Nyitókép: Az ügynöktörvény ellen tüntetők 2024 májusában
Fotó: AFP/Giorgi Arjevanidze
Nemzetközivé lett tegnapra a világ: Georgiában talán még soha nem szólt annyira kevéssé grúz ügyekről a kampány, mint az október 26-án esedékes parlamenti választásé.
Az országot 2012 óta a Grúz Álom – Demokratikus Georgia nevű párt vezeti, amely érdekes képződmény. Kulcsembere, Bidzina Ivanisvili üzletember Miheil Szaakasvili korábbi államfő esküdt ellensége. Szaakasvili elnöksége alatt, 2008-ban robbant ki a grúz–oszét polgárháború, amelybe Oroszország Dél-Oszétia oldalán beavatkozott, és de facto kiszakította Grúzia testéből az oszétok és az abházok korábban kikiáltott szakadár köztársaságait. A Grúz Álom platformja egyszerű: békét akar, szociáldemokráciát, az erősen EU- és NATO-párti Georgia európai integrációját önfeladás nélkül. Ugyanakkor stabil kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, hogy ne legyen ismét háború a katonai értelemben harmatgyenge és elrettentő erővel bíró hadsereget felépíteni nem képes országban. Ezek mellett az idők során a párt magára vette az ortodoxiától átitatott Georgia keresztényeinek képviseletét is.
Az ellenzék vádjai ismerősek lehetnek: demokráciadeficit, lmbtq-ellenesség, Európa-ellenesség és oroszpártiság. A grúz ellenzék hasonlít a Tisza Párt előtti magyarországira: rendkívül megosztott, és sajátos Gyurcsány-problémával küzd. A legfontosabb ellenzéki párt ugyanis továbbra is Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma, amely hiába váltott azóta többször elnököt, nem mosta le magáról azt a bélyeget, hogy háborút hozott az országra. Ezért aztán az összefogás nehézkes, a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszer pedig a nagy blokkoknak kedvez – a 150 parlamenti képviselő fele-fele arányban listáról és egyéni választókerületekből kerül a testületbe, s a széttöredezett ellenzékkel szemben az utóbbiakban igencsak sikeres az egységes kormánypárt.
Az ország gazdasága szárnyal: harmadik éve nő 7 százalék feletti mértékben a GDP. A háború elől menekülő, képzett és tehetős orosz városi középosztály egy jelentős része választja az orosz ajkúaknak is kitűnően élhető, szabad, természetileg gyönyörű és demokratikus kis országot.
Segíti a kormánypártot az is, hogy tavaly Ukrajnával és Moldovával együtt Georgia is megkapta az Európai Unió tagjelölti státuszát
– egy 80 százaléknál is nagyobb arányban EU-párti országban e lépés visszatartásával sokat árthatott volna a kormánynak Brüsszel.