vidéken nagyon sok vegyes praxisú körzet van, ahol gyermeket és felnőttet is ellátnak. Budapesten ez már korábban szétvált. A gyermek alapellátási rendszer speciális terület, ezért megkérdeztük erről a legkompetensebbeket: a Heim Pál, a Bethesda, a Semmelweis Egyetem és a János Kórház gyermek-betegellátóit és velük együtt raktuk össze azt a koncepciót, amely alapján Pesten két,  Budán pedig egy ügyeleti pontot alakítottunk ki, már bejáratott helyszínekkel. A gyermekeket ezekre az ellátó pontokra irányítjuk, mert ott van kompetens szakember. De veszélyes helyzetben természetesen a felnőtt ellátó pontokra is lehet menni segítségért.

Ha valakiben nem realizálódott még a változás és elkezdi tárcsázni a régi ügyeleti telefonszámokat, akkor mit tapasztal majd?

Október 1-től a 1830-as számot kell hívni abban az esetben, ha valakinek a háziorvosi rendelési időn kívül jelentkező, halaszthatatlan egészségügyi problémája van. Ezt az egy számot kell megjegyzünk. A becsatlakozott vármegyék esetében elmondható, hogy a lakosság megismerte és használja is a 1830-as telefonszámot. Ez a rendszer egyik legnagyobb előnye, az egységes belépési kapu és hívószám.

Ha valaki nem otthon, a lakhelyén tartózkodik, amikor segítségre van szüksége, hova irányítják?

Mindig a hozzá legközelebb fekvő ügyeleti pontra, függetlenül attól, hol van a lakhelye.

Az ügyeleti pontokon is gyorsabb lett az ellátás az új rendszerrel?

Igen, a visszajelzések ezt mutatják. A betegek azt tapasztalják, hogy megfelelő időben kapnak segítséget az egészségügyi problémáikra, de fontos számunkra a visszajelzésük, ezért is mérjük a betegelégedettséget

Hogyan tájékoztatják a lakosságot?

Készítettünk egy betegedukációs plakátot, amelyet a következő időszakban mindenhol szeretnénk terjeszteni. Ha ezt valaki megnézi, már abból megtudhatja, hogy a tüneteivel hová tud fordulni: elegendő elmenni a gyógyszertárba vagy fel kell keresni a háziorvost, adott esetben az ügyeletet. Ezt próbáljuk meg közérthető ábrák segítségével átadni az állampolgároknak, a Budapesten induló új ügyeleti rendszerről és a 1830-as számról még a BKV járatain is hallhatnak az utazók..
 Alapvető célkitűzésünk a lakosság „egészségértésének” javítása a rendelkezésre álló eszközeinkkel. 

A mai világban, ahol általánossá vált az az érzés, hogy minden azonnal elérhető, ott jól kell felhasználni a kapacitásokat. Ebben pedig számítunk a betegek együttműködésére is. Már korábban is voltak törekvéseink például arra, hogy a közlekedésben résztvevők figyelmét felhívjuk a megkülönböztető jelzést használó mentőkre és hogyan tudják az autósok segíteni a folyamatos haladást.

A Magyar Orvosi Kamara bírálta az átalakítást, visszalépésnek nevezve azt. Véleményük szerint a háziorvosok még leterheltebbek lesznek.

Ezt a vitát lassan három éve folytatjuk, de azt gondolom, hogy az eddigi eredmények minket igazolnak. Több mint négyezer háziorvos áll szerződésben a mentőszolgálattal, ami szintén egy jó visszaigazolás. Minden, a MOK és szakmai kollégium részéről felvetett szakmai igényt igyekeztünk figyelembe venni. Kollégaként dolgozunk együtt a háziorvosokkal a mindennapokban. A háziorvosnak a saját területén élő betegeket eddig is el kellett látnia, nyolc órás munkaidőben. 

Az sem igaz, hogy nem tájékoztattuk a háziorvosokat, hiszen egész nyáron folyamatosan tartottunk előadásokat nekik, de tájékoztató leveleket is küldtünk mindenkinek.

A MOK azt is javasolta, hogy hétköznap 8-14 óra között, illetve 14-20 óra között egyszerre 2 orvos ügyeljen az ügyeleti ponton.

Nem tudom mit szólnának a háziorvosok, ha a rendelési idejükkel párhuzamosan még valahol máshol is lenniük kellene ráadásul többször. Az a kérdés, hogy a megalapozatlan kritikák milyen célt szolgálnak. Mert én nem látom a tömeges elégedetlenséget.